Az ősmagyar Feng shui titkai: Mai napig működik a magyar térrendezés

Aki járt már régi parasztházban, észrevehette, hogy nagyjából egyforma a tájolásuk és az elosztásuk is. Ez nem véletlen van így: a régi, többnyire vályogból épült házakat az ősmagyar térrendezés szabályai szerint állították fel. Akárcsak a kínai Feng shuiban, a magyar térrendezésben is megvannak a szakrális és spirituális szabályok, melyek a korabeli emberek számára szentírásként működtek – és ma is sokan állítják, hogy ezeket betartva lesz igazi otthon a házból.

Ugyanis egyre többen vesznek régi, sokszor több, mint százéves parasztházat; és a modern térrendezés ezekben az öreg épületekben nem tud érvényesülni. A falak áthelyezéss, a modern nappali-konyha elrendezés kialakítása ezekben az ódon házakban gyakran fordítva sül el, és a végeredmény inkább furcsa lesz, semmint otthonos. Jó kompromisszum lehet, ha visszanyúlunk a gyökerekhez, és figyelembe vesszük a felújításnál az ősmagyar térrendezés elveit.

A jurtától indult minden

Az ősi magyar térrendezés alapjait a jurtákban kell keressük: bár ezeknek az építményeknek az volt a céljuk, hogy fedél legyen az emberek feje felett, komoly jelképekkel is rendelkeztek. Például a középen található füstlyuk összeköttetés volt a felső világgal, míg a kút az alsó világhoz volt kapocs. A természeti erők leképezése a későbbi paraszházaknál is megmaradt, sőt: még ma is állnak ilyen házak szerte az országban.

Mestergerenda: utat mutat a léleknek

A magyar ház a természeti erők előtt tiszteleg: például nem véletlen, hogy a legtöbb parasztház kelet-nyugati tájolású. Az ősmagyar hitben ugyanis a keleti égtáj szent volt, az ébredést, megújulást jelképezte; míg a déli az éltető energiát, a feltöltekezést adta. A mestergerendának nem csupán a tető tartása volt a szerepe, de a Tejutat is jelképezte. Az újszülött gyereket alá fektették, arccal kelet felé; az elhunyt családtagok pedig szintén a gerenda alatt pihentek utolsó útjuk előtt – de arccal nyugatnak. Ugyanis a mestergerenda mutatta az utat a léleknek.

Bejárati ajtó: tiszteletet a ház urának!

Sok helyen még ma is látni olyan hullámvonalat, ami körbefutja a kaput. Ez egy kígyót jelképez, ami az egész portát őrzi; a kígyó csillagkép pedig az ég északi sarkkörén található. A mai ember elcsodálkozik a régi házak alacsony bejárati ajtaján, pedig nem véletlen tervezték ilyenre. Így ugyanis, aki belépett a házba, le kellett vegye a kalapját és fejet kellett hajtson – és ezzel megadta a tiszteletet az otthonnak és a lakóinak is.

A ház maga az ember

Kevés más nemzetnél fordul elő, hogy a ház az emberi test szimbóluma legyen: a magyar pedig még nyelvében is őrzi ezt a hagyományt, például nem véletlenül alakultak ki az ablakszem, a homlokzat, illetve a lábazat kifejezéseink. A ház szíve a kemence, tűzhely volt, ami középen helyezkedett el; és körülötte gyűlt össze a család. Az ősmagyar térrendezés elveit ma már inkább csak a múlt században épült házak elosztása őrzi; ezekben pedig nehéz, de nem lehetetlen összehozni a hagyományt a modern lakberendezéssel.

Ősi szabály a modern házban: nem kell, ami felesleges!

Bár a modern házakban, a mai életvitel mellett nehezebb megvalósítani a magyar térrendezés szabályait, azért nem lehetetlen. Sokan például akkor is állítanak kandallót a ház középpontjába, ha a fő fűtésük modern rendszerű. A konyha, vagyis a tűzhely sok családban ma is a közös étkezés, az együtt töltött idő helyszíne, hiába van nappali is. A fürdőszobát, hálószobákat a ház északnyugati és északi oldalán helyezik el, hiszen ez a pihenés, érlelődés, befelé fordulás helye – a dolgozószoba viszont keletre kerül, ahol a megújulás kezdődik. Sokszor éppúgy nyugatra kerül a kamra, mint dédapáink idejében, hiszen ez az oldal a teremtő, megtermékenyítő erőké. Jócskán akadnak, akik abban is követik őseink szabályait, hogy semmiféle felesleges tárgyat nem tartanak az otthonukban, csak olyat, amit használnak; így letisztult és praktikus lesz a ház. Nem csoda, hogy sokan döntenek az ősmagyar térrendezés mellett: hiszen a régi magyar ember számára a ház nem csupán egy lakóépület volt, hanem az otthon, a családi élet színhelye. Nem véletlen, hogy amikor családot alapításkor, a mai napig a házasság szót használjuk…