Lesújtó számok: több száz épületet romboltak le Kijevben

A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 208 lakóépület, 46 iskola- és 29 óvodaépület rongálódott meg - írja a KárpátHír.

A kijevi városi adminisztráció pénteki közleménye szerint a háború február 24-i kezdete óta 13 adminisztratív épület, 2 sportlétesítmény, 5 szociális intézmény, 17 egészségügyi létesítmény, 10 művelődési épület, 48 közlekedési infrastruktúra rongálódott meg. Hozzátették: szakemberek határozzák meg a károk mértékét, ezt követően hozzálátnak az épületek fokozatos helyreállításához.

Az orosz fegyveres erők csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és csapást mérni az oroszországi létesítményekre - jelentette ki n Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

 „Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott” - mondta Konasenkov.

A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, ahol tűz ütött ki.

Zelenszkij felsorolta, milyen fegyverekre van szüksége 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez.

Az államfő felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T-72-es harckocsikat, Sz-300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.

Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy "egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben".

Szumiban kínzások nyomait viselő holttesteket találnak

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta. Mint mondta, ez a szám napról napra növekszik, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Hozzátette, hogy folytatják a kutatásokat az eltűnt személyek után. Elmondta még, hogy az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát.

Az ukrán főügyészség közben arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Pravdine faluban az orosz katonák hét embert agyonlőttek, köztük egy nőt, majd a holttestekkel együtt felrobbantottak egy lakóházat.

Az orosz ellenőrzés alatt álló Melitopolban ukránok végeztek több tucat orosz katonával

Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három héten "helyi ukrán ellenállók" hetven orosz katonával végeztek. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó pedig arról számolt be, hogy az ukrán erők két újabb orosz repülőgépet lőttek le a régió fölött. Az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint később megerősítette a hírt.

A kijevi vezérkar szerda esti helyzetjelentésében megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 800 orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 158 orosz repülőgépet, 143 helikoptert, hét hadihajót, 739 harckocsit, 1964 páncélozott harcjárművet, 358 tüzérségi és 64 légvédelmi rendszert, valamint 115 rakéta-sorozatvetőt.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közölte, hogy Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, aki próbálja ellenőrzés alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák folytatják a város védelmét.

Kijev szerint az FSZB igyekezett kimenekíteni Medvedcsukot

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke kijelentette, hogy a hazaárulással vádolt, az orosz elnökhöz közelállónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai próbálták kimenekíteni Ukrajnából előbb a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő Dnyeszter Menti Köztársaságba, majd onnan Moszkvába. Hozzátette, hogy a Kijevből kivezető egyik úton vették őt őrizetbe az SZBU munkatársai. Az FSZB közreműködését állítólag megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is.

A politikus-üzletember, akit az ellene folyó per idejére a bíróság házi őrizetbe helyezett, 48 napig bujkált az ukrán hatóságok elől. Ezzel összefüggésben Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára felszólította azokat, akik Medvedcsukkal együtt szénnel üzleteltek a luhanszki szakadárokkal, hogy adják fel magukat az SZBU-nál. A nyilvánosság előtt ugyanakkor neveket nem kívánt mondani. Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett viszont arra, hogy a szénügyletben korábban Petro Porosenko volt elnököt is meggyanúsították.

Az oroszok elfoglalták Mariupol kikötőjét

Konasenkov szerda este bejelentette, hogy a mariupoli kereskedelmi tengeri kikötőt teljesen „felszabadították” az Azov „náci alakulat” harcosaitól, a hajókon általuk fogvatartott összes túszt, köztük a külföldieket, kiszabadították. A tábornok szerint az ukrán hadsereg és az Azov maradványai Mariupolban blokád alá kerültek, „megfosztva a kitörés lehetőségétől”.

A vezérőrnagy által ismertetett hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, köztük a 128. független hegyi rohamdandár főhadiszállását és üzemanyagraktárját Guljaj-Pole közelében.

Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2173 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 937 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2082 darab speciális katonai járművet veszítettek.

Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a mariupoli helyzetről, miközben Kijev egy elfogott ellenzéki politikus szabadságát használná alkualapnak. Durvul az orosz–amerikai üzengetés.

Fogolycserét javasolt Oroszországnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fogvatartott ukránokért cserébe szabadon engednék Viktor Medvedcsuk oroszbarátnak minősített politikust, akit a napokban vettek őrizetbe. A vezető politikust hazaárulás vádjával korábban házi őrizetre ítélték, de megszökött. Oroszbarátság címén egyébként szinte minden ellenzéki pártot betiltattak az elmúlt hónapokban Ukrajnában. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Zelenszkij bejelentése kapcsán azt nyilatkozta, Medvedcsuk a normális partneri viszonyt támogatja a két ország közt, a kulisszák mögötti kapcsolatai azonban nincsenek Moszkvával. Emlékeztetett, a politikus nem orosz állampolgár.

Kijev tegnap ismét azzal vádolta meg az orosz hadsereget, hogy vegyi fegyvert vethet be. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes előző nap már arról beszélt, hogy foszforos lövedékekről kaptak hírt Mariupolból, de ezt eddig nem bizonyították. A délkelet-ukrajnai kikötővárost illetően egymást érik az ellentmondásos hírek a napokban. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azt állította, az orosz csapatok blokádját áttörték az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont azt mondta, hogy 1026 tengerészgyalogos letette a fegyvert. A kijevi védelmi tárca közölte, nincs tudomása erről.

Kemény üzenetváltás alakult ki Moszkva és Washington között a napokban. Joe Biden amerikai elnök kedden az Iowa államban található Menlo városában tartott beszédében azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy népirtást követ el Ukrajnában.

Emlékezetes, Biden néhány hete moszkvai rezsimváltásról beszélt, a nyugat-európai vezetők pedig siettek leszögezni, hogy nekik nincsenek ilyen terveik. Az amerikai elnök szavait ezúttal is soknak tarthatták európai partnerei, Emmanuel Macron francia elnök például tegnap a France 2 csatornának azt mondta, ő óvatos az ilyen kifejezésekkel, nem osztja Biden vádját, a durva szóhasználat ugyanis nem segít ebben a helyzetben. Az elnökválasztás 24-i, második fordulójának másik résztvevője, a jobboldali Marine Le Pen is a béke mellett foglalt állást: a politikus szerint stratégiai közeledésre van szükség a NATO és Oroszország közt a háború után.

A NATO és Moszkva viszonya jelenleg semmiképp sem ebbe az irányba halad. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap azt mondta, értelmetlen a teljes körű kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal, amikor Washington modern fegyverekkel pumpálja fel Ukrajnát. „Az ukrán területen haladó amerikai és NATO-fegyverszállítmányokat legitim katonai célpontoknak tekintjük” – figyelmeztetett a diplomata, hozzátéve, keményen elfojtanak minden olyan nyugati kísérletet, amelyek az orosz „különleges művelet” lassítására vagy a donyecki-luhanszki alakulatoknak való károkozásra irányulnak.

Washington el is várja szövetségeseitől, hogy támogassák ukrajnai törekvéseit. Janet Yellen pénzügyminiszter tegnap közölte, következményekkel kell számolniuk azoknak az országoknak, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. „A bejelentett szankciókat nem hágta át még egyetlen ország sem, de a szövetségesek körében attól tartanak, hogy a nyugati politikát bíráló Kína ebbe az irányba tart” – magyarázta.

Kijev nem látja szívesen a német elnököt

Frank-Walter Steinmeier azt tervezte, hogy más európai államfőkkel együtt ellátogat Kijevbe, de meggondolta magát, mert úgy érezte nem látják ott szívesen. Andzrej Duda lengyel elnök az utóbbi napokban azt szorgalmazta, hogy a három balti ország és Németország elnöke látogasson el vele Kijevbe. Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete azonban a hét végén világossá tette, hogy Kijev inkább Olaf Scholz kancellárt várja, nem az államfőt. A nagykövet ezt azzal indokolta, hogy a kancellár, mint a végrehajtó hatalom feje, tud konkrét döntéseket hozni a segítségnyújtásban, az államfő szerepe viszont csak ceremoniális.

A valódi ok ugyanakkor az lehet, hogy Steinmeier­nek – aki kétszer is külügyminiszter volt az előző kancellár, Angela Merkel kormányában – Kijev szerint kiterjedt kapcsolatai vannak Oroszországgal. Melnik korábban nyíltan bírálta Németországot, amiért az vonakodik fegyverrel segíteni Ukrajnát. Scholz tegnap irritálónak nevezte az ukrán álláspontot és azt mondta, nem tervez kijevi látogatást.