Orbán Viktor megakadályozta, a Tisza-kormány viszont ezt is megengedte

Alig lépett hivatalba az új kormány, meglehetősen rossz hírek érkeztek a bankvilágból. A Magyarországon működő bankok ugyanis egységesen jelezték, hogy az elkövetkező időszakban áremelést terveznek - írja az Ellenpont.

Emelést terveznek a bankok

Ahogyan a hvg beszámolt róla, a szolgáltatóknak jellemzően egy hónappal azelőtt kell közzétenniük díjváltozásaikat, hogy azt bevezetnék, ám kivételek ez alól a bankok, amelyeknek két hónappal előtte kell ugyanezt bejelenteniük.

Az OTP Bank ezt megtette már, honlapján közzétette, hogy mely tételeket emeli majd július elsejétől. Szinte mindenhez hozzányúlnak, mindenhol nagyjából 4 százalékkal vagy valamivel afelett drágítanak.

A CIB Bank is ismertette az emelés mértékét:  a pénzintézetnél úgy döntöttek, hogy idén nemcsak a tavalyra érvényes 4,4 százalékos inflációval emelik a díjaikat, hanem a 2025-ben elmaradt 3,7 százalékos emelést is hozzáadják. Ez azt jelenti, hogy összesen 8,2-8,3 százalékkal emelkednek a díjaik. 

A K&H Bank hivatalosan áprilistól emelte az árakat, mint hirdetményükben írták, a legutóbbi inflációs korrigálás óta eltelt időszak inflációjának értékével 4,4 százalékkal módosítják a díjakat. Ez az alábbiakat érinti: forint és devizaszámlához tartozó tranzakciós tételek, a K&H lakossági számlavezetési és csomagdíjakat, illetve a K&H devizaszámla számlavezetési díja. 

Hivatalosan áprilistól emelt a Raiffeisen Bank is, ugyancsak 4,4 százalékkal. Ahogy a K&H, úgy ők is elhalasztják az emelést június 30-ig. Az Erste Bank április végén jelentette be, hogy júliustól árakat emel, ami a lakossági számlák, a bankkártyák és az SMS-szolgáltatások díjait érinti. Ők is tartják magukat a 4,4 százalékhoz. Az UniCredit Bank szintén 4,4 százalékkal emel.

A MBH Bank 2026. július 31-től, illetve 2026. augusztus 1-jétől érvényesíti a minimálbér változásából, illetve a KSH által közzétett fogyasztói árindexből eredő módosításokat – közölte a hvg-vel a a pénzintézet. 

Emelnek a telekommunikációs cégek is 

De nemcsak a bankok szigorítanak, hanem a telekommunikációs cégek is.

Ugyanis mind a Magyar Telekom, mind a One, mind Yettel bejelentette, hogy az áremelési moratórium lejártával emelnek az áraikon.1

A Magyar Telekom a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött idei első negyedéves jelentésében tette közzé, hogy megkezdte az inflációkövető díjkorrekció végrehajtásának előkészítését. 

A Yettel a honlapján közölte, hogy a díjkorrekcióra 2026-ban július 31-éig kerül sor, a mértéke 4,4 százalék, és érinti a korrekciót megelőzően megkötött szerződések havidíjait is. 

A legnagyobb magyar tulajdonú telekommunikációs szolgáltató, a One is elismerte, hogy szeptember 1-jétől ők is visszavezetik az inflációkövető díjkorrekciót. Az áremelés mértéke ősztől náluk is 4,4 százalék lesz.

Mint ismert, az előző, jobboldali kormány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfékezze és letörje az inflációs hullám miatt kialakult áremeléseket az élelmiszerek mellett a banki szférában és a telekommunikációs szolgáltatóknál is.

Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter tavaly áprilisban bejelentette: mivel túl drágák a Magyarországon működő bankok, ezért a pénzintézetek vagy önként vállalják, hogy nem emelnek díjaikon, vagy ennél a szektornál is államilag vezetik be a díjkorlátozásokat.

A volt miniszternek nem ez volt az első ilyen megnyilvánulása, 2025 márciusában arról posztolt, hogy "a banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk." A jobboldali kormány nyomásgyakorlása hatásos volt: a bankok sorra jelentették be, hogy elhalasztják a számlavezetési díjak inflációs emelését.

A pénzintézetek lényegében mind hasonló vállalást tettek: egyrészt nem emelik a díjaikat 2026 június 30-áig, másrészt volt olyan, amely némi kedvezményt is adott.

Hasonló volt a metódus a távközlési cégek esetében. Ezek a vállalatok 2025 tavaszán ismét 3,5-3,7 százalék közötti inflációkövető áremelést terveztek végrehajtani, ezért az NGM arra kérte őket, hogy önként álljanak el az áremeléstől és legalább egy évig ne is alkalmazzák újra ezt a gyakorlatot.

A kormány és a távközlési cégek képviselői tárgyalásainak eredményeként végül tavaly tavasszal mindhárom nagy szolgáltató belement abba, hogy

2026. július 1-ig nem emelik meg az árakat és akkor az idén már eddig emelt, az visszaviszi az árait a január 1-i szintre.

Sőt, a Yettel vállalta, hogy a márciusban bejelentett áremelést 2026 májusáig kedvezményekkel kompenzálja lakossági ügyfeleinek. A Telekom arról döntött, hogy megújult mobil-portfóliót tesz elérhetővé, amely nagyobb rugalmasságot biztosít ügyfelei számára. A One is azt vállalta, hogy új, kedvezőbb ajánlatokat biztosít a lakossági ügyfelek számára.

Orbán Viktor a döntést követően egy videóval jelentkezett, amelyben ismertette az elért eredményeket:

Az Orbán-kormány tehát elérte a bankoknál és a telekommunikációs cégeknél, hogy ne legyen áremelés, ahogy a Tisza-kormány hatalomra került, már jön is a drágulás.