INSIDER
A gyógyító fény: 66 éves a lézer, így forradalmasította az orvostudományt
Hatvanhat éve alkották meg az első működő lézersugarat. A lézer ennyi idő alatt valódi csúcstechnológiává nőtte ki magát az orvoslásban. Ami egykor futurisztikus találmánynak számított, ma már a mindennapi gyógyítás egyik legfontosabb eszköze.
Hatvanhat évvel ezelőtt, 1960-ban alkották meg az első működő lézert, amelyről akkor még kevesen gondolták volna, hogy néhány évtized alatt az orvostudomány egyik legsokoldalúbb eszközévé válik. Ma már a lézer ott van a műtőkben, a bőrgyógyászati rendelőkben, a fogászatokon, a szemészeteken, sőt még a sportrehabilitációs intézményekben is.
Lézer a gyógyításban: a diagnosztikától a fájdalomcsillapításig
A legtöbben a lézer hallatán a szemműtétekre vagy a szépészeti kezelésekre gondolnak, pedig a technológia ennél jóval többre képes. A lézersugarak különböző hullámhosszai ugyanis más-más módon hatnak a szervezetre: van, amelyik vágni képes, más a szövetek regenerációját segíti, míg bizonyos típusokat diagnosztikai célokra alkalmaznak az orvostudományban. Az orvosi lézereket alapvetően három nagy csoportra osztják:
- diagnosztikai,
- sebészeti
- és úgynevezett lágylézerekre.
A diagnosztikai lézerek a képalkotásban játszanak fontos szerepet, hiszen segítségükkel a szövetek mélyebb rétegei is pontosabban vizsgálhatók. A sebészeti lézereket gyakran „lézerkésként” használják: precízebbek, kevesebb vérzéssel járnak, és gyorsabb gyógyulási folyamatot tehetnek lehetővé.
A lágylézerek – vagy hideglézerek – pedig teljesen más elven működnek. Ezek nem vágnak és nem is égetnek, hanem sejtszinten serkentik a regenerációt. Dr. Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint a lágylézer-terápia egyik legnagyobb előnye, hogy kíméletes és jól kombinálható más kezelésekkel is.
A lágylézer-terápiában alacsony energiájú infravörös lézersugárral dolgozunk, amely csökkenti az ödémát, javítja a sejtszintű energiaforgalmat, elősegíti a szövetek regenerációját és támogatja a sejtek oxigénellátását
– ismertette a szakember. A kezelést ma már számos mozgásszervi problémánál alkalmazzák: ízületi gyulladás, lumbágó, sportsérülések, íngyulladás vagy akár porckopás esetén is bevethetik. A sportrehabilitációban különösen felértékelődött a szerepe: nemrég a Testnevelési Egyetemen rendeztek egy konferenciát a lézerterápia sportsérülések utáni rehabilitációban betöltött szerepéről.
A lézer ugyanakkor az esztétikai bőrgyógyászatban is virágkorát éli. Az egyik legismertebb modern eljárás a frakcionált lézeres kezelés, amely a bőr mélyebb rétegeiben apró mikrosérüléseket hoz létre, így beindítja a szervezet természetes regenerációs folyamatait és fokozza a kollagéntermelést.
A technológiát ma már a híressé vált Drakula-terápiával is kombinálják.
Dr. Gergely Brigitta a Lézerdoki bőrgyógyász-kozmetológusa szerint a két kezelés együtt még látványosabb eredményt hozhat.
A lézeres kezeléssel gyorsabban, a PRP-terápiával hosszú távon stimuláljuk a bőr megújulását
– magyarázta a szakember. A Drakula-terápia során a páciens saját véréből kinyert, vérlemezkékben gazdag plazmát juttatják vissza a bőrbe, amely serkenti a sejtek regenerációját. A két eljárás kombinációja: javíthatja a bőrtónust, csökkentheti a ráncokat, segíthet hegek, tág pórusok és nyúlási csíkok kezelésében is.
Ma már léteznek olyan otthoni használatra szánt lágylézer-készülékek is, amelyek biztonságosan alkalmazhatók gyulladáscsökkentésre, sebgyógyulás támogatására vagy fájdalomcsillapításra. Dr. Wallinger Zita háziorvos ugyanakkor arra figyelmeztet:
bár a kezelés mellékhatásmentes lehet, a megfelelő alkalmazásról mindig érdemes szakemberrel konzultálni.
Az első magyarországi lézert 1963-ban építették meg a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI). A hélium-neon (He-Ne) gázlézer sikeres üzembe helyezése Jánossy Lajos akadémikus irányításával, valamint Bakos József, Csillag László, Kántor Károly és Varga Péter fizikusok kutatómunkája nyomán valósult meg.
Ripost hírek
