Most már biztos, nagyon veszélyes, ha hangosan horkolsz

Amerikai kutatók szerint a horkolók, és alvási apnoéban, vagyis légzéskimaradásban szenvedők koponyacsontja akár 1,23 milliméterrel is vékonyabb lehet, mint azoké, akik nem horkolnak. Az 1 milliméteres koponyacsont-vékonyodás pedig elég lehet ahhoz, hogy életveszélyes agy- és gerincvelőfolyadék-szivárgás lépjen fel. Ez demenciához hasonló tüneteket, de akár kómát, stroke-ot és halált is okozhat.

Az alvási apnoé, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradás akkor lép fel, amikor a torok fala alvás közben elernyed, és elzárja a levegő útját. Ez a betegség a horkolás legtöbb oka. Mechanikus hatása lehet azonban az is, hogy a koponyacsont elvékonyodik.

Az agyi ér gerincvelői folyadék spontán szivárgása gyakran összefügg az elhízással, és gyakrabban fordul elő középkorú nőknél. Annak pontos mechanizmusa azonban egyelőre nem ismert, hogyan vékonyítja el a koponyacsontot a horkolás, és hogyan növeli ez az agyi és gerincvelői folyadék spontán szivárgását.

Dr. Rick Nelson, a University of Indiana munkatársa, és kutatócsoportja 114, 40 és 60 év közötti személy koponyáját vizsgálta képalkotó diagnosztikai eljárásokkal – közülük 56-an közepes, vagy súlyos alvási apnoéban szenvedtek.

Mik a jelek?

Az agyi és gerincvelői folyadék szivárgásának legfontosabb tünete az erős fejfájás, amely állás közben erősödik, fekve viszony enyhül. De a probléma tünete lehet még a nyaki fájdalom vagy merevség, a hányinger, a hányás, a fényre és a hangokra való érzékenység, az egyensúlyvesztés, a fülcsengés és a hallás megváltozása. Ritka esetben azonban a jelenség a demenciához és a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket is okozhat, sőt, akár stroke-hoz, vagy halálhoz is vezethet. A kezelés általában pihenéssel és hidratációval kezdődik, ám ha ez nem enyhít a fejfájáson, akkor az illető saját vérét fecskendezik be a gerinccsatornába, és megpróbálják lezárni a szivárgás útját. Extrém esetben műtétre is szükség lehet.

A szivárgás általában erős igénybevétel, például sport, esés, vagy hullámvasutazás hatására jön létre.

Az alvási apnoé okozta napközbeni fáradtság szintén figyelemzavart, memória- és gondolkodási problémákat okozhat mindazoknál, akik fogékonyak erre a betegségre. Épp ezért a kutatók remélik, hogy eredményeik nyomán a veszélyeztetettek esetében jobban fognak figyelni az alvással kapcsolatos terápiákra.