Miért fontos a kiskertben a talaj savanyítása? Így lehet egyszerűen

A kertben a talaj lehet savas, lúgos, vagy semleges, és ezt tanácsos figyelembe venni, ha új növényt vásároltál, hiszen nagyon sok van, ami a savanyú talajban érzi jól magát. Ha pedig nem ilyen a talaj a kertedben, akkor neked kell savasítanod. A Köpönyeg összeszedett mindent, amit erről tudni érdemes.

Érdemes kinyomozni, milyen a talaj nálad

A növények többsége a semlegesnél egy kicsivel savasabb földben fejlődik szépen. Hogy a talajnak milyen lesz a pH értéke, az függ például a benne lezajló biológiai és kémiai folyamatoktól, valamint a benne található kőzetektől. Akkor beszélünk savanyú talajról, ha a pH érték 4,5-6,8 között mozog. Ezt pedig érdemes szem előtt tartani, amikor tervezed a kertet, vagy új növényeket szeretnél ültetni, hiszen nem mindegyik szereti ugyanazt a kémhatású közeget. Első körben tehát érdemes megtudni, milyen is a te talajod. Az interneten rengeteg praktikát lehet találni arra, hogyan lehet megállapítani a talaj kémhatását, de egyszerűbb megnézni, milyen növények élnek a területen. Például, ha mezei árvácska vagy rekettye nő a kertedben, akkor savanyú a talaj, míg ha mezei zsálya vagy tavaszi hérics, akkor lúgos. A legbiztosabb azonban, ha megvizsgálod a talajt: vegyél egy kevés mintát a földből, keverd el desztillált vízzel, majd pH mérővel olvasd le az értéket. Ha egy kis ecetet a földre öntesz, és pezseg, akkor biztos, hogy meszes, vagyis lúgos a talaj a kertedben.

Meg lehet változtatni a kémhatást

Az áfonya, a rododendron, a hortenzia és a begónia mellett még tucatnyi növény van, ami kizárólag savanyú talajon él meg, ezért, mielőtt ilyeneket telepítesz, savanyítanod kell a talajt. A gazdaboltokban, kertészetekben be tudsz szerezni savanyú földet, tőzeget, de lehet kapni savanyító hatású műtrágyát is. Természetes módszerekkel is növelheted a talaj savasságát, például időnként az öntözővízhez tegyél egy kevés ecetet vagy citromsavat is (1 dl 20 százalékos ecethez adj 1 liter vizet), de az is szuper megoldás, ha kávézaccot ásol be a talajba, hiszen ez is savanyítja a talajt. Ha savanyítani kell valahol a kertedben a talajt, fontos szempont, hogy milyen mélyre megy majd a növény gyökere, hiszen ilyenkor a teljes mélységben meg kell dolgozni a talajt.

A meszes talaj viszont reménytelen

Fontos tudni, hogy a talaj savanyítása akkor sikeres, ha a talaj inkább semleges; ha erősen lúgos, meszes a talaj a kertedben, akkor semmilyen praktika nem fog működni. Ilyenkor több megoldás is lehetséges, az egyik a termőföld cseréje, ami drága és időigényes folyamat. Ha mindenképpen szeretnél termeszteni, jó megoldás lehet a magaságyás, amit feltölthetsz megfelelő termőfölddel, komposzttal.