kulcsár edina
Még édesanyjának sem merte eleinte elmesélni a nemrég szabadult Aurelio, hogy félelmetesebb volt lemenni dolgozni, mint bent lenni a zárkában. Mert mindenki tudta, ki ő. Nem kímélték a vulgáris beszólásoktól sem a korábbi VV-győztest…
Exkluzív különkiadással jelentkezik a Frizbi TV YouTube-csatorna kedden este 19 órakor. Aurelio ugyanis vendégül látta Hajdú Pétert bajai otthonában, ahol reintegrációs őrizetben folytatja tovább a büntetését.
A korábban botrányairól elhíresült celeb nem is tagadja, nagyon megviselték a börtönben töltött hónapok. Igaz, onnantól, hogy dolgozni kezdett, legalább volt, ami elterelte a figyelmét.
„A munkám az, mondanám, hogy csontkovács voltam, de nem, csontvázakat raktam össze egy hatalmas gyárban, medencétől egészen fejbúbig” – mesélte az interjúban Aurelio. „Azokat a csontvázakat, amiket anno a biológiaórákon mi is láthattunk. Ezek különböző színűek és méretűek, különböző anyagból is vannak. Vannak többmilliós darabok is, amelyeknek minden egyes sejtje, porca meg van jelölve a csonton. Van egészen 5 milliótól a 8 milliós csontvázig is. Az nem titok, hogy ez a cég az egész világra csinálja a csontvázakat.”
A volt villalakó arról is nyíltan beszélt, hogy bizony hiába volt idekint nagymenő csávó, odabent volt, hogy rettegett lemenni dolgozni a többi rab közé.
„Az első húsz percben azért egy pár miatyánkot elmondtam. Félelmetesebb volt lemenni, mint a zárkában lenni. Mert a zárkán két embert kell idézőjelesen elviselni, a munkahelyen meg 129-et.”
Felismertek és sokan beszólogattak, féltem! Nem fogok itt menősködni, hogy dehogy féltem. Szerintem itt az a normális, ha fél az ember, mert ugye van mit veszítenem. Mert van egy családom, egy édesanyám, van egy egzisztenciám és az ember élni szeretne. Ezért az van az emberben, hogy fél, félti magát. Mert ugye hall rossz dolgokat, vannak olyan mendemondák, hogy bármi megtörténhet és ez pszichésen benne van az emberben.
„Velem hál' Istennek nem történt semmi, beszólások persze voltak. Azért gondold el, amikor megjelenik az a 129 ember, ezek az innen-onnan származó fogvatartottak, akiknek csak a negyede mondta: 'Mi van Aurelio, szétb...lak!' Ez nem túlzás! Meg ment a 'Mi van öcsém, ez a ValóVilág, végre celebpopsi…' Akkor jöttek a munkáltatók, mindenkit csendre intettek, hogy jó, lehet megnyugodni, nekem is mondták, nyugodjak meg, itt nem történhet semmi… Ez szép, kedves gesztus volt, hogy elmondták, de ezt én nem nagyon akartam nekik elhinni. Főleg, hogy nagyon sok volt az ember. Tudni kell, hogy ezek mind nagy ítéletesek… Az első 1-2 hónap nagyon megviselt lelkileg, nem is mertem elmondani itthon, mennyire megvisel!”