Újabb légitámadások Ukrajnában

Oroszország továbbra sem hagyott fel Ukrajna támadásával. Már lassan másfél hónapja tart a háború a szomszédunkban. 

Takarítják a romokat az oroszok bombázta Borogyankából

Legalább tíz házat ért rakétatalálat a Kijev környéki Borogyankában, eddig 26 holttestet találtak a romok alatt - írta a Kyev Independent.

Zelenszkij: Borogyankában szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában

A Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjankában lényegesen szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt - derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka közzétette videoüzenetéből.

"Megkezdődött a romok eltakarítása. Lényegesen szörnyűbb ott a helyzet. Még több áldozatot szedtek az orosz megszállók" - fogalmazott az elnök a Telegramon.

Az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg Bucsában. A helyenként hátrakötözött kezű és az utcán heverő holttestekről készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.

"És mi történik majd, amikor a világ megismeri a teljes valóságot arról, hogy mit tettek az orosz katonák Mariupolban?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. "Ott szinte minden utcán az van, amit a világ Bucsában és a kijevi térség más városaiban láthatott, miután az orosz csapatok visszavonultak" - mondta az ukrán elnök.ű

Attól tart az Egyesült Államok, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket fog bevetni az ukrajnai háborúban, noha „kézzelfogható bizonyítékot” ez idáig nem találtak. Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása pedig tovább növeli a feszültséget: Moszkva bejelentette, ha erre sor kerül, nukleáris fegyverekkel és hiperszonikus rakétákkal erősítik meg nyugati határaikat, beleértve a Lengyelország és Litvánia közötti kalinyingrádi területet.

– Tekintettel az orosz katonai kudarcokra, valamint az orosz vezetés esetleges kétségbeesettségére, nem vehetjük félvállról a taktikai (kisebb hatóerejű – a szerk.) nukleáris fegyverek lehetséges igénybevételének a veszélyét

– mondta William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója.

Hozzátette, hogy eddig nem találtak „kézzelfogható bizonyítékot” arra, hogy Moszkva ilyen típusú fegyverek használatára készülne. Ugyanakkor Burns kijelentette, hogy az orosz nukleáris katonai fejlemények nyomon követése jelenleg a CIA „egyik legfontosabb feladata”. Noha az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvereket is alkalmazhat Ukrajnában, az atomfegyverek potenciális veszélyeiről eddig csak kevés hivatalos állásfoglalás született. A CIA első embere emlékeztetett, Joe Biden amerikai elnök el kívánja kerülni a további eszkalációt. Ennek fényében Washington nem kíván repüléstilalmi zónát kialakítani Ukrajna fölött, és nem támogatja többek között Lengyelország azon tervét sem, hogy Kijevnek vadászrepülőgépeket adjanak.

Vlagyimir Putyin még februárban nagy riadalmat keltett azzal, hogy „a legmagasabb készültségbe” helyezte az orosz nukleáris erőket, bár a lépés inkább jelképes üzenet volt, mint valódi fenyegetés.Az uniós parlament friss állásfoglalásában az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követeli. A Fidesz európai parlamenti delegációjának részéről jelezték, hogy határozott nemmel szavaztak az erről szóló javaslatra. Az uniós szankciókról ténylegesen döntő tagállamok egyelőre megosztottak a kérdésben, noha a teljeskörű embargóhoz konszenzus szükséges.

Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán újabb állásfoglalásban állt ki Ukrajna területi integritása mellett. A csütörtökön 513 szavazattal, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban a képviselők további büntetőintézkedések mellett érvelnek, s kijelentik, hogy

az ENSZ által felállítandó különbíróságnak kellene kivizsgálnia az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket.

Mint írják, emellett az uniónak és az EU nemzetközi szövetségeseinek is teljes egészében és hatékonyan végre kell hajtania a már meglévő szankciókat. Felszólítják a tagállamokat arra is, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak közül és más nemzetközi szervezetekből – így az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. A balos többségű testület állásfoglalásában azt is kéri, hogy a nemzetközi közösség

fokozza a fegyverszállításokat Ukrajnának, hogy az ország megvédhesse magát.

Az uniós parlament a szankciók kibővítésével kapcsolatban 

az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követeli.

Ezt egy olyan tervnek kell kísérnie, amely garantálja Európa energiaellátásának biztonságát, valamint egy stratégiának, amelynek értelmében az EU akkor vonja vissza a szankciókat, ha „Oroszország lépéseket tesz Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása érdekében, és csapatait teljesen kivonja Ukrajna területéről" – teszik hozzá a képviselők.

Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán újabb állásfoglalásban állt ki Ukrajna területi integritása mellett. A csütörtökön 513 szavazattal, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban a képviselők további büntetőintézkedések mellett érvelnek, s kijelentik, hogy

az ENSZ által felállítandó különbíróságnak kellene kivizsgálnia az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket.

Mint írják, emellett az uniónak és az EU nemzetközi szövetségeseinek is teljes egészében és hatékonyan végre kell hajtania a már meglévő szankciókat. Felszólítják a tagállamokat arra is, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak közül és más nemzetközi szervezetekből – így az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. A balos többségű testület állásfoglalásában azt is kéri, hogy a nemzetközi közösség

fokozza a fegyverszállításokat Ukrajnának, hogy az ország megvédhesse magát.

Az uniós parlament a szankciók kibővítésével kapcsolatban 

az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követeli.

Ezt egy olyan tervnek kell kísérnie, amely garantálja Európa energiaellátásának biztonságát, valamint egy stratégiának, amelynek értelmében az EU akkor vonja vissza a szankciókat, ha „Oroszország lépéseket tesz Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása érdekében, és csapatait teljesen kivonja Ukrajna területéről" – teszik hozzá a képviselők.

Korábban írtunk róla, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak a szankciók energiaszektorra való kiterjesztésében, a szkeptikus államok között Németország, Ausztria és hazánk is ott van. Szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke épp az Európai Parlamentben jelentette ki, hogy véleménye szerint előbb vagy utóbb márpedig szankciókat kell kivetni az orosz olajra és gázra. A tagállamok a következő órákban, napokban üthetnek pecsétet az oroszellenes szankciók ötödik csomagjára. Ebben az EP friss követelései közül csak az Oroszországból származó szénre vonatkozó behozatali tilalom szerepel, mégpedig évi négymilliárd euró értékben.

Magyarország álláspontja világos a kérdésben. Szijjártó Péter csütörtökön a NATO-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásáról bejelentkezve nyomatékosította, hogy Magyarország nem támogat olyan szankciókat, amelyek akadályozzák a hazánkba irányuló energiahordozók (kőolaj, földgáz) szállítását, így a magyar energiabiztonságot.

Fidesz: Nemmel szavaztunk az embargóra

Ami a nagyobbik magyar kormánypártot, a Fideszt illeti, a párt európai parlamenti delegációja kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, s elutasítja az orosz agressziót, ezért az EP-határozat mellett voksolt a végszavazásnál. Gál Kinga, a politikai csoport elnöke ugyanakkor Facebook-oldalán jelezte azt is, hogy a delegáció – a kormányzati állásponttal összhangban – határozott nemmel szavazott arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, a kőolajra és a nukleáris üzemanyagra. 

Egy ilyen intézkedés megölné a magyar gazdaságot, a magyar családokkal fizettetné meg a háború árát, ezért ezeket a javaslatokat határozottan elutasítjuk

– jelezte a Fidesz-alelnök.

Az európai parlamenti határozatok végleges szövege több javaslatból tevődik össze, így lehetséges, hogy adott politikai csoport által nem támogatott, de a többség által szorgalmazott bekezdések is bekerülnek a végszavazásra bocsátandó dokumentumba.