tóth gabi
Hibázott, de még nem végzetesen a vízilabda-válogatott. Az olimpiára vágyó Benedek-csapat Kanada ellen égett meg.
Eddig nem úgy játszanak legjobb vízilabdázóink Triesztben, mint akik foggal-körömmel kapaszkodnának az utolsó esélyükbe. Ahhoz, hogy ne essen meg a magyar pólósok nélküli olimpia csúfsága, egy sor elszalasztott lehetőség után már csak egyetlen út vezet: a legjobb négy közé KELL jutni a selejtezőtornán.
A franciák ellen még sima győzelemre (13-7), az izmos Kanada ellen viszont szégyenszemre már pontvesztésre (14-14) vezetett Varga Dénesék álmos, lezser játéka. A játékvezetésről ne beszéljünk, mert a még oly jó játékosokból álló kanadai csapatot akkor is simán illene verni, ha a bírók is beszállnak hozzájuk.
"Tizennégy gólt lőttünk, ez szép, de tizennégyet kaptunk, ezzel még Kanada ellen is veszíteni lehet pontot.
A védekezésünk nagyon-nagyon rossz volt, ebben sokat kell javulni, illetve látható, hogy ez egy nagyon komoly és nehéz torna, ahol minden egyes csapat minden mérkőzésen az életéért küzd
- idézte Benedek Tibort a válogatott hivatalos oldala.
Nagy baj persze még nincs. A pénteki, olimpiai kvótáról döntő negyeddöntőről tán akkor sem maradna le a Benedek-csapat, ha a Zika-vírus miatt nem vágyna Rióba. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy csoportelsőként kapunk-e ellenfelet a legfontosabb meccsen. Az is elgondolkodtató, hogy a mieink sebezhetősége láttán mennyire érzik meg a vérszagot a későbbi, komolyabb kaliberű ellenfelek.