tóth gabi
Láttál már délelõtt fáradtan kóválygó, kialvatlan és érdeklõdés nélküli gyereket az iskolában? Megmutatjuk, hogy nem csupán az õ hibájuk.
Nem árt újra és újra elmondani, hogy milyen fontos lenne - különösen kamaszkorban, hogy későbbi időpontban kezdődjön az iskola. Felmérések szerint ugyanis a kamaszok kétharmada nem alszik eleget.
Egy 12-16 éves gyereknek napi nyolc-kilenc óra alvásra van szüksége. A hét órai keléshez ehhez már 10 órakor kellene lefeküdnie, a hat órai keléshez 9 órakor. Lehet azt mondani, hogy feküdjön le korábban a gyerek, de nem az ő hibája, hogy nem tudja megtenni.
Az elálmosodásért felelős hormon, a melatonin csak este 10-11 óra körül kezd el termelődni, azaz két órával később, mint a kisiskolásoknál. Ha fél hétkor vagy még korábban kell kelnie egy gyereknek, akkor nem tud eleget pihenni, nincs meg a megfelelő alvási idő.
Ha követi a biológiai óráját és este 11 órakor ágyba bújik, reggel nyolckor ébred. Tehát nemcsak a nulladik óra nincs összhangban a serdülők belső ritmusával, számukra még a nyolc órás kezdés is korai.
A serdülőkor során az agy drasztikus fejlődésen esik át - jórészt alvás közben. Ilyenkor fejlődnek a magasabb szintű agyi tevékenységekért felelős területek. Alvás során épülnek be az emlékek. Akkor növekszik az ember és alvás szükséges ahhoz is, hogy az ember kipihenje a napi stresszt, feltöltődjön és nyugodtabb állapotban indítsa a másnapot.
Az alváshiányos gyerekek nem tudnak figyelni, nehezebben gondolkodnak. Rosszabbul, nem a képességeiknek megfelelően teljesítenek az iskolában.
Koncentrációs nehézségekkel küzdenek, hangulatuk ingadozó, nagyobb eséllyel alakul ki náluk depresszió, szorongás. Sokszor ingerültek, ingerlékenyek és az önkontrolljuk is gyengébb.
Nem csak a később beinduló melatonintermelés akadályozza a kamaszokat abban, hogy kialudják magukat. A lefekvés előtti számítógépezés, tévézés és hogy telefonjukat alvás közben sem kapcsolják ki - állandó készenlétet okoz, amitől az agy nem tud kikapcsolni.