Miért kezdik eladni az aranytartalékukat a lengyelek?

• Lengyelország - többek között Magyarország mellett - az utóbbi időkben éllovasa volt a jegybanki aranyfelhalmozásnak.
• Most a lengyelek hozzányúlnának az aranytartalékhoz, hogy hadiipari fejlesztéseket finanszírozzanak belőle.
• Lengyelországnak 550 tonna aranya van, a 13 milliárd dolláros értékesítés azt jelenti, hogy 2,553,392 uncia aranyat akarnak értékesíteni.
• Ez 79 410 491 gramm a csütörtöki dollár-arany árfolyamok szerint.
• Vagyis 79,41 tonnát adnának el a jegybanki tervek szerint.

Zuhannak a nemesfémek, miután Lengyelország mérlegeli az aranyeladásokat a védelem finanszírozására - fogalmaz a Zerohedge.

A lengyel jegybank vezetője egy javaslatot terjesztett elő, amely szerint az aranytartalékok eladásából akár 48 milliárd zloty (13 milliárd dollár) is származhatna a védelmi kiadások finanszírozására, a nemzet elnöke által támogatott terv részeként.

A Bloomberg jelentése szerint Adam Glapinski jegybanki kormányzó szerdán Karol Nawrocki elnökkel folytatott találkozóján ismertette a javaslatot, miután az államfő bejelentette, hogy alternatívát keres az Egyesült Államok által ellenzett Európai Uniós programra.

Nawrocki és segítői bírálták az EU 150 milliárd eurós (174 milliárd dolláros) fegyvervásárlási hitelprojektjét, mint költséges vállalkozást, amely veszélyeztetné a Washingtonnal való kapcsolatokat.

Glapinski azt mondta az elnöknek, hogy a Lengyel Nemzeti Bank a profitot úgy érheti el, hogy eladja körülbelül 550 tonna aranytartalékának egy részét, amelyet aztán visszavásárolhat – mondták névtelenül a megbeszéléseket ismerők.

A Bloomberg beszámolója szerint azonban a finanszírozási kezdeményezés jogi és politikai akadályokba ütközne Varsóban. A központi banknak tilos finanszíroznia a kormányt – és Donald Tusk miniszterelnök szilárdan elkötelezett amellett, hogy lekösse Varsó 44 milliárd eurós részesedését az európai biztonsági hitelprogramban.

Közben új adatokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi tartalékokról, és első ránézésre meglepő kép rajzolódik ki. A magyar aranytartalék értéke májusban 247 millió euróval csökkent, miközben az ország teljes tartalékállománya tovább nőtt. A háttérben nem aranyeladás áll, hanem a világpiaci árfolyamok mozgása, miközben a devizaeszközök látványosan erősítették Magyarország pénzügyi pozícióját- írja a vg.hu.

Májusban is tovább emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai: a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett előzetes adatai szerint az állomány egyetlen hónap alatt 507 millió euróval (mintegy 201 milliárd forinttal) nőtt, így elérte a 61,137 milliárd eurót (nagyjából 24 400 milliárd forintot). A tartalékok ezzel újabb történelmi csúcs közelébe kerültek, ugyanakkor a magyar aranytartalék értéke a nemesfém világpiaci árfolyamának korrekciója miatt ismét csökkent.

Már áprilisban is jelentős, 1,9 milliárd eurós (közel 760 milliárd forintos) növekedést regisztrált az MNB. Két hónap alatt így több mint 2,4 milliárd euróval (mintegy 960 milliárd forinttal) bővült az ország pénzügyi védőhálója.

Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva

• 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd
• 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
• Az aranytartalék jelenlegi 110 tonnára növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszú távú nemzetstratégiai célok elérése érdekében.

A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. A kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. Ez a stratégia illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben a jegybankok ismét növelik aranytartalékaikat a pénzügyi stabilitás erősítése érdekében.

A biztonságos menedéknek tartott arany árfolyama pénteken látványosan gyengült: az azonnali piaci ár 1,5 százalékkal, unciánként 4579 dollár közelébe esett, ami nagyjából 1,4 millió forintnak felel meg unciánként, 307 forint körüli dollárárfolyammal számolva – számolt be a Világgazdaság.

Grammra vetítve ez hozzávetőleg 45 ezer forintos aranyár.

Az arany árának esése mögött elsősorban az amerikai hozamok emelkedése és a dollár erősödése áll. A nemesfém nem fizet kamatot, ezért amikor az állampapírhozamok feljebb mennek, a befektetők egy része inkább a kamatozó eszközök felé fordul. A Reuters pénteki beszámolója szerint az olajárak emelkedése újabb inflációs félelmeket váltott ki, a piac pedig egyre kevésbé számol amerikai kamatcsökkentéssel, sőt már a kamatemelés lehetősége is megjelent az árazásokban. 

A tartalékok emelkedése azt jelenti, hogy Magyarország egyre nagyobb mozgástérrel rendelkezik külső pénzügyi sokkok esetén. A nemzetközi tartalékok szerepe különösen felértékelődik olyan időszakokban, amikor a világgazdaságot geopolitikai feszültségek, kereskedelmi konfliktusok vagy a pénzpiaci hangulat gyors változásai befolyásolják.

Ismét az arany húzta lefelé az adatot

Miközben a teljes tartalékállomány tovább nőtt, az aranytartalék értéke májusban 247 millió euróval (közel 99 milliárd forinttal) csökkent, így 13,731 milliárd euróra (mintegy 5470 milliárd forintra) mérséklődött. 

Hasonló jelenség játszódott le márciusban is, amikor az arany árának közel 12 százalékos visszaesése miatt több mint 1,4 milliárd euróval csökkent az aranytartalék könyv szerinti értéke. A mostani mérséklődés ugyanakkor jóval kisebb, mint a tavaszi korrekció volt, és azt mutatja, hogy az arany továbbra is rendkívül magas szinteken mozog a nemzetközi piacokon.

Rekordméretű aranykészletet épített fel Magyarország

A magyar aranytartalék története az elmúlt években látványos fordulatot vett. A rendszerváltás környékén az ország mindössze 3,1 tonna arannyal rendelkezett, ami nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony szintnek számított.

Az MNB 2018-ban döntött a stratégia megváltoztatásáról, amikor több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte készleteit. Ezt 2021-ben újabb jelentős bővítés követte, amikor az állomány 94,5 tonnára emelkedett. A legutóbbi nagy lépés 2024-ben történt, amikor a jegybank 110 tonnára növelte az aranytartalékot.

Ennek köszönhetően Magyarország először előzte meg Romániát a modern történelemben. 

Az egy főre jutó aranytartalék alapján Magyarország jelenleg a kelet-közép-európai régió élmezőnyébe tartozik.

A világ legnagyobb aranytartalékával továbbra is az Egyesült Államok rendelkezik több mint 8100 tonnával, mögötte Németország mintegy 3350 tonnával áll. Franciaország és Olaszország egyaránt 2400 tonna feletti készletet tart. Az elmúlt évek egyik legaktívabb vásárlója Lengyelország volt, amely tavaly több mint 80 tonnával növelte aranyállományát. Jelentős vásárló maradt Kína, Oroszország, Kazahsztán és Brazília is.

A globális aranykereslet 2025-ben történelmi rekordot döntött, meghaladta az 5000 tonnát, miközben az árfolyam is csúcsokat ért el. A jegybankok számára az arany továbbra is olyan stratégiai eszköz, amely válsághelyzetben független a devizapiacok és a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól.

Egyre nagyobb pénzügyi pufferrel rendelkezik Magyarország

A mostani adatok alapján a magyar nemzetközi tartalékok az év eleje óta közel 10,9 milliárd euróval (mintegy 4350 milliárd forinttal) emelkedtek, egy év alatt pedig több mint 15,3 milliárd eurós (nagyjából 6100 milliárd forintos) növekedést mutatnak.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország pénzügyi tartalékai ma lényegesen magasabb szinten állnak, mint egy évvel ezelőtt. A növekedést elsősorban a devizában tartott eszközök bővülése hajtotta, miközben az arany továbbra is a tartalékok egyik legfontosabb stratégiai eleme maradt. Az MNB adatai szerint a készpénzben, betétekben és értékpapírokban tartott devizaeszközök értéke májusban 42,155 milliárd euróra nőtt, ami jól mutatja, hogy a jegybank egyszerre épít a hagyományos devizatartalékokra és a fizikai aranyra.