45 százalékos energiaáremelkedés Németországban?

Németország leállította a még működő atomerőműveit, a legnagyobb német energiaszolgáltató, az E.ON pedig 45 százalékos áramáremelkedést jelentett be. Ennek a fogyasztók nem örülnek, annak pedig különösen nem, hogy az energiavállalat elnöke arra számít, hogy az áram- és a gázárak továbbra is magasak maradnak. Mivel az E.ON piacvezető Németországban, valószínűleg sok más energiavállalat is árat fog emelni. Energetikai szakértők szerint az áremelés nem véletlen, hiszen az áramszolgáltatók az atomenergia kivonása után már nem jutnak hozzá a szén- és gázerőműveknél olcsóbban előállított áramhoz. A június 1-től érvénybe lépő emelést az E.ON az energiaválság idején megnövekedett villamosenergia-beszerzési költségekkel indokolta.  

Korábbi írásunkban összehasonlítottuk, hogy mennyit fizet egy magyar és egy német háztartás évi 4 ezer kilowattórányi áramfelhasználás után. Az eredmény: a német háztartás négyszer drágábban jut az áramhoz, mint a magyar.
A német Verivox összehasonlító portál számítása szerint egy háromfős Észak-Rajna Vesztfáliában élő háztartásban júniustól 2125 eurót kell fizetni évi 4000 kilowattóra áramfogyasztásért. Ez forintra átszámítva havi 66 ezer forint. Ugyanekkora lakossági áramfogyasztás Magyarországon a kedvezményes tarifa feletti részt piaci áron számítva 16 ezer forintot tenne ki – írtuk.

Az E.ON energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke, Karl-Ludwig Kley a továbbiakban is arra számít, hogy az áram- és gázárak  magasak maradnak.

– nyilatkozta a Westdeutsche Allgemeine Zeitung csütörtöki lapszámában.

Már az ukrajnai háború kirobbanása előtt is a legmagasabbak között voltak a német energiaárak Európában, és a helyzet az orosz-ukrán háború óta még nehezebbé vált, ami Kley szerint veszélyezteti a német ipari termelést. 

– mondta az E.ON felügyelőbizottságának elnöke.
Kley hibának mondta a nukleáris erőművek leállítását. „Gyakorlatilag abbahagyjuk ennek a technológiának a kutatását, holott nem tudjuk, mi történhet tíz-húsz év múlva” – fogalmaz a szakember.
Nem sokkal a németországi atomerőművek leállása után Markus Söder bajor miniszterelnök is azt szorgalmazta, hogy az atomerőműveket, például a leállított Isar 2-es reaktort továbbra is üzemeltessék. Ennek érdekében követelte a szövetségi kormánytól az atomenergia-törvény módosítását.

A CDU-CSU pártszövetség is követeli a három leállított atomerőmű további működtetését. 

– hangsúlyozta Jens Spahn, a frakció elnökhelyettese. Szerinte a jelenlegi koalíciós kormány lesz a felelős az ellátási kockázatokért és a növekvő áramárakért. A folyamatos működés mellett Spahn azt is követeli, hogy a 2021 végén leállított brokdorfi, grohndei és gundremmingeni erőművek biztonsági tartalékként maradjanak a helyükön. Ezeket szükség esetén újra üzembe lehetne helyezni – áll a párt közleményében.

A magyar energiaárak a legalacsonyabbak Európában

Az Eurostat jelentése szerint 2022-ben a magyar gáz és villany ára volt a legalacsonyabb Európában. Az energiaárak tavaly mind a 27 uniós országban emelkedtek.

2023.04.26 | Szerző: VG/MTI

Hirdetés

A háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában, a magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük 100 kilowattóra gázért és 10,8 eurót 100 kilowattóra villamos energiáért – ismertette szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A hivatal jelentése alapján 2022 második fél évében a gázért Európában Magyarország után Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) kellett a legkevesebbet fizetni. A legmagasabb gázköltséggel pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) kellett számolniuk a fogyasztóknak.

Az Európában legalacsonyabbnak számító, 10,8 eurós magyarországi villamosenergia-árakat Bulgária (11,5 euró) és Málta (12,8 euró) követte. A legmagasabb árat Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42,0 euró) fizették a fogyasztók.

Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022 második felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak az Európai Unióban meredeken emelkedtek. 2021 azonos időszakához képest, amikor 23,5 eurót kellett fizetni 100 kilowattóra villamosenergiáért, 2022 második felében már 28,4 eurót. A gázárak szintén emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, 7,8 euróról 11,4 euróra 100 kilowattóránként.

A gázárak Csehországban (231 százalék), Romániában (165 százalék), Lettországban (157 százalék), Litvániában (112 százalék) és Belgiumban (102 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben. A földgáz ára a háztartások számára Svédországban 157 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlagár.

A háztartási villamosenergia-árak terén a legjelentősebb emelkedést Romániában (112 százalék), Csehországban (97 százalék), Dániában (70 százalék), Litvániában (65 százalék) és Lettországban (59 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb szintű áremelkedést pedig Luxemburgban (3 százalék), Ausztriában és Németországban (mindkettő 4 százalék), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 5 százalék).

Arra ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az ukrajnai háború előtt megkezdődött és 2022 második fél évéig folyamatos áremelkedést követően

Ez részben a tagállami kormányok beavatkozásainak köszönhető, köztük az adók és díjak csökkentésének, a fogyasztók ideiglenes adómentessége bevezetésének, árplafon megállapításának, az egyösszegű támogatás nyújtásának vagy a végső fogyasztók számára biztosított utalványoknak, illetve annak, hogy néhány ország szabályozott energiaárakat alkalmazott – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Nagyon várják a kis- és középvállalkozások az uniós pénzt, mert a magas kamatok miatt egyelőre muszáj elhalasztaniuk a beruházásokat. Szabó Gábor, a svájci Georg Fischer szerszámgép-üzletága, a GF Machining Solutions magyar és román piacért felelős vezetője szerint nem lesz örökké magasan az energia ára, az automatizálás nem veszi el senkinek a munkáját, az ázsiai cégek jelenlétéből pedig sokat profitálhat Magyarország.

2023.05.03 | Szerző: Klein Ron

Hirdetés

„Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nem lehet többé olcsó az energia. Szerintem itt is lesz kiigazítás, de ez csak akkor derül ki, ha véget ér az orosz–ukrán háború. Meglátjuk, hogyan áll be a piac” – jelentette ki a Világgazdaság felvetésére Szabó Gábor, a svájci Georg Fischer szerszámgép-üzletága, a GF Machining Solutions magyar és román piacért felelős vezetője. Hozzátette, a következő években már biztosan lesz hatásuk az energetikai beruházásoknak is, a legtöbb vállalkozás tett és tesz azért, hogy csökkentse a fogyasztását.

Az egyéb beruházásokkal kapcsolatban a szakértő már nem ilyen pozitív, hiszen az uniós források hiánya és a magas kamatok miatt azt tapasztalja, hogy a kis- és középvállalkozások kivárnak, és csak a multinacionális cégek aktívak, amelyek kevésbé függnek az uniós pénztől, mert nagyobb a büdzséjük. Eközben Romániában – ahova utal Brüsszel –, a kkv-k is beruháznak, és bár az EU-s forrásokat sem ingyen adják, azért a GF által gyártott, illetve forgalmazott több százezer eurós berendezéseknél jelentős tétel a 35-40 százalékos vissza nem térítendő támogatás.

A cégek működnek, és nagyon várják az uniós pénzt

– mondta Szabó. Szerinte nagy kérdés, mekkora keretösszeg áll majd rendelkezésre, és hány cég nyerhet, hiszen a korábbi uniós pályázatoknál is percek alatt kimerült a forrás, ez bizonyára most is így lesz, mert hosszú ideje erre vár mindenki. A kamatcsökkentéssel kapcsolatos hírekre úgy reagált, ha meg is valósulna, 1-2 százalékos mérséklés még nem elég ahhoz, hogy az ügyfelek hitelt vegyenek fel, ugyanis pontosan tudják, hol álltak a kamatszintek másfél-két évvel ezelőtt.

Szabó Gábor a mindennapi tapasztalatok alapján ki tudja jelenteni, hogy a beruházási kedv ideiglenes csökkenése ellenére a cégek működnek, munka van, ezt le tudják szűrni az oktatás-szerviz és a fogyóeszköz-értékesítés üzletágak eredményeiből. Emellett azt is figyelik, hogy mennyire fizetőképes az ügyfélkör, hogyan alakulnak a kintlévőségek, márpedig nem volt jellemző, hogy cégek csődöt mondjanak az elmúlt hónapokban.

A gépek senkinek nem veszik el a munkáját

Az elszabaduló inflációval kapcsolatban megjegyezte, csak egy kis részét építették be az árakba, a kiskereskedelemben látott őrülethez hasonlót nem tapasztalt a szektorban, hiszen gépeknél a 20-25 százalékos emelés már nem versenyképes. Az alapanyagok és az energia drágulása mellett természetesen a fizetések növelését is csak így tudták kigazdálkodni, amit az ügyfelek elfogadtak.

– mutatott rá Szabó Gábor.

A szakértő szerint a munkaerőhiány továbbra is jelentős, pedig a piac megköveteli, hogy újabb és újabb embereket vegyenek fel. A bérek folyamatosan emelkednek, a reálkeresetek viszont nem, ennek oka, hogy

A munkaerőhiány miatt Magyarországon is egyre több a külföldi dolgozó, és a GF-nél azt tapasztalják, folyamatosan nő a projektek száma az automatizálás területén, hiszen ha már nem lehet bővíteni a munkavállalói tömeget, akkor nincs más út a termelésnövekedéshez.

„Sokszor mondják, hogy az automatizálás elveszi a munkahelyeket az emberek elől. Valójában nincs mit elvenni: betöltetlen helyek állnak üresen, nem pedig embereket bocsátanak el a gépek miatt” – hívta fel rá a figyelmet Szabó, aki hozzátette, itthon azért a digitalizációban, az automatizálásban és főleg a kutatás-fejlesztésben nem állunk jól.

A kínai vállalatoktól is van mit tanulni

Az ügyvezető úgy véli, nem kell attól tartani, hogy a magas energiaárak miatt az ellátási lánc ismét Ázsiára fókuszál, sőt, az ottani országok jönnek ide, mert közelebb akarnak lenni az európai piachoz. Hozzátette, ezek a beruházások mindig generálnak helyileg is beszállítói láncokat, pozitív hatással vannak a GDP-re és a cégek termelésbővítésére, ráadásul „a kínai vállalatoktól is van mit tanulni”.

A Georg Fischerrel kapcsolatban azt mondta, a szerszámgépüzletág a részvényesek és a piac várakozásaihoz képest is jobb eredményt tud felmutatni,

„A fenntarthatóság sok vállalkozásnál olyan, mint Columbo felesége: állandóan beszélnek róla, de senki sem látta még. A GF viszont egy jelentős, tizenötezer fős svájci cég, nagy lépéseket teszünk, hogy csökkentsük a karbonlábnyomunkat” – mondta Szabó Gábor, aki azt tapasztalja, néhány éve még nem számított az ügyfeleknek, ha valami egy órával később készült el, ilyen energiaárak mellett viszont már hatalmas az összegbeli különbség, ha például tíz gépet kevesebb ideig kell működtetni ugyanannyi termék előállításához.