Németországban már azon megy a vita, ki használhassa fel a maradék földgázt

Heves vita alakult ki Németországban arról, hogy ki használhassa fel a tárolókban lévő földgázt abban az esetben, ha Oroszország úgy dönt, nem indítja újra az Északi Áramlat gázvezetéket. Mint ismert, Oroszország a hét elején állította le karbantartásra hivatkozva az Északi Áramlatot, ám egyes szakértők szerint ez csak egy ürügy, és az oroszoknak esze ágában sincs visszakapcsolni a vezetéket. Erre a feltételezésre egyébként nemrég ráerősít az is, hogy a Gazprom orosz állami gázipari óriásvállalat szerdán közölte: nem tudja garantálni a gázvezeték működtetését.

Robert Habeck német alkancellár korábban kijelentette: hogyha bekövetkezik a legrosszabb, és az oroszok elzárják a gázt, akkor a magánszemélyek élveznének elsőbbséget a tél folyamán, és még az ipart is hajlandó lenne leállítani, hogy senki ne fagyjon meg. A politikus álláspontját egészen mostanig gyakorlatilag az összes döntéshozó osztotta, nemrég azonban a német vegyipari szövetsége (VCI) megtámadta Habeck tervét, és azt követelte, hogy a vállalkozásokat helyezzék előtérbe a fogyasztókkal szemben.

Mi értelme lenne, ha a háztartások továbbra is kaphatnának gázt, de nem tudnának többé fizetni érte?

- tette fel a kérdést Christian Kullmann, a szervezet vezetője, aki szerint "a társadalom számára fontosabb az ipar működőképessége, mint a magángázellátás teljes biztosítása" - írja a Der Spiegel. 

Az egyre élesedő gázvitában határozott véleményt fogalmazott meg továbbá Saskia Esken, a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője is. Szerint a magánháztartásokat, valamint az iskolákat és más alapvető közintézményeket kell előnyben részesíteni abban az esetben, ha hiány lépne fel földgázból.

"A magánháztartásoknak és a társadalmi rend szempontjából elengedhetetlen létesítményeknek egyértelműen elsőbbséget kell élvezniük gázhiány esetén" - fogalmazott a pártelnök, miközben hangsúlyozta, hogy szerinte a probléma csak a gázra korlátozódik, és Németországban nem lesz áramkimaradás, vagy üzemanyaghiány.

A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő – nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról  korábban beszámoltunk, július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.

Habár az Európai Unió a szankciókkal Oroszországot akarja büntetni, egyelőre éppen a közösség legjelentősebb állama szenved tőlük a legjobban, és Oroszország még nagyobb fájdalmat tudna okozni Berlinnek, ha szeretne. 

Egyre inkább szorul a hurok Németország körül, ahogy Oroszország fokozatosan kihasználja az unió legjelentősebb gazdaságának energiafüggőségét.

Nemrég elkezdődött az Északi Áramlat 1 gázvezeték előzetes tervek szerinti 10 napos karbantartása. Ez alatt az idő alatt nem fog földgáz érkezni Németországba a vezetéken keresztül.

Berlin ugyanakkor attól tart, Moszkva bármikor végleg leállíthatja a gázszállítást a kulcsfontosságú útvonalon.

A vezetéket üzemeltető Gazprom már június közepén felére csökkentette a Németország felé szállított gáz mennyiségét.

A szövetségi hálózati ügynökség adatai szerint az Északi Áramlat tartós leállása gázhiányt eredményezhet a télen. Az ország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy mindez beláthatatlan következményekkel járna a teljes német gazdaság és a munkahelyek számára. A német gazdaság egésze ugyanis is rendkívüli mértékben függ az orosz energiahordozóktól, hiszen a német import 35 százalékát teszi ki a gáz- és kőolajbehozatal.

Az energiafelhasználás negyedét földgázzal fedező Németország szinte teljes mértékben behozatalra szorul a nyersanyagból. Korábban az energia-ellátási problémák miatt a világ egyik legjelentősebb vegyipari vállalata, a BASF is leállította egyik németországi üzemét, valamint hírek érkeztek arról is, hogy az üvegipar nehézségei miatt az országban hiány alakult ki sörösüvegekből.

Oroszországnak ugyanakkor nem csak az Északi Áramlat az ütőkártya a kezében: nemrég az Európai Unió figyelme is – egy másik, szintén energiahordozókban gazdag ország – Kazahsztán felé fordult, amely ország felajánlotta, segít pótolni a kieső orosz energia mennyiséget. A közép-ázsiai országgal viszont van egy komoly probléma: hazánkhoz hasonlóan nincs tengeri kijárata, így az egyetlen útvonal, amelyen keresztül Európa hozzájuthat az energiához Kazahsztánból, az az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében lévő fekete-tengeri orosz exportterminálba olajat szállító CPC nevű vezeték, amelynek Oroszország a társtulajdonosa.

A nyugati elemzők félelme szerint Moszkva bármikor  akadálytalanul elzárhatja a CPC vezetéket, ezzel pedig a globális olajellátás több mint 1 százalékát zárná el, amely tovább súlyosbítaná az Európában tomboló energiaválságot.

Oroszország a cseppfolyósított földgázra (LNG) is kiterjesztheti a rubel lapú elszámolást. A Gazprom orosz energiavállalat nemrég bejelentett javaslata szerint, amely a pénzügyminisztérium támogatását is élvez. Kirill Polous, a Gazprom főosztályvezető-helyettese szerint az, hogy a rubel alapú elszámolás – amelyet a barátságtalan országokba irányuló exportra alkalmaznak – jelenleg nem terjed ki az orosz LNG-re nem kívánt versenyt támaszt a földgázzal szemben. A lépés, ha megtörténik, tovább bonyolíthatja a globális energiapiacon ármeghatározási folyamatokat, és drágíthatja az LNG-t is, amelyre az Németország, és az Európai Unió is az orosz földgáz elsődleges alternatívájaként tekint.