A súlyos energiaellátási válság okai Európában

„Az Ukrajnában éppen fél éve zajló háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán súlyos energiaellátási válság alakult ki Európában” – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter  a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter kiemelte: a mostani helyzet világosan rámutat az új energiaforrások felfedezésének és ellátásba történő bevonásának fontosságára. Az egyik, és rövid-középtávon ha nem is az egyetlen, de a legfontosabb partner ebben a tekintetben Azerbajdzsán, amit alátámaszt a közelmúltban aláírt EU-Azerbajdzsán energetikai megállapodás is. Hozzátette: „a mi kapcsolataink abszolút stratégiai jellegűek, gyakoriak az eszmecserék, így volt ez ma is, amikor Parviz Shahbazov kollégával, azeri energiaminiszterrel tárgyaltam telefonon.”

Közölte, egy remek kezdeményezést ismertetett vele, így gyorsan megállapodásra is jutottak. „Azerbajdzsán nagymennyiségű zöld villamosenergiát fog előállítani, melyet egy tengeralatti vezetéken előbb Georgiába, onnan pedig Romániába fognak eljuttatni. Ma pedig abban egyeztünk meg, hogy Magyarország csatlakozik ehhez a nagyszabású tervhez, mivel ahhoz, hogy a projekt EU-támogatást kapjon, legalább két tagország részvétele szükséges. Így hazánk felé szállíthatják tovább a zöld villamos áramot, melyet részben mi, magunk is felhasználhatunk, részben pedig tranzitútvonalként tudunk szolgálni” – fejtette ki. Szijjártó Péter szerint ez a beruházás reálisan három-négy év alatt valósulhat meg, „létrejötte egyrészt nagy hozzájárulást jelentene energiaellátásunk biztosításához, hiszen egy teljesen új energiaforrásról lenne szó, másrészt pedig még közelebb vinne minket karbonsemlegességi céljaink eléréséhez”. A megállapodás tervezetét hamarosan megkapjuk, és látván az érdekek egybeesését, biztosan gyorsan meg tudunk majd állapodni a részletekről – írta.

Magyarország kőolaj- és földgázellátását jelenleg fizikailag lehetetlen az orosz energiaforrások nélkül biztosítani.

Néhány hónapja újra Urmas Reinsalu kollégám lett Észtország külügyminisztere. Örültem az (újra)kinevezésének, mert jó személyes kapcsolatunk volt, jól tudtunk együttműködni. Örömmel fogadtam azt a kezdeményezését is, hogy a beszéljünk telefonon, és tekintsük át az aktuális biztonsági helyzetet – írta hivatalos közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Hosszas megbeszélés volt és a legfontosabb kérdésben egyet is értettünk: az Ukrajnában zajló háborúnak minél előbb véget kell érnie!

Elmondtam neki, hogy nekünk – szomszédos országként – különösen fontos érdekünk, hogy mielőbb béke legyen.
Abban viszont eltért az értékelésünk, hogy a szankciók ehhez hozzájárulnak-e?! – írta a miniszter.

Észtország kormánya újabb szankciós csomagot fog kezdeményezni, úgyhogy ezzel kapcsolatosan gyorsan leszögeztem: energiaszankciókról mi még csak tárgyalni sem vagyunk hajlandók – olvasható a bejegyzésben.

„Magyarország kőolaj- és földgázellátását jelenleg fizikailag lehetetlen az orosz energiaforrások nélkül biztosítani, márpedig mi nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Az energiaszankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, ezért azok szigorítása teljesen ellentétes lenne a józan ésszel.

Beszéltünk arról a javaslatról is, mely szigorítaná az orosz állampolgárok számára az európai vízumok kiadásának gyakorlatát. Itt mi a német kancellár álláspontjával szimpatizálunk, és nem tervezünk semmilyen szigorítást vagy korlátozást bevezetni – olvasható a bejegyzésben.

A nemzetközi közösségnek az ukrajnai háború eszkalációját kockáztató törekvések helyett végre azokat az intézkedéseket kellene előtérbe helyeznie, amelyek segítik a béke elérését az országban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szlovéniában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bledi Stratégiai Fórum megnyitóját követően úgy nyilatkozott, hogy a már több mint fél éve zajló fegyveres konfliktus súlyosan negatív következményekkel jár az egész kontinens számára, például a gazdaság és az energiaellátás területén.

Szijjártó Péter ennek kapcsán világossá tette: a kormány továbbra sem szállít fegyvereket, nem is engedélyezi fegyverek közvetlen átszállítását és még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges újabb energetikai szankciókról. Úgy vélekedett, hogy az elrendelt büntetőintézkedések nem járulnak hozzá a béke gyors eléréséhez és sokkal jobban sújtják Európát, mint Oroszországot. A miniszter szavai szerint ezért inkább a mihamarabbi béketeremtésre kellene fókuszálni, ehhez pedig közvetlen párbeszédre lenne szükség a háborús felek között, ezért a megfelelő tekintéllyel rendelkező országoknak, nemzetközi szereplőknek adott esetben közvetítőként kellene fellépniük. „Ugyanis ha a szankciók politikája folytatódik, ha továbbra is a háború eszkalációja irányába mutató fejlemények történnek, akkor Közép-Európa nagyon rosszul fog járni, és ezt mi el akarjuk kerülni” – jelentette ki a miniszter.

A miniszterelnök politikai igazgatója bejegyzésében kifejtette: „Minden energiahordozónak megugrott az ára, az orosz szállítások kiesése pedig súlyosan érinti a piacokat. A szektor már a háború előtt is teher alatt volt (például európai termelési problémák, az olaj- és a gázszektorba való befektetések hanyatlása, a covid okozta fennakadás, a zöldpolitika nyomása okán.”

„A neheze viszont még hátravan. A további szankciók csak súlyosbíthatják a krízist, ami már jelenleg is rendkívül összetett. Az európai országok a szén felé fordultak az elmúlt hónapokban, ezért annak az ára is emelkedett, súlyos gondokat okozva az árérzékenyebb Indiában és Pakisztánban; a földgáz drágulása pedig a műtrágya és így az élelmiszerek árát is megemelte” – emelte ki a miniszterelnök politikai tanácsadója.

Orbán Balázs arra is rávilágított, hogy a Foreign Affairs szerzői szerint ezen egymást fokozó veszélyek miatt újra kell gondolni az állami szerepvállalást, ugyanis a magánszektor nem eléggé érdekelt az olyan infrastruktúra-fejlesztésekben, melyek az állam energiabiztonságát szolgálják. Emellett nem eléggé érdekeltek az olyan kibocsátások csökkentésében sem, amelyeknek költségét a teljes közösség viseli. A kibocsátás csökkentését célzó politika egyben az energiabiztonság céljait is teljesítheti, mint például az energiafelhasználás racionalizálása (kisebb olaj- és gázfogyasztás).

Orbán Balázs hangsúlyozta: „Hazánk energiabiztonságának megőrzése érdekében: elrendeltük, hogy a cégek növeljék a hazai földgázkitermelést és fokozzák a szénbányászatot, kiviteli tilalmat hirdettünk az energiahordozókra és a tűzifára, kezdeményeztük a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását és a mátrai erőmű újraindítását, és betároltuk az éves lakossági fogyasztás 82%-át.”

A politikus bejegyzése végén kiemelte: „A magyar családok és háztartások megélhetésének biztosítása érdekében pedig továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentést. Nekünk Magyarország biztonsága és a magyar családok védelme a legfontosabb!”