Elképesztő: elveszett ősi városok hálózatát fedezték fel az Amazonas térségében

Ősi városok bonyolult hálózatát fedezte fel egy nemzetközi tudósokból álló csoport a Bolívia észak-keleti részén található, Llanos de Mojos nevű szavannaerdők mélyén – írja a Daily Mail online kiadása egy tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A brit bulvárlap beszámolója szerint a szakértők korábban azt hitték, hogy az Amazonas őserdő ezen részén nem alakultak ki bonyolult társadalmi struktúrák és államszerveződések a spanyol hódítók érkezése előtt, mivel a térséget minden évben több hónapig tartó áradások sújtják az esős évszakban. A mostani felfedezéssel azonban végérvényesen megbukott ez az elmélet.

A kutatócsoport előzetes becslése szerint a felfedezett városokat az időszámításunk szerint 500 és 1400 között lakhatták, majd az ott élők ismeretlen okból kihaltak. Elmondásuk szerint az átvizsgált területen olyan bonyolult építményeket találtak, amelyekhez hasonlót korábban még nem fedeztek fel a régióban, köztük 54 hektáron elterülő, 5 méter magas teraszokat, 21 méter magas kúp alakú piramisokat, 600 mérföld hosszú csatornahálózatot, magasra emelt gátakkal, valamint több víztározóval.

Az egyes településeket kazamataszerű utak és csatornák kötik össze, ezek szoros társadalmi szövetre utalnak. Tehát az egész régió sűrűn lakott volt, ami minden korábbi elképzelést megdönt

– fogalmazott a felfedezéssel kapcsolatban Prof. Dr. Carla Jaimes Betancourt, a Bonni Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője, aki azt is hozzátette, hogy egyelőre nem lehet megbecsülni, hányan lakták a településeket, de feltehetően több tízezer, akár százezer ember is élhetett bennük.

Ezek az ősi városok egy regionális településhálózat elsődleges központjai voltak, amelyek még mindig láthatók. Egyenes útvonalak kötik össze őket több kilométer hosszan

 mondta Dr. Mark Robinson, az Exeteri Egyetem társszerzője, aki külön kiemelte, hogy ezeket a városokat nem a természet kipusztításával, hanem azzal összhangban építették meg. És a városlakók feltehetően olyan fenntartható megélhetési stratégiákat alkalmaztak, amelyek elősegítették a természetvédelmet és fenntartották a környező táj gazdag biológiai sokféleségét. 

Fontos említést tenni arról, hogy az ősi településekre az úgynevezett lidar (magyarul: lézer alapú távérzékelés) nevű technológia révén bukkantak rá a tudósok. A lidar előnye, hogy segítségével a kutatók bepillanthatnak a struktúrákat egyébként elfedő vegetáció mögé, és 3D képet kapnak a vizsgált területről.