A migránskártyák bevezetése miatt áll a bál Németországban

Folytatódik a régóta húzódó bankkártyavita Németországban. A lassan évtizedes migrációs válság során többször előkerült az a javaslat, hogy a migránsoknak bankkártyákra (fizetési kártyákra) utalják a juttatásokat, amivel kontroll alatt lehetne tartani, milyen célokra használhatják és mikre nem a nekik adott összeget. Ennek a vitának a legújabb fejezete kezdődött el a napokban, miközben Bajorországban kísérleti jelleggel több körzetben megkapták a migránsok a bankkártyáikat.

Németországban előző év novemberében megegyezett a baloldali-liberális szövetségi kormány a tartományi vezetésekkel egy nagyrészt egységes fizetési kártya bevezetéséről a migránsok számára. Az akkori megállapodás szerint a cél az volt, hogy németországi költésekre használhassák, ám például az otthon maradt rokonoknak való átutalásra már ne a megkapott összegeket. Novemberben tizennégy tartomány közös rendszer bevezetése mellett határozta el magát, miközben Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia saját bankkártya bevezetésére készült.

Azóta viszont tovább akadozik a folyamat. Friedrich Merz, a CDU elnöke azt veti a Zöldek szemére, hogy blokkolják az országos szintű megoldást a migránsok bankkártyáira. Merz nem is érti, miért történik ez, hiszen novemberben már megvolt egy megállapodás a kormány és a tartományi vezetők között; és a Zöldek most ezt akarják felrúgni – mondja a CDU elnöke.

Az országos szintű szabályozás azonban még továbbra is várat magára. Egyes tartományok viszont már nem akarnak várni: Hamburgban elkezdődött egy próba-projekt, és Türingiában is zajlik a kártyák kiosztása több körzetben.

És ugyanez történik Bajorországban is, ahol csütörtöktől kezdődött több körzetben a kártyák kiosztása a menedékkérők számára. A regisztrált, közösségi szálláson élő menedékkérők 460 eurós összeget kapnak a kártyájukra havonta, amiből 50 eurót tudnak készpénzként levenni. A kártyával a kiutalt menedékhely szerinti város vagy körzet meghatározott boltjaiban lehet vásárolni, de például az online vásárlás és a pénz tovább utalása nem lehetséges.

Markus Söder, Bajorország CSU-s miniszterelnöke szerint a cél az, hogy a menedékkérőket segítsék, ugyanakkor megakadályozzák azt, hogy a német államtól kapott pénzt külföldre utalják; vagyis elzárnák a pénzcsapokat és csökkentenék Németország vonzerejét a bevándorlók számára.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik körzeti politikai vezetője az állami televízióban felső határt sürgetett a menekültek befogadása terén, és aggódva mondta el, hogy miért kell véget vetni a bevándorlási hullámnak.

A németországi menekülthelyzet több éve nyugtalanítja a szakértőket és a politikusokat egyaránt. Csak 2023-ban a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal körülbelül 350 ezer menedékkérelmet rögzített, írta a Focus. Az ezzel járó bürokratikus adminisztrációt pedig már alig győzik az ezzel foglalkozó tisztviselők. Szerda este a ZDF e témával foglalkozó háttárbeszélgetésében az állampolgárok hangulatáról szólva Erfurt szociáldemokrata polgármestere, Andreas Bausewein nyíltan bevallotta:

Bausewein szerint az elmúlt négy-öt évben „jelentősen megnőtt” a bevándorlók miatt frusztrált állampolgárok agressziója. Erről számolt be az észak-rajna–vesztfáliai Kaarst város polgármestere is. A helyi politikusok szerint a frusztráció fő oka az egyre növekvő lakáshiány.

Erfurti szociáldemokrata társa hozzátette:

A szakértők egyetértettek abban, hogy az átmeneti menekültszállás megvalósítható, de semmiképpen sem lehet végleges megoldás. Christian Engelhardt arra figyelmeztetett, hogy az integráció nem lehetséges lakhatás nélkül: „Nagyon feszültek vagyunk. És túlterheltek. Három nappal ezelőtt a bevándorlási hivatal alkalmazottai jöttek hozzám, és sírtak. Azt mondják, nem tudnak megbirkózni ezzel az állandó terheléssel. Több emberre lenne szükségünk, de nincs” – fogalmazott.

Lehetetlen küldetés ennyi migránst integrálni

Németországban a legtöbb illegális migráns helyzete évek óta bizonytalan, és lakhatásukat is csak nagy nehézségek árán lehet megoldani. Számos iskolában és óvodában feszült integrációs helyzet alakult ki; az ellenzék elégedetlen a szövetségi kormány migrációs politikájával, és 21 pontos követeléslistát fogalmazott meg, melyet a szövetségi parlament március 15-én vitatott meg, írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly mintegy 350 ezren nyújtottak be először menedékkérelmet Németországban – többségük Szíriából, Törökországból és Afganisztánból érkezett. Ez 2022-höz képest ötvenszázalékos emelkedés. Ezenkívül az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint egymillió ukrajnai menekült érkezett Németországba.

Bár rengeteg bírálat éri a szövetségi kormányt migrációs politikája miatt, a szövetségi rendőrségnek bővült a hatásköre: tíz nap helyett 28 napig tarthatja fogva a kitoloncolás előtt álló embereket, otthonaikat átkutathatja, ha felmerül a gyanú, hogy a menedékkérők rejtekhelyeken húzzák meg magukat. Mindemellett a távozásra kötelezett személyek egy része úgynevezett tolerált státussal rendelkezik, ami elméletben megakadályozza kitoloncolásukat. Az AfD választási sikerei kapcsán Erfurt szociáldemokrata polgármestere figyelmeztetett:

– vallotta be a Szociáldemokrata Párt politikusa.