Ingyen adja az erdő a legjobb C-vitamint. Most kezdhetjük szedni

A vadrózsában egész nyáron gyönyörködhetünk, sokszor nem is kell kimennünk a természetbe: parkokban is láthatjuk az apró virágokat az igencsak szúrós bokrokon. Ősszel pedig a kezdhetjük szüretelni csipkebogyótermést, hiszen nem csupán megfázásra jó, de például az ízületi fájdalmak ellen is. Készíthetünk belőle lekvárt, kiszáríthatjuk teához a bogyókat, de sokan az erdőt járva nyersen is esznek a fanyar bogyókból. Most érdemes utánajárni, hol tudunk szedni magunknak!

Erdőn, mezőn található a legtöbb

Ha rendszeresen kirándulunk, akkor már észrevehettük, hogy az erdei tisztásokon, dombhátakon, mezőkön rengeteg csipkebokor él. Ez a növény ugyanis imádja, ha sok napsütés éri. Az ősz beköszöntével megjelennek a piros bogyók, így semmivel nem téveszthetjük össze a bokrot. Kevesen tudják, hogy ez a vadon élő növény prímán elvan a kertekben is, sövényként, dísznövényként is telepíthetjük, és ősszel a saját csipkebogyónkat szüretelhetjük. Azonban olyan kertbe, ahol kisgyerekek játszanak, nem ajánlott, ugyanis a bokor kegyetlenül szúrós.

Kezdődhet a szüret!

A közhiedelem szerint akkor a legfinomabb a csipkebogyó, ha már megcsípte a fagy, de ez nem igaz: szeptember elejétől nyugodtan kezdhetjük szedni a húsos, piros bogyókat. A szedésnél vigyázzunk a kezünkre, a bokor nem adja könnyen a termést: hatalmas, hegyes tüskékkel védekezik, és még a legóvatosabb szüretelő keze is tele lesz karcolásokkal a végére. Arra figyeljünk, hogy országút melletti bokrokról ne gyűjtsünk csipkebogyót. Csak az egészséges, kemény terméseket szedjük le, és óvatosan bánjunk velük: nem szabad rázni, töretni, és csak rövid időre tárolhatjuk zacskóban, mert hamar bepenészedik. A legjobb, ha a kirándulásból hazaérve azonnal elkezdjük feldolgozni.

Macerás munka, de megéri

Ha már összeszedtük a kincset, kezdődhet a feldolgozás. Attól függően álljunk neki, hogy mit akarunk készíteni belőle. Ha teát szeretnénk, akkor vágjuk le a bogyókról a szár- és csészelevél maradványokat, majd éles késsel vágjuk ketté őket, és szedjük ki a magokat. Ezután napon vagy sütőben szárítsuk ki (sütőben 30 percig, 80 fokon). Ha lekvárt szeretnénk készíteni, csak a csipkehúsra van szükségünk. Mindkét esetben kellemetlen, ahogy a szőrök szúrják a kezünket, érdemes kesztyűben dolgozni. A teán és a lekváron kívül készíthetünk a termésből csipkebogyóbort is, ami kiváló házi szer a hólyag és a vese karbantartására, de lehet belőle likőr és szörp is.