kulcsár edina
Megosztja az embereket, van, aki szerint semmi szükség rá, mások örülnek, hogy tovább van világos. Egy azonban biztos: a tavaszi óraátállításnak komoly hatásai vannak a szervezetünkre.
Minden évben felröppen a hír, hogy idén eltörlik, de aztán mégis marad a tavaszi óraátállítás. Sokan nem szeretik, mert olyan, mintha egy órát elvennének az életünkből, ráadásul van, aki rosszabbul alszik, nehezebben kel reggel a változás után. Idén a tavaszi óraátállítás március 26-án vasárnap lesz, ekkor kell hajnali 2 óráról 3-ra állítani az órákat – és ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás. Az óraátállítást eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be a ’70-es években, hazánkban 1980 óta tekerjük előre tavasszal az órát. Tény, hogy rengeteg villamosenergia megspórolható vele, és az is bónusz, hogy a márciusi óraátállítás után később fog sötétedni – de emellett rengeteg olyan hatása van a szervezetre, amik károsak.
Felborul a bioritmusunk
A biológiai óránk a természet változásait követi, így a fényviszonyoknak megfelelően alakítja, hogy mikor leszünk álmosak, mikor kell felébrednünk. A nyári időszámítás kezdetével azonban ez teljesen felborul, hiszen a pontos idő nincs összhangban azzal, ami a természetben történik; nem akkor kelünk és fekszünk, amikor természetes lenne. Ez pedig már az óraátállítást követő héten is érezhető, hiszen rosszabbul ébredünk, kimerültek leszünk, de van, akinél fejfájást is okozhat.
Kivalvatlanok leszünk
Hiába igyekszik az ember az óra szerint elmenni aludni, a tavaszi óraátállítás után ez nem is olyan egyszerű, hiszen, bár az óra este tízet mutat, a biológiai óránk szerint még csak kilenc van. A legtöbben ilyenkor még nem is álmosak, forgolódnak, nehezen alszanak el – de reggel viszont egy órával korábban kell kelni. Így másnap nem csoda, ha fáradtnak érezzük magunkat; jó pár hét kell, mire a szervezetünk átáll az új időszámításra. Az alvászavarok pedig mind rövid, mind hosszú távon károsítják a szervezetünket. A felborult alvásritmus, az egy órával kevesebb pihenés pedig hosszú távon szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat, és gyengítheti az immunrendszert is.
Mit lehet tenni?
Ha tudod, hogy minden évben nagyon megvisel az óraátállítás, ne tartsd be a vasárnapi időpontot, kezdd el már péntek éjszaka az átállást – de csak fél órával előrébb állítsd az órát. Majd ugyanígy félórát léptesd előre a szombatról vasárnapra virradó éjszakára; kétszer fél órát könnyebben elvisel a szervezetünk, mint egyet. Ahhoz, hogy a szervezet teljesen átálljon, 4-14 napra is szükség lehet, így ebben az időszakban próbáld csökkenteni a terheidet mind fizikailag, mind szellemileg. Vagyis amit lehet, halassz el akkorra, amikor már teljesen átálltál az új időszámításra, ne fogyassz nehéz ételeket, és amennyire lehet, kerüld a stresszes helyezeteket. Sokat segít, ha pótolod a vitaminokat és ásványi anyagokat, szedj C-vitamint, magnéziumot, cinket, szelént és kalciumot is. Így könnyebb lesz átvészelni a tavaszi óraátállítás utáni időszakot.