Nemzeti konzultációt sürgetnek Ausztriában is

A párt honlapján megjelent közlemény címe szerint az osztrák kormánynak "Magyarország példáját kell követnie".

- fogalmazott a volt belügyminiszter. Az eddigi tapasztalatok alapján "már nyilvánvaló, hogy ezek a szankciók térdlövés gyanánt többet ártanak Európának és Ausztriának, mint Oroszországnak, amely az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt rekordbevételekre tesz szert, az ukrajnai háborúnak pedig nem vetnek véget" - hangsúlyozta Kickl.

Sürgette, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár ezért a lehető leghamarabb írjon ki népszavazást a kérdésben, ahogy "azt az FPÖ a múlt héten szorgalmazta az alsóházban (Nationalrat) indítványával, amelyet a többi párt elutasított".

A közleményben Kickl kiemelte, hogy a fűtési idény közeledtével egyre többen kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem tudják, hogyan fogják majd fizetni otthonaik fűtését a szárnyaló energiaárak közepette, amelyek miatt a gazdaságban is számtalan vállalkozás reszket a létéért. Hangsúlyozta, hogy néppárti-zöld kormány a baloldali "álellenzék" támogatásával "katasztrofális kereskedelmi háborúba hajszolta Ausztriát, és ezzel mindent kockára tesz, amit állampolgárok nemzedékei kemény munkával, évtizedeken át felépítettek: a szilárd jólétet, a sikeres vállalkozásokat és a szociális stabilitást". "Az embereknek ezért joguk van arra, hogy közvetlenül szavazzanak arról, hogy hogy hajlandók-e ezt feláldozni, vagy sem!" - tette hozzá Kickl.

Ausztriában az energiaárak drasztikus emelkedése miatt egyre több család nem tudja kifizetni a rezsiszámlákat – számolt be róla az M1 Híradója.

Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.

„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.

Drágább bérletek, hidegebb ülések, gyorsabb felvonók – ilyen változásokra számíthat az, aki az idei télen is Ausztriában tervezi a síelést. Az energiaárak drasztikus drágulása miatt nyugati szomszédunkban is különféle intézkedéseket terveznek, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelkedett költségeket. A híres bécsi karácsonyi vásár díszkivilágítása is jóval szerényebb a megszokottnál.

„Az átlagos osztrák háztartásoknak érezhetően drasztikusan növekedtek a rezsiköltségei az utóbbi hónapokban, és sajnos nem látszik javulás. Véleményem szerint az infláció miatt az átlagbérből élő emberek egyre jobban odafigyelnek a mindennapi költéseikre is” – nyilatkozta a férfi.

De nemcsak a karácsonyi idény, hanem az síszezon is más lesz Ausztriában

– erről az osztrák nemzeti idegenforgalmi hivatal egyik vezetője beszélt a pénzcentrumnak.

Oskar Hinteregger szerint a sípályák üzemeltetői várhatóan csökkentik majd a hóágyúk, és a fűtőberendezések használatát és a világítást is hamarabb lekapcsolhatják. A tervek szerint a felvonók gyorsabban járnak majd, mert az gazdaságosabb, és az ülésfűtést is lejjebb tekerhetik.

Szakemberek azt mondják: akik ausztriai telelést terveznek, azoknak a tavalyihoz képest 10-15%-kal drágább szállásköltséggel és 20%-kal magasabb éttermi költségekkel kell számolniuk most télen.

Az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban. Eddig 13 százalékos lakossági gáz-megtakarítás mértek, de a német hálózati felügyelet szerint ez nem elég, az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalék kellene. Közben Németországban egyre többen fűtenek fával vagy brikettel.

Németországban egyre többen választanak a gáz helyett valamilyen alternatív fűtési módszert, ugyanis a gáz ára az egekbe szökött.

„Régebben olajjal és földgázzal fűtöttünk, de amióta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, nagyon felmentek az árak. Emiatt ismét szén és fa használatára kényszerültünk. Jelenleg a gáz körülbelül tizenhatszor drágább, mint a fa” – nyilatkozta az M1 Híradónak egy német farmtulajdonos.

Egy kandalló- és kályhagyártással foglalkozó cég vezetője azt mondja: extrém mértékben megnőtt a fa- és széntüzelésű fűtési megoldások iránti lakossági kereslet. „Vállalkozásunk idén rendkívül népszerűvé vált, mert mindenki kandallóval akar meleget teremteni a lakásában” – fogalmaz.

A német közüzemi hálózati felügyelet szerint azonban az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást.

Klaus Müller, a felügyelet vezetője a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: jelenleg éves összehasonlításban mindössze 13 százalékos a lakossági gázmegtakarítás az előző négy év átlagához képest. Kiemelte, hogy

az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállította németországi szállításait.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.

A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott.

Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.

A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.

Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.