
Megdöbbentő: Valóban teljesen felforrhat az agyunk nyáron?
Az agyat is megterheli a nyári kánikula.
Az agy az emberi test legösszetettebb szerve és még mindig rengeteg titkot rejt a tudomány számára. Egyre több bizonyíték utal arra is, hogy az agyműködésre is komoly hatással lehetnek a forró nyarak, még az egészséges emberek esetében is. A klímaváltozás következtében a hőhullámok gyakoribbá, hosszabbá és erőteljesebbé váltak és ez a tendencia a jövőben csak fokozódik. Míg korábban főként a hőség szívre gyakorolt hatását vizsgálták, mára a neurológiai következmények is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Az agy védelmére is gondolni kell nyáron is
A meleg rendkívül megterheli az agyat, amely már alapállapotban is sok hőt termel működés közben. Normál esetben a vérkeringés gondoskodik a hűtéséről, de extrém hőhatás alatt ez a mechanizmus könnyen túlterhelődik. A következmények súlyosak lehetnek, mint figyelemzavar, memóriaromlás, ingerlékenység, fokozott kockázatvállalás, sőt akár mentális összeomlás is kialakulhat.
A neurológiai betegekre különösen veszélyes a hőség. Egyes betegségek, mint az epilepszia vagy a szklerózis multiplex, közvetlenül reagálnak a hőmérséklet-ingadozásra, míg a demenciában szenvedők gyakran nem érzékelik a túlmelegedést. Egyes esetekben, például stroke esetén, már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is végzetes lehet. Emellett a meleg az alvást is zavarja, ami tovább terheli az idegrendszert.
A várandós nőkre és a magzatokra is kockázatot jelent, mivel a hőség növeli a koraszülések számát, ami a csecsemők agyi fejlődésére is hatással lehet. Az extrém hő gyengítheti a vér-agy gátat, így növeli a fertőzések és gyulladások esélyét. A klímaváltozással új, idegrendszert támadó vírusok is megjelentek Európában, például a Zika vagy a dengue.
Végül a hőségre adott válasz egyénenként eltérhet, mivel genetikai hajlam is szerepet játszhat abban, ki mennyire érzékeny. A kutatók szerint amit ma csak a betegeknél tapasztalunk, az a jövőben bárkit érinthet, ezért elengedhetetlen a megelőzés, az alkalmazkodás és a társadalmi felkészülés - olvasható az Origo cikkében.






