Tűpontos elemzések a Sulyok Tamás elleni hadjáratról

Az alkotmányos intézmények vezetőinek, így a köztársasági elnök mandátuma az alkotmányok által szabályozott. Felelősségükről is a nemzeti alkotmányok rendelkeznek – írta Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa az arsboni oldalán megjelent írásában. Az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere megjegyezte, hogy a 

Szerinte felmerül, hogy mennyiben tekinthető jogállaminak, ha a választásokat követően az új politikai hatalmi elit a korábbi alkotmányos intézmények vezetőinek leváltását tűzi ki célul.

– fogalmazott Martonyi.

Úgy véli, hogy dialógusra van szükség, nem konfrontációra. A politikai alapon történő elmozdításokat pedig alkotmányjogilag erősen kétségesnek titulálta. A volt külügyminiszter szerint a köztársasági elnököt lehet kritizálni, lemondásra felszólítani, de hogy ennek eleget tesz-e vagy sem, az már az elnök saját mérlegelésén alapszik. 

– jelentette ki Martonyi.

Majd kiemelte, hogy a Velencei Bizottság kiváló összehasonlító jogi dokumentumai iránytűként szolgálhatnak az egyes országok számára, és ez így van Magyarország esetében is. Martonyi János a saját tapasztalataival is alátámasztotta, hogy a szervezet alapos előkészítő munkákat követően hozza meg bölcs állásfoglalásait.

– tette hozzá.

Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult

Mint ismert, Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből távozásra, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek is. A határidő lejárta után a miniszterelnök meglátogatta az államfőt a Sándor-palotában, majd tudatta, hogy alaptörvény-módosítással távolítanák el Sulyok Tamást a hivatalából.

Korábban a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint

A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte.

– Sem közjogi, sem alkotmányos indok nem támasztja alá az államfő elmozdítását, a Magyar Péter által tervezett lépés pedig veszélyes precedenst teremthet a magyar belpolitikában – mutatott rá Hack Péter alkotmányjogász. A volt SZDSZ-es honatya a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról is kifejtette véleményét, hogy Magyar rendőri elvezetéssel fenyegette az ellene demonstrálókat.

Magyar Péter a hazai belpolitikában példa nélküli nyomás alá helyezte a hivatalban lévő államfőt. Az új miniszterelnök még azelőtt lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, hogy letette volna a hivatali esküjét, később pedig a parlamentben is gyalázta, és kilátásba helyezte, hogy a Tisza kétharmadának birtokában erőből távolítják el tisztségéből. Mikor a Magyar szabta ultimátum lejárt, hétfőn a kormányfő a Sándor-palotába látogatva sürgette a köztársasági elnök lemondását. Ott Magyar közölte: a tiszás parlamenti többség Sulyok eltávolításáért módosítja az alkotmányt.

Hack Péter alkotmányjogász segítségével igyekeztünk körbejárni az ügy különböző aspektusait. Az egykori SZDSZ-es honatya mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy nincsenek közjogi alkotmányos érvek az államfő elmozdítása mellett. – Ha lennének, akkor az alkotmányban, majd alaptörvényben 1990 óta szabályozott megfosztási eljárást kellett volna elindítani. Azzal pedig, hogy ezt nem lépték meg, egyértelművé tették: nincs olyan ok, amely a jelenleg hatályban lévő alaptörvény alapján lehetővé tenné az elnök eltávolítását a hivatalából. Utóbbira egyébként például akkor lenne lehetőség, ha a köztársasági elnök szándékos bűncselekményt követett volna el – fejtette ki Hack Péter. Hozzátette: Magyarék mostani fellépése után minden köztársasági elnöknek azzal kell számolnia, hogy őt is bármikor el lehet mozdítani egyszerű alaptörvény-módosítással.

Megjegyezte: noha sokan egyetérthetnek abban Magyar Péterrel, hogy Sulyok Tamásnak meg kellett volna szólalnia különböző ügyekben, azt nem lehet állítani, hogy ezek mögött nemzeti egység lett volna. – Már csak azért sem, mert sok ilyen kérdés a Tisza számára volt fontos választási téma, viszont akik más pártra szavaztak, nem biztos, hogy ezeket releváns ügyeknek tartják. A nemzeti többség nem jelent nemzeti egységet – hangsúlyozta a szakember.

Hack Péter ezután arról beszélt, hogy Magyar Péter olyan határt lépett át, amit eddig egy politikai vezető sem. A szakember ugyanis kifejtette: bár a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtizedben többször volt rá példa, hogy a köztársasági elnök konfliktusba került a kormányfővel, a jelenlegihez hasonló elmérgesedett helyzet még sosem alakult ki. – Gyakorlatilag a Magyar Péter által pozitív példaként említett mindegyik államfőnek volt komoly csörtéje a politikai pártokkal és a miniszterelnökkel. Az ugyanakkor nem merült fel például, hogy az MDF-kormány elmozdítsa Göncz Árpádot, még akkor sem, ha az akkori államfőnek bizonyos döntéseit alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. De a Gyurcsány- és Bajnai-kabinetek sem próbálták lemondatni Sólyom Lászlót, akivel pedig folyamatosan konfliktusaik voltak. Az államfőnek ugyanis politikai feladata van, ám politikai felelőssége nincsen. Lehet tehát kritizálni, hogy bizonyos dolgokat nem jól csinál, de az alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy ízlésbeli, ideológiai vagy politikai okból elmozdítsák – mutatott rá Hack Péter.

Arról, hogy egyre több elemző emlegeti a spektákulum szót Magyar Péter látványpolitizálásának a jellemzésére, az alkotmányjogász úgy vélte, hogy az államfő elleni támadások is ide sorolhatók. – Nyilvánvaló, hogy minél sötétebb képet fest egy politikai győztes az elődjéről, annál többet gondol megtehetőnek, annál jobban fel tudja menteni magát az esetleges kritikák alól. Ha Magyarék olyan kijelentéseket tesznek, mint hogy az elmúlt 16 év rosszabb volt, mint a Ceausescu-rezsim, akkor úgy vélik, hogy radikális lépéseket is meg lehet tenni az előző éra vezetőivel szemben – fogalmazott Hack Péter. Szavai szerint a politikai valóságshow része a szokatlan jogalkotási folyamat is. – Ha ezen a héten alkotmányt akarnak módosítani, akkor a múlt héten miért nyújtottak be alaptörvény-módosítást? Miért nem ért rá még két hétig a lex Orbán és a kekvákat érintő módosítás? Ugyanis az előre látható volt, hogy Sulyok nem fog lemondani – szögezte le. Utóbbi jogszabályok tervezetei ugyanis a múlt héten a törvényhozás asztalára kerültek.

Hack Péter szerint Magyarnak az az állítása sem értelmezhető, hogy a köztársasági elnök eltávolításával „egy aktussal helyreállítaná a demokráciát”. – Már csak azért sem, mert ezzel ugyanazt teszi, mint ami ellen fellép. A kétharmados többségével visszaélve hoz meg olyan döntéseket, amelyeket nem lehetne meghozni. Ilyenek például a személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogalkotás. Ezektől a jogállam nem fog helyreállni, jogállammal ellentétes lépésekkel nem lehet jogállamot helyreállítani – közölte. Mint mondta:

Arról, hogy Sulyok Tamásnak milyen mozgástere van ebben a helyzetben, Hack Péter úgy vélte: az államfő megtette, amit tehetett azzal, hogy kikérte a Velencei Bizottság véleményét. Noha szavai szerint a jogtudósokat is felsorakoztató tekintélyes testület állásfoglalása rövid távon nem fogja megakadályozni az alaptörvény-módosítást, de a grémium véleménye történelmi léptékű lehet utólag is annak kapcsán, hogy jogállami mércével elfogadható lépés volt-e. – Ha a Velencei Bizottság azt mondja, hogy rendben van Sulyok eltávolítása, felszabadítja a jelenlegi kormányt, ha viszont nem, ez tehertétel lesz a tiszás parlamenti többségen – hangsúlyozta Hack Péter.

Az alkotmányjogász arra is kitért: ha a szabályokat megszegve mozdítják el az államfőt, akkor az utódjának a morális felelősséget is viselnie kell ezért.

Hack Pétert arról is kérdeztük, miként értékeli, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Magyar Péter kidobással, rendőri intézkedéssel fenyegette azokat a jelenlévőket, akik nemtetszésüket fejezték ki Sulyok Tamás elmozdítása kapcsán. – Ezt furcsának tartom, mert szabadtéri rendezvény volt, ráadásul a teret éppen nemrég nyitották meg a nyilvánosság előtt. Amit én láttam a történtekből, a tiltakozók törvényes keretek közt nyilvánítottak véleményt, vagyis olyan bekiabálásokkal, amelyek semmivel sem tűntek elfogadhatatlanabbnak, mint amelyekkel tiszás aktivisták igyekeztek megzavarni az előző kormányfőt a kampány során.