Krausz Gábor
Létrehozva: 2025.04.29.
A hidegháború óta nem látott fegyverkezés zajlik a világban!
Lesújtó jelentés született: egyre több és több pénzt költünk fegyverekre.
A globális katonai kiadások mértéke - zsinórban tizedik éve - tavaly újabb rekordot döntött – közölte a Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A stockholmi székhelyű agytröszt hétfőn publikált adatai szerint 2024-ben 9,4 százalékkal, 2720 milliárd dollárra duzzadtak a katonai kiadások világszinten, ami a legnagyobb növekedés a hidegháború vége óta.
SIPRI legújabb jelentése szerint tavaly közel száz ország növelte a katonai kiadásait. A világ tíz, fegyverekre legtöbbet költő országára – köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Németország és India – a globális összesített kiadások 60 százalékát adták együttesen. Régiókra bontva pedig Európában és a Közel-Keleten volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A védelmi kiadások növekedésének legjelentősebb hajtómotorja egyértelműen az orosz-ukrán háború volt. A konfliktus miatt Európában 17 százalékkal nőttek a katonai besszezések, melyek elérték a 693 milliárd dollárt. Málta kivételével minden európai ország növelte a katonai büdzséjét.
„Európa a katonai kiadások magas és egyre növekvő időszakába lépett, amely várhatóan a belátható jövőben is folytatódni fog. Németország az újraegyesítés óta először vált Nyugat-Európa legnagyobb költekezőjévé”
- fogalmazott Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója.
Németország katonai kiadásai 28 százalékkal növekedtek tavaly, és elérték a 88,5 milliárd dollárt. Ezzel Berlin a negyedik helyre került a világon a katonai kiadások szempontjából.
Ukrajna teljes katonai kiadása 2,9 százalékkal nőtt, és elérte a 64,7 milliárd dollárt, ami az ukrán GDP-nek a 34 százalékát teszi ki, vagyis a világon Ukrajna viseli a legnagyobb katonai terhet az összes ország közül.
Oroszország hadi büdzséje becslések szerint tavaly 149 milliárd dollárra emelkedett, ami 38 százalékos növekedést jelent a 2023-as szinthez képest. Ez Oroszország GDP-jének 7,1 százalékát, míg az összes kormányzati kiadásnak a 19 százalékát tette ki.
Jade Guiberteau Ricard, a SIPRI vezető kutatója szerint az európai védelmi kiadások növekedését főként az „orosz fenyegetés”, és az „Egyesült Államok NATO-szövetséből történő esetleges kivonulása" hajtotta. Hozzátette azonban, hogy a kiadások növelése összetett folyamat, és önmagában nem eredményez atomatikusan katonai képességnövekedést vagy függetlenedést.
„A kormányok egyre inkább a katonai biztonságot helyezik előtérbe, gyakran más költségvetési területek rovására, ami jelentős hatással lehet a társadalmakra az elkövetkező években”
– zárta jelentését a SIPRI.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
