Ne az átlagemberekkel fizettessék meg a klímavédelem költségeit

A politikus szerint igazságtalan lenne, ha az emberekkel fizettetnék meg a klímasemlegesség árát.

A kormányszóvivővel folytatott beszélgetés előtt a HírTV tudósítója, Zöldhegyi Katalin jelentkezett élőben Brüsszelből, a kétnapos Uniós csúcstalálkozóval kapcsolatban. Elmondta, az állam és kormányfők az első napon a finn elnökség költségvetési javaslatát tárgyalják. A finnek a következő hét évre 48 milliárd euróval csökkentenék ezt, melynek legnagyobb vesztese a kohéziós források területe lenne. Itt Magyarország akár 5,7 milliárd eurót is veszíthet, de a vesztesek oldalán áll a mezőgazdasági terület, illetve a vidékfejlesztés is.

„Összeurópai szinten egyébként minden tagállam vesztese az új hétéves költségvetésnek a britek várható kilépése miatt. Ugyanis becslések szerint körülbelül 15 milliárd euróval kevesebb pénz folyna be az Európai Unió költségvetésébe.”

Orbán Viktor elmondta, Magyarország szeretné, hogyha Európa 2050-re klímasemleges lenne, ezért kész arra, hogy aláírja az erről szóló megállapodást, de nem akarja, hogy ennek árát a szegényebb országokkal fizettessék meg.

Hollik István elmondta: nemzeti és európai érdek a klímavédelem.

„Erkölcsi felelősség is, hogy azt a környezetet, amit örökül kaptunk az elődeinktől, azt legalább olyan minőségben adjuk tovább a jövő generációi számára.”

A kormányszóvivő hozzátette, ugyanakkor vannak Magyarországnak feltételei is. Hollik István szerint igazságtalan lenne, hogyha az emberekkel fizettetnék meg ennek az árát, akár új adók bevezetésével. Valamint azt is elmondta, hogy a karbonsemlegességet nem lehet elérni atomenergia nélkül. Kiemelte, nem járhat együtt a klímavédelemmel kapcsolatos harc azzal, hogy az élelmiszer vagy az energia árai ugrásszerűen megnőnek. A politikus úgy fogalmazott: A magyarországi rezsicsökkentés eredményeit a kormány szeretné védeni.

„Vannak kemény feltételei a magyar kormánynak. Mi részt veszünk ebben a küzdelemben, számunkra is fontos, ráadásul nemcsak szóban beszélünk erről, hanem az eddigi időszakban sokat is tettünk ezért. Magyarország élen jár egyébként a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 6,3 tonna úgy, hogy Németországban 10 kg per fő fölött van, Hollandiában 11 kiló fölött van per fő és akkor az Európai unión kívülről már ne is beszéljünk.”

Kiemelte: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg a kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termék bővülése 2-3%-kal az eurózóna átlagos GDP növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is. Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. A Kormány uniós célkitűzéshez képest is többet vállalt. Vállaltuk, hogy a karbon-mentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90%-ra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kívánunk elérni. A fentiekkel szemben az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50.000 milliárd forintra lenne szükség – ez éves szinten a GDP kb. 2-2,5%-át jelenti. Az 1990 előtti referencia-időszakhoz képest Magyarország 32%-kal csökkentette üvegházhatású gáz kibocsátásait, ezzel uniós összevetésben a 9. helyen áll. hazánkban az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás továbbra is messze az EU átlag alatti. Egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a miénk: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német pl. 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató. Az áramtermelés 60%-a széndioxid-kibocsátás-mentes, 50% származik nukleáris, 10% megújuló energiából. Ebből következően Magyarország gond nélkül tudja teljesíteni az Unión belüli 2030-as klímacéljait. Ezzel szemben a Nemzeti Energia és Klíma tervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat- európai tagállamok, úgy, mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel. nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátás- csökkentési céljaikat. Magyarország feltételei ezek voltak a klímaegyezmény aláírására

1. Ne az emberekkel fizettessék meg a klímavédelem árát, fizessenek azok, akik a legnagyobb klímarongálók: a nagyvállalatok és a nagy szennyező országok. Ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid kibocsátásból.
2. Nem emelkedhet a családok által fizetett energia és az élelmiszerek ára.
3. Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők. Ezért ragaszkodunk a kohéziós pénzek megtartásához.
4. Az atomenergia támogatása nélkül nem létezik hatékony kibocsátás csökkentés. Ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.