
Mesterséges intelligenciával csinált képet egy farkasról, most 5 év börtönt is kaphat
Ártatlan tréfából súlyos bűncselekmény lett.
A hatóságok félrevezetésének gyanújával a dél-koreai rendőrség őrizetbe vett egy középkorú férfit, aki egy mesterséges intelligenciával készített hamis képpel zavarta meg egy szökött farkas keresését - jelentette a BBC.

A bizarr bűnügy középpontjában egy „Neukgu” nevű farkas áll, amely még a hónap elején szökött meg a dél-koreai O-World Theme Park állatkertből. A szökés után nagyszabású keresőakció indult: több száz rendőr, tűzoltó és egyéb hatósági szereplő vett részt a műveletben, drónokat és hőkamerás eszközöket is bevetve. A helyzetet súlyosbította, hogy az állatot többször észlelték lakott területek közelében, így az eset hamar közbiztonsági kérdéssé vált.
Ebben a feszült helyzetben jelent meg a közösségi médiában egy kép, amin az volt látható, hogy a farkas egy koreai város központjában, konkrétan egy kereszteződésben sétál. A felvétel pánikot keltett, és hamar bejárta az internetet, de mint később kiderült, a képet egy férfi hozta létre mesterséges intelligencia segítségével, majd úgy terjesztette, mintha valódi lenne.
A fotóról a hatóságok is elhitték, hogy valódi, ezért a farkas kifejezetten azon a környéken keresték, ahol a képen is megjelent. Ennek következtében a keresés elhúzódott, miközben a lakosság körében nőtt a bizonytalanság és a félelem. Egyes beszámolók szerint még oktatási intézmények is ideiglenesen bezártak a "városban bolyongó farkas" miatt.
Miután a képről kiderült, hogy hamisítvány, a megalkotóját őrizetbe vették a hatósági eljárás akadályozásának gyanújával. Az ilyen jellegű bűncselekmények akár többéves – legfeljebb öt évig terjedő – szabadságvesztéssel is büntethetőek.
Elemzők szerint az ügy azért váltott ki ennyire határozott hatósági fellépést, mert az elmúlt években Dél-Korea rendkívül szigorú jogi keretek közé szorították mesterséges intelligencia használatát. 2026-ban például egy átfogó szabályozási keretet is bevezetett az AI-tartalmak átláthatóságának növelésére. Ebben a kontextusban a farkasos ügy egyfajta precedensnek tekinthető: jól mutatja, hogy a hatóságok nem pusztán elméleti kockázatként kezelik a generatív technológiák visszaélésszerű használatát.







