
Több százezer liter radioaktív vizet engednek a New York-i Hudson folyóba
Az eresztést végző cég szerint a víz nem jelent kockázatot, a helyiek viszont aggódnak.
Egy szövetség bíróság engedélyezte az Indian Point atomerőmű leszerelési munkálatait végző cégnek, hogy több százezer liter radioaktív vizet eresszen a New York-i Hudson folyóba - jelentette a New York Post amerikai napilap amerikai kiadása. A portál beszámolója szerint a döntés óriási felháborodást váltott ki a lakosság körében.

Az Indian Point atomerőmű New York városától mintegy 55 kilométerre északra, közvetlenül a Hudson partján helyezkedik el. A létesítmény több mint öt évtizeden át működött, majd 2021-ben végleg leállították a környezetvédő csoportok nyomosára. A szervezetek legfőbb kifogása az volt, hogy az erőmű túl közel található a sűrűn lakott nagyvároshoz, a sugárzás és a hűtővíz használata pedig súlyosan károsítja az ott élők egészségét.
Az erőműben ma is zajlik a bontás és a radioaktív anyagok kezelése, ez pedig rengeteg műszaki és jogi kérdést vet fel. A jelenlegi vita középpontjában az a radioaktív víz áll, amely a reaktorok hűtése során, illetve a leszerelési folyamat alatt halmozódott fel.
A radioaktív víz sorsát illetően régóta tartó jogi csatározás folyik az atomerőmű és New York között. Az állam törvényhozása 2023-ban elfogadta a „Mentsük meg a Hudsont” névre keresztelt jogszabályt, amely megakadályozta a céget abban, hogy a folyóba eressze a radioaktív vizet. Ezt a döntést azonban a cég jogi úton megtámadta, most pedig a javára ítélt a bíróság.
A bírósági döntés nyomán a cég bejelentette: megkezdi a 45 ezer gallon (közel 200 ezer liter) radioaktív víz kiengedését a Hudsonba. Hangsúlyozták, hogy a kibocsátás mindenben megfelel a szövetségi normáknak, és az Indian Point működése során az elmúlt ötven évben rendszeresen sor került hasonló műveletekre, különösebb környezeti hatás nélkül. A szóban forgó víz legfőbb szennyező komponense egyébként a trícium, a hidrogén radioaktív izotópja, amely a vízmolekulákhoz kötődve gyakorlatilag eltávolíthatatlan.
A lakossági és politikai reakció azonban nem maradt el. Környezetvédő csoportok, például a Riverkeeper, élesen kritizálták a bírósági ítéletet. Szerintük a Hudson folyó nem válhat „nukleáris hulladéklerakóvá”, és bár a sugárterhelés valóban csekély, az ilyen döntések aláássák a közösség bizalmát a hatóságokban.







