Moszkva bojkottálja az Ukrajna-konferenciát

Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent állásfoglalásában.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

– A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja − hangsúlyozta Zaharova.

Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15–16-án tartanak Bürgenstockban. 

A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára.

− közölte az orosz diplomáciai képviselet.

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.

Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”

A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.

A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.

Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.

A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette:

Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.

Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.

A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.

Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.

Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.

„Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal „zúzzák szét az orosz katonai gépezetet”. Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások – emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.

Az elnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a júniusi svájci békecsúcsra a világ minden kontinenséről hívtak meg állam- és kormányfőket. „Viola Amherd svájci államfővel kötött megállapodásaink értelmében az első békecsúcsra június 15-16-án kerül sor a svájci Luzern városa melletti Bürgenstockban” – emlékeztetett. Zelenszkij szerint a csúcstalálkozó platformot jelent majd annak megvitatására, hogy az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban minként lehet elérni átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában. „A csúcstalálkozóra meghívott államok mindegyike bizonyította elkötelezettségét ezen elvek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: bízik abban, hogy minden békeszerető ország érdekelt a részvételben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön – kijelentette: az agresszor ország, Oroszország két esetben lehet őszinte résztvevője a béketárgyalásoknak: miután vereséget szenvedett a csatatéren, vagy miután a globális békecsúcs résztvevői összefognak és koncepciót dolgoznak ki a további teendőkre.

„Az első a siker a csatatéren, a második az, ha létrejön egy koalíció olyan országokból, amelyek ugyanazokat az elveket és elképzeléseket vallják. Ezért ennek a csúcstalálkozónak nem az a célja, hogy Oroszországot vonzza, hanem az, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek osztják azokat az elveket és megközelítéseket, amelyeken a további intézkedések alapulnak. Ezt követően lehet párbeszéd Oroszországgal, azaz Oroszország a tárgyalások résztvevője lehet. Hiszen igaz az, hogy lehetetlen befejezni a háborút mindkét fél részvétele nélkül” – fejtette ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: Kijev a 2014 és 2022 között szerzett realitásokra és tapasztalatokra alapozza hozzáállását a Moszkvával folytatandó tárgyalásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy közel kétszáz tárgyalási fordulót folytatott Ukrajna Oroszországgal különböző formátumokban, közvetítéssel és kétoldalúan egyaránt. „Tehát tudjuk, hogy nincs értelme tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, ha nem garantálható, hogy jóhiszeműen cselekednek” – összegezte a miniszter.

Kuleba megismételte: elfogadhatatlanok a háború befejezésére tett azon javaslatok, amelyekkel Ukrajnát rá akarják bírni, hogy területi engedményeket tegyen Oroszországnak. „Az orosz propaganda egyik legnagyobb sikere a nemzetközi politikában, hogy a vitákat abba az irányba terelték, hogy Ukrajnának miben kell engednie, milyen kompromisszumokat kell kötnie. Noha megállapítottuk, hogy Oroszország bűncselekményt követett el, arra a furcsa következtetésre jutunk, hogy Ukrajnának el kell ismernie valamit. Miért nem arról beszélünk, hogy Oroszországnak miben kell engednie, hogy véget vessen a háborúnak?” – tette fel a kérdést az ukrán diplomácia vezetője.