Így vált földi pokollá a Közel-Kelet egy év alatt

Izrael bombáz, a terroristák lőnek: Matthew Hollingworth, a Világélelmezési Program libanoni országos igazgatója borzalmasnak minősítette a libanoni helyzetet. A lakhelyüket elhagyni kényszerült lakosság csaknem fele 15 év alatti gyermek. Az elmúlt egy évben az egész Közel-Kelet egy puskaporos hordóvá változott, miután egyre több ország keveredik bele a háborúba.

Izrael visszavág - de hogyan is kezdődött?

Az Izrael–Hamász-háború 2023. október 7-én, egy zsidó ünnep reggelén kezdődött. Ezen a napon a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített műszaki zárat és laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. Megtámadtak egy zenei fesztivált is: válogatás nélkül lőttek a bulizó fiatalokra, több százan meghaltak, sokakat pedig elhurcoltak...

A támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét. Az áldozatok közül 695 volt izraeli polgári személy (közülük 36 gyermek), 373 a rendvédelmi szervek tagja, 71 fő pedig külföldi. A zsidó állam országos vészhelyzetet hirdetett és kíméletlen válaszcsapások sorozatát indította el. A folyamatos támadások oda vezettek, hogy 2024. március 22-re a háború gázai palesztin áldozatainak száma átlépte a 32000 főt. Az övezet lakossága a harcok előtt közelítőleg 2,2 milliós volt, azaz közelítőleg 69 palesztin lakosra jut egy halott, ami rendkívül magas szám.

Hol tart ma a háború?

Az eredeti konfliktus eszkalálódott mára, és Izrael már hetek óta Libanont és az ott működő Hezbollah terrorszervezetet támadja. A fővárosban, Bejrútban lakóházak égnek, az emberek többsége elmenekült onnan. 

A Hezbollahot ért támadást azonban már a régiós nagyhatalom, Irán sem hagyta szó nélkül, a kezdeti fenyegetőzés után rakétákat lőtt ki Izraelre. Ennek pedig csak az lett az eredménye, hogy Izrael Iránnak is bosszút is esküdött.

Az Amerikai Egyesült Államok több ezer katonát küldött a térségbe Izrael megsegítésére, de közölték: nem támogatják, hogy a zsidó állam iráni nukleáris bázisokat vegyenek támadás alá. Izrael erre csak annyit felelt, hogy küszöbön áll a válaszcsapás és a Közel-Keleten bármi célpont lehet.  

Mi jöhet?

Az iráni támadás után Izrael jelezte, hogy komoly következményei lesznek a teheráni rezsim lépésének. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kijelentette, hogy Irán nagy hibát követett el, és ezért megfizet majd. Azt is hangsúlyozták, hogy az Iránnak adott válaszlépés a politikai vezetés útmutatásának megfelelően, az általuk választott helyen és időben fog megtörténni. Most az egész világ azt találgatja, milyen válaszcsapásra készülhet Izrael, és annak milyen további következményei lehetnek az egész régióra vagy akár a világra nézve.

A helyzet azért is rettentően nehéz, mert míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Izrael mellett van, addig például a NATO-nagyhatalom Törökország Izrael ellenes, és korábban azt is ígérték, hogy be is fognak szállni a háborúba, ha Izrael átlép egy vonalat. A többi muszlim ország is javarészt Irán és Libanon mellett áll, így valóban nehéz megjósolni, hogy mekkorára nőheti ki valójában magát a háború, de egyes szakértők szerint nem árt akár a legrosszabbra is felkészülni.