Volt államminiszter: ha vége a háborúnak, forradalom lesz Ukrajnában

A brüsszeli székhelyű Politico hírportálon figyelemre méltó cikk jelent meg az ukrán belpolitika helyzetéről, melyben ellenzéki képviselőket, és a civil társadalmi vezetőit kérdezték arról, milyen jövőt jósolnak Volodimir Zelenszkijnek a háború lezárulta után. A terjedelmes írásban megszólaló befolyásos közéleti szereplők egybehangzóan azt állították: hogyha egyszer sor kerül a békére, Ukrajnában egy 2014-es forradalomhoz hasonló lázadás törhet ki, amely teljesen átrendezi majd az ország politikai térképét.

- fogalmazott a Politiconak egy neve elhallgatását kérő volt államminiszter, aki azt is kijelentette, hogy "Zelenszkij azt hiszi, ő a világ első számú politikusa, és Joe Biden jóval alatta van, és még lejjebb vannak az olyan államvezetők, mint Macron és Scholz". A névtelenségbe burkolózó tisztségviselő szerint a háború utáni viharos vizeken minden ukrán politikusnak nehéz lesz eligazodnia, különösen Volodimir Zelenszkijnek, aki "egyre inkább autokratikus hajlamú vezetővé válik" az idő előrehaladtával. 

A cikk szerzője szerint külső szemlélőként ezek a kijelentés rendkívül furcsán hathatnak, hiszen a nyugaton "Zelenszkijt már egy éve az ukrán ellenállás megtestesítőjeként és a demokrácia ikonjaként dicsérik. Belföldön azonban már korántsem ennyire egyértelmű az elnök megítélése".

A Politico rámutatott, hogy Zelenszkij 2019-ben elsöprő, 73 százalékos választási győzelmet aratott. Később azonban, miután elbocsátott egy reformszemléletű miniszterelnököt, a kormányát pedig barátokkal és korábbi üzleti partnerekkel töltötte fel, volt olyan pillanat, amikor támogatottsága 11 százalékosra zuhant. Sőt, a megítélése még ennél is mélyebbre esett a háború kirobbanása előtt 4 hónappal, amikor offshore-botrányba keveredett, és kiderült, hogy adóparadicsomokban bejegyzett cégek mögé igyekezett elrejteni a vagyonát. 

- olvasható a Politico cikkében, melynek szerzője azt is kijelenti: "hogyha elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij politikai ellenfelei kérdések fognak feltenni a háborút megelőző ügyeivel kapcsolatban".

A neve elhallgatását kérő volt államminiszterhez nagyon hasonló álláspontra helyezkedett Nyikolaj Knyazsickij, az Európai Szolidaritás párt parlamenti képviselője. A politikus elmondása szerint "Zelenszkij visszaél a háborús felhatalmazásával és a hadiállapottal, hogy nagyobb hatalmat szerezzen, irányítsa a televíziós médiát, félreállítsa a parlamentet, és figyelmen kívül hagyja a törvényhozói felügyeletet arra vonatkozóan, hogyan folyósítsák a kormányzati pénzeket és kinek".

Ezzel ellentétest véleményt egyedül Timofiy Mylovanov, a Kijevi Közgazdasági Iskola elnöke fogalmazott meg, aki a Zelenszkij kormány informális tanácsadója, és volt gazdaságfejlesztési minisztere. A tisztségviselő szerint "az elnök nem törekszik önkényuralomra, hanem nemzetállamot épít, és így nincs más választása, mint megkerülni a demokratikus intézményeket, mert azok túl gyakran tesznek keresztbe a nemzeti érdeknek." Ugyanakkor Timofiy az is elmondta, hogy a kijevi politikusokkal folytatott találkozóin a közelmúltban az tűnt fel neki, hogy "egyrészt valóban nagyra értékelik Zelenszkij háborús vezetői képességeit", de "mélyen aggódnak a korrupció és az autoriter stílusa miatt".

A Politico cikke kapcsán érdemes felidézni a Bild német bulvárlap egy márciusi jelentését, melyben azt állították, hogy Volodimir Zeleszkij és Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök kibékíthetetlenül összeveszett. A lap beszámolója szerint a kialakult vita hátterében többek közt az állt, hogy Zaluzsnij annyira népszerű lett az ősszel elért ukrán katonai sikerek miatt, hogy sokan már az új ukrán elnököt látják a személyében.

A dél-ukrajnai Herszon megyébe látogatott az orosz elnök. Vlagyimir Putyin az orosz ellenőrzés alatt álló terület katonai igazgatásával egyeztetett, majd a donbaszi Luhanszkban is látogatást tett. Ezalatt az orosz külügyminiszter a brazil fővárosban tárgyalt. Szergej Lavrov azt mondta: Moszkva érdekelt a háború mielőbbi lezárásában. A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt: álláspontjuk szerint azonnali tűzszünetre van szükség.

Katonai helikopterrel érkezett Vlagyimir Putyin a dél-ukrajnai Herszon megyébe. Ez volt a második alkalom a háború kirobbanása óta, hogy az orosz elnök ukrán területre látogatott. A Fekete-tenger partján fekvő megyét 2022 márciusa óta tartja ellenőrzése alatt az orosz hadsereg. A katonai közigazgatás egyik helyi főhadiszállására látogatott az államfő: a Dnyepr csapatcsoport központjában a hadsereg parancsnokaival egyeztetett.

„Fontos számomra, hogy meghallgassam véleményüket a hadihelyzetről, hogy fenntartsuk a párbeszédet” – mondta Vlagyimir Putyin.

Innen a keleti luhanszki területre ment, ahol a nemzeti gárda főhadiszállását kereste fel. Az oroszbarát szakadárok már 2014-ben kikiáltották Luhanszk függetlenségét, majd 2022 szeptemberében Oroszország egyoldalúan kimondta a terület elcsatolását.

Ezalatt az orosz külügyminiszter a brazil fővárosban járt. Szergej Lavrov megköszönte a brazil diplomáciának az ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. Úgy fogalmazott: Moszkva érdekelt a háború mielőbbi lezárásában, és

céljuk, hogy a problémákat ne csupán rövid időre, hanem hosszú távon oldják meg, ám szerintük ezt sem Ukrajna, sem a Nyugat nem támogatja.

A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt: álláspontjuk szerint azonnali tűzszünetre van szükség.

Egy nappal korábban Pekingben járt Lula da Silva brazil elnök, ahol Hszi Csin-ping kínai államfővel úgy döntöttek: nemzetközi békakoalíciót alkotnak annak érdekében, hogy előmozdítsák az ukrajnai háború békés rendezését. A távoli országok erőfeszítéseire azért van szükség – fogalmazott a brazil elnök –, mert Moszkva és Kijev nem közeledik egymáshoz, az EU és az Egyesült Államok pedig a háború folytatását szorgalmazza.

A washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője erre úgy reagált: a brazil elnök papagájként ismételgeti az orosz és a kínai propagandát.

A brazil külügyminiszter visszautasította a Fehér Ház kritikáját. Mauro Vieira azt mondta: nem érti, hogyan jutott a szóvivő a következtetésére.

Még soha nem voltak annyira egységesek a G7 országok Ukrajnával és Tajvannal kapcsolatban, mint most – így értékelte a szervezet csúcstalálkozóját a japán külügyminiszter.

Az Egyesült Államok, Kanada, Japán és négy nyugat-európai ország diplomatái elhatározták: folytatják az Oroszországgal és Kínával szembeni, határozott politikai-gazdasági nyomásgyakorlást. Hajasi Josimasza azt mondta: béke csak akkor lesz Ukrajnában, ha az oroszok kivonulnak.

„Annak érdekében, hogy minél előbb véget érjen az orosz megszállás, Oroszországnak azonnali hatállyal vissza kell vonulnia, ahogy az az ENSZ Közgyűlés 140 tagállama által megszavazott határozatában is szerepel. Annak érdekében, hogy Oroszország reagáljon a nemzetközi közösség hangjára, támogatnunk kell Ukrajnát az illegális invázió elleni küzdelmében” – mondta a diplomata.

A találkozó, mindazonáltal, különösebb eredmény nélkül zárult.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: újra elkötelezték magukat Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatása mellett.