Az ukrán miniszter szerint az energiaellátás fele összeomlott

Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, az ország energetikai rendszer nagy részének összeomlása miatt Oroszországot okolja.

Hangsúlyozta, hogy a ballisztikus rakéták komoly fenyegetést jelentenek a katonai konfliktusra, és felszólította az amerikaiakat, hogy növeljék a légvédelem gyártását, hogy az ukrán fegyveres erők képesek legyenek ennek elhárítására – jelentette a Cárgrád.

Kuleba szerint Ukrajna energetikai rendszerének fele összeomlott az orosz támadások miatt.

A Foreign Policy című lapnak adott interjúban az ukrán külügyminiszter kifejezte azon szándékát, hogy a közelgő júniusi svájci konferenciát arra használja fel, hogy közös elveket és megközelítéseket valló országok koalícióját hozza létre Oroszországgal szemben.

Véleménye szerint csak egy ilyen koalíció megalakulása után válnak lehetővé a tárgyalások Oroszországgal.

Kuleba emellett hangsúlyozta, hogy az orosz rakétacsapások súlyosan megrongálták az ukrán energetikai infrastruktúrát, károsítva annak kapacitásainak jelentős részét.

Az orosz megszálló erők május 9-e előtt nem tudják elfoglalni Csasziv Jart Donyeck térségében, bár a betolakodók már minden erejüket ebbe az irányba csoportosították – jelentette ki csütörtökön Oleh Kalasnyikov, a Roman Daskevicsről elnevezett 26. Tüzérdandár sajtós tisztje egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál alapján a karpatalja.info.

A jelentés szerint Kalasnyikov az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: „Már nem tudják átlépni a saját árnyékukat. Vagyis már teljes mértékben bevetettek minden erőforrást az irányunkban, mindent bedobnak, hogy megtalálják a gyenge pontunkat, és áttörjék a védelmünket.”

A szóvivő meggyőződését fejezte ki, hogy az oroszok nem tudják elfoglalni Csasziv Jar városát a számukra szent május 9-i dátum előtt. „Nem tehetnek többet, nem tehetnek semmit a következő szent dátumig, és nekik (az oroszoknak – a szerk.) ismét új időpontot kell kitalálniuk, és el kell halasztaniuk a határidőket, hogy a választóik várjanak valamit” – emlékeztetett Oleh Klasnyikov.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Berdicsi települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon előretört, és 16 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek mintegy 930 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy rakéta- és lőszergyártó műhelyt, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, három tábori lőszerraktárt, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két M198-as vontatott tarackot, két francia gyártmányú HAMMER légibombát, három HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 25 drónt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva megalapozatlannak minősítette azt az amerikai külügyminisztérium által megfogalmazott vádat, miszerint az orosz hadsereg vegyi fegyvert vetett volna be Ukrajnában. Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Ocsakivban ukrán katonai létesítményeket értek orosz katonai csapások, beleértve a kikötőt is.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz belügyminisztérium csütörtökön körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt tagja ellen a Donyec-medencében elrendelt „úgynevezett terrorellenes művelet megindítására vonatkozó bűnös döntések miatt”. Petrenko ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) 2023. december 22-én emelt vádat a terrorellenes művelet miatt, amelynek következtében 2014 és 2019 között több mint kétezer ember, köztük 56 gyermek sebesült meg és vesztette életét.

Az orosz második nyugati kerületi katonai bíróság csütörtökön 25 évi szabadságvesztésre ítélte a 46 éves, ukrán állampolgárságú Szergej Karmazint, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ügynökét, miután bűnösnek találta kémkedésben, valamint abban, hogy diverzánsakciókat hajtott végre, és terrorcselekményt készített elő a moszkvai régióban. A „szigorúan titkos” minősített ügy tárgyalása a nyilvánosság kizárása mellett folyt.

Karmazin, akinek beszervezéséhez és kiképzéséhez a hivatalos tájékoztatás szerint köze volt a lengyel és a lett titkosszolgálatnak is, vasúti elektromos berendezéséket rongált meg Moszkva megyében és egy olajraktár felrobbantására készült Szerpuhovban.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtöki közlése szerint a „Krími Köztársaság” legfelsőbb bírósága 11 évi fegyházbüntetésre ítélt egy ukrán állampolgárt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek adatokat továbbított az orosz fegyveres erők zaporizzsjai objektumairól.

Az FSZB bejelentette, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Tengermellék egy lakosát azzal a gyanúval, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozik. A gyanúsított ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás.

Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.

„Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal „zúzzák szét az orosz katonai gépezetet”. Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások – emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.

Az elnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a júniusi svájci békecsúcsra a világ minden kontinenséről hívtak meg állam- és kormányfőket. „Viola Amherd svájci államfővel kötött megállapodásaink értelmében az első békecsúcsra június 15-16-án kerül sor a svájci Luzern városa melletti Bürgenstockban” – emlékeztetett. Zelenszkij szerint a csúcstalálkozó platformot jelent majd annak megvitatására, hogy az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban minként lehet elérni átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában. „A csúcstalálkozóra meghívott államok mindegyike bizonyította elkötelezettségét ezen elvek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: bízik abban, hogy minden békeszerető ország érdekelt a részvételben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön – kijelentette: az agresszor ország, Oroszország két esetben lehet őszinte résztvevője a béketárgyalásoknak: miután vereséget szenvedett a csatatéren, vagy miután a globális békecsúcs résztvevői összefognak és koncepciót dolgoznak ki a további teendőkre.

„Az első a siker a csatatéren, a második az, ha létrejön egy koalíció olyan országokból, amelyek ugyanazokat az elveket és elképzeléseket vallják. Ezért ennek a csúcstalálkozónak nem az a célja, hogy Oroszországot vonzza, hanem az, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek osztják azokat az elveket és megközelítéseket, amelyeken a további intézkedések alapulnak. Ezt követően lehet párbeszéd Oroszországgal, azaz Oroszország a tárgyalások résztvevője lehet. Hiszen igaz az, hogy lehetetlen befejezni a háborút mindkét fél részvétele nélkül” – fejtette ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: Kijev a 2014 és 2022 között szerzett realitásokra és tapasztalatokra alapozza hozzáállását a Moszkvával folytatandó tárgyalásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy közel kétszáz tárgyalási fordulót folytatott Ukrajna Oroszországgal különböző formátumokban, közvetítéssel és kétoldalúan egyaránt. „Tehát tudjuk, hogy nincs értelme tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, ha nem garantálható, hogy jóhiszeműen cselekednek” – összegezte a miniszter.