Így tudod megakadályozni, hogy téged is utolérjen a popcorn agy-szindróma

A pattogatott kukoricáról mindenkinek egy jó mozi vagy otthoni filmezés jut eszébe, nem pedig a koncentrálási problémák. A popcorn agy-szindróma egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy azt csinálja az agyad – vagyis pontosabban a figyelmed –, mint amit a pattogatott kukoricaszemek, amikor elkezdenek kinyílni: vagyis össze-vissza ugrál. Sokan nincsenek is tudatában, hogy ebben szenvednek, csak annyit vesznek észre, hogy egyik feladatról a másikra ugrálnak anélkül, hogy befejeznék bármelyiket is. Lehet, hogy veled is előfordult már, hogy elkezdtél megválaszolni egy e-mailt, de közben eszedbe jutott, hogy meg kellene nézned az telefonodon, hány óra van, de ott megláttál egy értesítést, felmentél a kedvenc oldaladra, az e-mailről pedig teljesen megfeledkeztél közben. Ha ez gyakran megesik, akkor lehetséges, hogy te is popcorn agy-szindrómában szenvedsz.

Figyelemhiány és szorongás

2011-ben alkotta meg ennek az állapotnak az elnevezését a Washington Egyetem kutatója, David Levy, és bár a popcorn agy-szindróma nem hivatalos betegség, az állapot igen kellemetlen, hiszen sokszor fontos feladatok elmaradhatnak miatta. Akiket érint ez az állapot, azok általában erős stressztől szenvednek, nehezen tudnak egy feladatra koncentrálni, szorongás és a társas kapcsolatok minőségének romlása is megjelenhet. 

A túl sok inger okozza

Manapság már mindenki kezében ott van az okostelefon, és ha kell, ha nem, állandóan nézzük is. Csakhogy ezzel az agyat folyamatosan bombázzuk érzékszervi információkkal. Ilyenkor az agy keményen dolgozik, hogy lépést tudjon tartani az információáramlással, ez pedig a figyelem rövidüléséhez vezethet, mondta dr. Jessica McCarthy klinikai neuropszichológus a Popsugar magazinnak. A neten érkező gyors információáramlás, az ott látottak sokszínűsége hasonló ahhoz a káoszhoz, ahogy a kukoricák pattognak. 

Elég, ha csak kevesebbet telefonozol?

Bár kutatások mérhető eltéréseket találtak a rendszeresen túl sokat mobilozók agyában, tudományosan egyelőre nem bizonyított, hogy ezeket a közösségi média túlzásba vitt használata okozza. De ennek ellenére számtalan elmélet létezik, melyek szerint a figyelmünket negatívan befolyásolja a túl sok képernyőidő. Dr. McCarthy szerint az agyunk hozzászokik, hogy a közösségi média görgetése során instant jutalmat kap. A telefon nyomkodása közben ugyanis az agyban olyan vegyi anyagok szabadulnak fel, mint az endorfin, a dopamin, melyek jó érzést okoznak. Ez azonban arra tanítja az agyunkat, hogy ennél lejjebb ne adja; vagyis minden más helyzetet, amire örömforrásként tekinthetne, az internet instant világával hasonlít össze, végül pedig az egyetlen örömforrás a közösségi média lesz. Az egyetlen megelőzési lehetőség, ha csökkented a képernyőidődet; erre vannak bevált praktikák, például kikapcsolni az értesítéseket vagy időkorlátot beállítani a közösségi média alkalmazásokra a telefonodon.