
Ezen a 3 dolgon változtass időben, hogy elkerüld a demenciát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostÚgy tűnhet, hogy a feledékenység és a szellemi hanyatlás csak az időskor kérdése, egy új kutatás azonban egészen másra irányítja a figyelmet. A demencia kockázata már az ötvenes éveinkben is befolyásolható lehet, és három egészségi tényező akár közel 13 évnyi különbséget jelenthet.
Ez a cikk külföldi forrásban közölt, mesterséges intelligencia (MI) által fordított és átdolgozott tartalom. A szöveget Kelle Fanni szerkesztette, ellenőrizte és publikálásra jóváhagyta.
Forrás: Korin Miller, Avoiding These 3 Things in Midlife Could Give You 13 More Dementia-Free Years, Everyday Health https://www.everydayhealth.com/neurological-disorders/avoiding-risk-factors-in-midlife-could-lower-dementia-risk/
A demencia kockázata nem csak időskorban dőlhet el. Egy több mint 12 ezer, az ötvenes éveiben járó felnőttet követő kutatás szerint három egészségi tényező komoly különbséget jelenthet abban, meddig maradnak épek valakinek a szellemi képességei.

Fotó: Mesterséges intelligenciával generált illusztráció
A demencia kockázata már az ötvenes években formálódhat
A vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnél sem állapítottak meg demenciát. A kutatók azt figyelték, jelen van-e náluk a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás, majd átlagosan 26 éven keresztül követték az érintetteket. Az eredmény komoly eltérést mutatott. Akiknél egyik kockázati tényező sem volt jelen, átlagosan csaknem 13 évvel tovább éltek demencia nélkül, mint azok, akiknél mindhárom fennállt.
Josef Coresh, a tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott: „Olyan mértéket akartunk használni, amelyben az emberek valóban gondolkodnak, vagyis az éveket.” A kérdés szerinte az, hány évet élhetünk úgy, hogy a szellemi képességeink épek maradnak.

Három tényező súlyosan terhelheti az agyat
A kutató szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás egyaránt károsíthatja az agyat ellátó apró ereket. A romló vérellátás, a tartós gyulladás és az észrevétlenül lezajló kisebb érkárosodások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy emelkedjen a demencia kockázata.
Az eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy akinél jelen van valamelyik tényező, annál biztosan kialakul a betegség. A vizsgálat megfigyeléses volt, ezért nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, ráadásul a genetikai adottságok is szerepet játszhatnak.
A szív védelme az agynak is számít
Az orvosok szerint a vérnyomás és a vércukorszint ellenőrzése, a dohányzás kerülése, a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő alvás egyaránt fontos lehet. A demencia kockázata nem tüntethető el teljesen, de több olyan tényező is van, amelyen még az élet középső szakaszában is lehet változtatni.
Amalia Peterson neurológus szerint ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Josef Coresh pedig úgy fogalmazott, hogy az egészségesebb szokások kialakítását soha nem lehet túl korán, de túl későn sem elkezdeni.






