A koronavírus alattomos mellékhatására derült nemrégiben fény, ez most feladja a leckét

A bizonytalanság, ami a mostani helyzettel együtt jár, mindenkiben szorongást kelt. Épp ezért a lelki egészségünk épp annyira kockán forog a járványhelyzetben, mint a testi. Bár az ezzel való megküzdésre mindenkinek mások az eszközei, a szituáció mindenkire hat.

A trauma megbetegíthet

Ez a járvány számos embernek traumatikus élmény, még akkor is, ha magát a betegséget nem kapta el. Van, aki az első vonalban dolgozik az egészségügyben, más elveszítette a munkáját és a létbizonytalansággal néz szembe, megint másoknak pedig az egész évi terveit hiúsította meg a járvány. Ráadásul sokan nagyon félnek a betegségtől, ami szintén hosszan tartó szorongást válthat ki. Van, akinek a kötelező távolságtartás, az emberi kapcsolatok átalakulása okoz traumát. Ez pedig akár hosszú távú szomorúságban, szorongásban, depressziós tünetekben is a felszínre törhet.

Van, aki a külvilágtól fél

Még azoknál is felléphet az újranyitástól való félelem, akik eddig alig várták, hogy kimehessenek. Hiszen nem tudhatjuk, hogy a lazító intézkedések nem hozzák-e a járvány újbóli fellángolását. Van, akinél ez a helyzet egészen az agorafóbiás tünetekig fokozódhat: az ebben a kórképben szenvedők félnek elhagyni az otthonukat vágy más biztonságok helyet, és a nyílt, közös használatú terek akár pánikrohamot is kiválthatnak náluk. Bár az otthonülő életmód sokak számára teljesen új volt, viszonylag hamar alkalmazkodtunk ehhez az új élethez – most pedig vissza kellene állni a korábbi életmódunkra, úgy, hogy egyelőre nem tudhatjuk, tényleg vége-e a járványnak.

A kapcsolatok hiánya depresszióhoz vezethet

Az, hogy ebben az időszakban a kapcsolattartás leginkább a virtuális világba szorult vissza, arra is hatással van, mennyi támogatást kaphatunk a hozzánk közel állóktól. A kapcsolatok hiánya pedig sok ember lelki egészségére rossz hatással van. A magány számos betegség, például a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is megnövelheti, de a depresszió és gyakoribbá válhat miatta. Épp ezért ezekben az időkben még fontosabb a rendszeres kapcsolattartás, még ha csak virtuálisan is.

A gyerekekre is hatással van a helyzet

Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gyerekek rugalmasan alkalmazkodnak a helyzethez, rájuk sem hatástalan a járvány. Nekik is hiányoznak a társaik, van, aki kimarad a digitális oktatásból, és van, aki az erőszakossá, feszültté váló otthoni légkörtől szenved. Épp ezért nem csoda, ha mostanában több a gond velük, bújósabbakká válnak, vagy olyan magatartásformákat vesznek fel, amelyeket elvileg már kinőttek – például az óvodás újra bepisil.

Ne hagyd, hogy elborítson!

Ha úgy érzed, erőt vesz rajtad a szorongás, semmiképp ne tartsd magadban, beszélj róla legalább a közvetlen környezeteddel. Tartsd a fókuszt azon, amit irányíthatsz, például a nagyon közeli jövőre, a következő napra, hétre vonatkozó terveiden, és azon, hogy egyszer vége lesz ennek az egésznek. Így nem a bizonytalanságra koncentrálsz. A napi rutin kiépítése is fontos. Tartsd a kapcsolatot a családdal, a barátokkal – ha csak virtuálisan is. Ha pedig úgy érzed, hogy te, vagy valaki a környezetedben nem bír a lelki mélyponttal, feltétlenül kérj segítséget, például hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06-80/820-111-es telefonszámot!