POLITIK
Nobel-díjasok tiltakoznak.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken közölte, a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést. A Nobel-díjas professzorok tisztázták, miért fontos az együttműködés.
„Tisztelt Magyar Péter! Mi, az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának tagjai változatlan meggyőződéssel valljuk: a kiemelkedő tehetségek támogatása és világszínvonalú kutatások előmozdítása nem csupán intézményi cél, hanem Magyarország nemzeti és társadalmi érdeke. A fentiek szellemében várjuk a mielőbbi párbeszédet a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a kérdéseket megvitassuk és megtaláljuk azt a működési konstrukciót és azokat a feltételeket, amelyek mentén a fenti célokat a lehető leghatékonyabban valósíthassuk meg” – olvasható az Élvonal Alapítvány kuratóriumának közleményében, amelyet a tagok egyenesen a miniszterelnöknek címeztek a Mandiner írása szerint.
A Nobel-díjas tudósok aztán ültek össze egyeztetést tartani, hogy pénteken Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be: a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérték. Az újdonsült miniszterelnök bejelentése után az Élvonal Alapítvány kuratóriumában egyeztetést tartottak.
A Magyar Péternek címzett levélben a tagok kiemelik,
Különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatal kutatók, diákok és kiemelkedő képességű tehetségek számára olyan lehetőségeket biztosítsunk, amelyek révén Magyarország nemzetközi szinten is meghatározó tudományos és innovációs központtá válhat.
A tudósok egyúttal arra is kitérnek a közleményben: „Ezen célok a tudásalapú gazdaság jövőjének alapfeltételei, amelyek teljes mértékben átfedésben vannak a Tisza-kormány által vállalt célkitűzésekkel”.
A levelet aláírta Donna Strickland, Steven Chu és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusok, Randy Schekman Nobel-díjas biológus, illetve Lovász László Abel-díjas matematikus.
A magyar tudománypolitika egyik legnagyobb volumenű vitája bontakozott ki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány körül, miután a kormány bejelentette: felmondja a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nevével fémjelzett szervezettel kötött, 261,7 milliárd forintos, több évre szóló finanszírozási szerződést-írja a Magyar Nemzet.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumának elnöke Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség
A magyar tudománypolitika egyik legnagyobb volumenű, egyben legélesebb vitákat kiváltó döntése került napirendre, miután a kormány bejelentette: felmondja a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal kötött, többéves közfeladat-finanszírozási szerződést.
A pénteken, Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett döntés politikai és szakmai reakciókat is kiváltott, mivel a program a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer egyik legnagyobb, hosszú távra tervezett beruházása lett volna, amely a 2026–2031 közötti időszakra biztosított volna forrásokat.
A kormány indoklása: átláthatóság és rendszerszintű kontroll
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint a döntés nem a tudományos kiválóság ellen irányul, hanem a közpénzek felhasználásának szerkezetét érinti. A miniszter hangsúlyozta:
Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordítása jelenleg körülbelül a GDP 1,3 százaléka, ami elmarad az uniós átlagtól, ezért a cél a 2 százalékos szint elérése, majd hosszabb távon a 3 százalékhoz való közelítés.
Ugyanakkor szerinte nem mindegy, hogy ez a növekvő forrásmennyiség milyen intézményi keretek között kerül felhasználásra. A kormány álláspontja szerint az Élvonal Alapítvánnyal kötött megállapodás egy olyan konstrukciót hozott volna létre, amelyben a közpénzek hosszú időre kikerülnek a mindenkori demokratikus döntéshozatal közvetlen kontrollja alól.
A kritika egyik központi eleme, hogy a szerződés kekvaszerű logikát követ: alapítványi struktúrába szervezett közfeladat, amely erős autonómiát biztosít a végrehajtó szervezetnek, miközben az állami beavatkozási lehetőségek korlátozottak.
Emellett a konstrukció nagyságrendje is vita tárgyát képezte, a 261,7 milliárd forintos keret a magyar kutatásfinanszírozás egyik legnagyobb egyedi tétele lett volna. A kormányzati számítások szerint ez éves szinten átlagosan 40-50 milliárd forintos kifizetést jelentett volna, ami a hazai K+F állami forrásainak akár jelentős hányadát is lefedheti.
A program céljai: kutatócsoportok, szabadalmak, tehetséggondozás
A szerződésben rögzített vállalások alapján az Élvonal Alapítvány feladatai rendkívül összetettek lettek volna.
A dokumentum szerint 2031-ig:
- 75 kutatócsoport létrehozása és működtetése,
- 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba,
- 60 know-how fejlesztés támogatása,
- 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés,
- 15 spin-off vállalkozás létrehozása,
- egy új Élvonal Központ felépítése Budapesten.
A program célja nem csupán kutatási támogatás lett volna, hanem egy teljes innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely egyszerre kezelte volna az utánpótlást, az alapkutatást és a piaci hasznosítást.
A kormányzati kritika szerint azonban ez párhuzamos intézményrendszert hozna létre a már meglévő egyetemi, MTA- és HUN-REN-hálózat mellett, átfedésekkel és potenciális koordinációs problémákkal.
Nemzetközi tudósok és Nobel-díjasok is megszólaltak
Az ügyben az Élvonal Alapítvány kuratóriuma is reagált, amelyben több nemzetközileg elismert tudós is szerepel, köztük Donna Strickland, Steven Chu, Randy Schekman, valamint Krausz Ferenc és Lovász László. Utóbbi Abel-díjas matematikus, a többiek mind Nobel-díjas tudósok.
A testület közleményében hangsúlyozta: a cél a kiemelkedő tehetségek támogatása és a világszínvonalú kutatás előmozdítása Magyarországon. A kuratórium szerint ezek a célok nemzetstratégiai jelentőségűek, és összhangban állnak a tudásalapú gazdaság fejlesztésével. Ugyanakkor nyitottságot jeleztek a kormánnyal való egyeztetésre a működési keretek újratárgyalásáról.
A támogatók érvei: stabilitás és nemzetközi versenyképesség
A program mellett érvelő kormányzati szereplők szerint az Élvonal-modell egyik legnagyobb előnye a hosszú távú kiszámíthatóság lett volna. Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter szerint a konstrukció lehetőséget adott volna arra, hogy Magyarország világszinten kiemelkedő kutatókat vonzzon vissza vagy ide csábítson, és nemzetközi együttműködésekre épülő kutatócsoportokat hozzon létre.
A program részeként kiemelte
- 75 nemzetközi szintű kutató bevonását,
- fiatal kutatók hazahívását,
- új kutatóközpontok és infrastruktúra fejlesztését,
- valamint olyan kutatók bevonását, mint Roska Botond, akit a jövő potenciális magyar Nobel-díjasaként említett.
A támogatók szerint a konstrukció célja az volt, hogy a magyar tudomány ne csak finanszírozásban, hanem intézményi stabilitásban is felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz.
Lapun kérdéseket küldött Tanács Zoltánnak, a szakterületet felügyelő új miniszternek, aki azonban nem válaszolt, helyette közzétette fent is idézett posztját a közösségi oldalán. Azt szerettük volna megtudni, hogy kiküldték-e már írásban Krausz Ferencéknek a szerződés felbontásáról a hivatalos dokumentumot, illetve hogy mi a határideje a már kifizetett 22 milliárd forintnyi támogatás visszafizetésének. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Nyilatkozott azonban lapunknak Hankó Balázs volt miniszter, aki szerint így nem lehet felbontani a szerződést, annak létrehozásáról ugyanis kétharmados törvény és kormányhatározat is rendelkezik.
Megszólalt Hankó Balázs Krausz Ferenc alapítványáról: Így nem lehet felbontani a szerződést
Ez egy világon egyedülálló kuratórium és alapítvány, amelynek szerződését mindenféle szakmai konzultáció nélkül, pusztán politikai okból akarják felmondani – fogalmazott lapunknak Hankó Balázs, miután a Nobel-díjas fizikus alapítványa Magyar Péter célkeresztjébe került. A leköszönő miniszter tisztázta: Krausz Ferenc világhírű fizikus alapítványa csúcskutatást végez, az ezekből keletkező innovációk a magyarokat szolgálják majd.
Az eljárás egyáltalán nem szabályos, az Országgyűlés által még 2025 őszén elfogadott kétharmados törvény, kormányhatározat, és ez alapján a felek egyetértésével aláírt szerződésről van szó, vagyis a felmondáshoz mindezek módosítása, megszüntetése szükséges, a felek kölcsönös egyetértésével – reagált Hankó Balázs a Magyar Nemzet kérdésére, miután Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, felbontják az érvényben lévő megállapodást, a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, az eddig kifizetett pénzt pedig visszakövetelik.
A leköszönő miniszter hozzáfűzte, a fentieknél azonban fontosabb kérdés, hogy mindez a tények ismerete, pusztán politikai szempontok szerinti ez a döntés. Meglátása szerint fontos látni, hogy egy olyan alapítványról beszélünk, ahol magyar Nobel-díjas Krausz Ferenc mellett a kuratórium tagja az Abel-díjas volt MTA-elnök, Lovász László, és ezen kívül tagja még három kiváló nemzetközi kutató, akik szintén Nobel-díjasok a fizika és az orvostudomány területéről.
Krausz Ferenc alapítványa csúcskutatást végez
– Ez egy világon egyedülálló kuratórium és alapítvány, amelynek szerződését mindenféle szakmai konzultáció nélkül, pusztán politikai okból akarják felmondani. De ezzel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudomány is sérül. Érdekes ugyanakkor, hogy Barabási Albert-László hálózatkutató éppen a minap a Science-ben megjelent cikkében erős kiritkával illette a magyar tudománypolitikát, az Élvonal Alapítványt azonban pozitív példaként emelte ki – mondta.
A távozó tárcavezető felidézte, ez a szerződés arról szól, hogy a hat év során 75 kiváló kutatócsoport érkezik Magyarországra, az alapítvány segítségével működik együtt a magyar egyetemi és kutatóhálózati közösséggel. – Ehhez persze a kutatócsoportoknak, akik kiemelkedő nemzetközi színvonalon kutatnak, azokat a finanszírozási feltételeket kell tudni biztosítani, mint az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban, vagy akár japán, szingapúri vetélytársak esetében – magyarázta.
Ez a csúcskutatás, az ezekből keletkező innovációknak a hazai vállalatokon keresztül itthon kell hasznosulniuk
– húzta alá Hankó Balázs, hozzátéve, hogy az elvárás minimum 15 innovatív vállalkozás, míg a természettudományos terület tehetséggondozását 55 ezer diák bevonása biztosítja, szerte a Kárpát-medencében.
A politikus arra is kitért, a szerződés része továbbá a Magyar tudósok körútján Lágymányoson – ahova anno még Klebelsberg Kunó miniszter a Magyar Tudomány Központját álmodta – egy megelőző orvostudományi gyógyító- és kutatóközpont megvalósítása, amely az Élvonal Alapítványnak is helyet ad. – Ez Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatónk kutatásának egészségügyi hasznosítása, amelyre a világ számos országával nyugattól, keletig együttműködések előkészítése valósult és valósul meg – ismertette.
Hankó Balázs tisztázta, mindezeket a feladatok és teljesítéseket foglalja magában a hat évre szóló 261 milliárd forintos, teljesítményhez és indikátorokhoz kötött szerződés. Ez az első évben maximum 26 milliárd forint, az utolsó évben maximum 53 milliárd forint lehet.
– Ez az éves átlagos összeg nagyjából megfelel az elmúlt évek során megemelt kutatásági kiválósági programoknak, amelyre 47 milliárdot fordítunk, és fele annak az összegnek, amellyel a Magyar Kutatási Hálózat, hiszen a HUN-REN jövőre 90 milliárd forintból kutathat. Ez is bizonyítja, hogy jelentős forrás érkezett a tudomány és innováció területére az elmúlt évek során – hívta fel a figyelmet.
Hankó Balázs egyúttal megjegyezte, az alapítvány által végzett munka azért is hiánypótló, mert (azon felül, hogy 75 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutatónak ad lehetőséget nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezet megteremtésére) olyan kutatókkal tudnak megállapodást kötni, mint Roska Botond professzor. – A professzor kutatásai kapcsolódnak az alapítványhoz, és ebbe hazai kutatócsoportok, egyetemek és fiatal tehetségek is bekapcsolódnak. Nem mellesleg Roska Botond professzor a legesélyesebb arra, hogy a következő magyar Nobel-díjas legyen. Ezért fontos, hogy minél több, külföldön kutató magyar kiválóság hazatérjen, külföldi kutatók csatlakozzanak magyar kutatókhoz, és fiatal tehetségekhez – összegzett Hankó Balázs, a leköszönő tárcavezető.
Ripost hírek
