
155 csapásmérő és álcadrónnal támadtak az oroszok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostAz ukrán légvédelem a drónok zömét elfogta.
Az orosz hadsereg 155 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a légvédelem a drónok zömét elfogta, azonban a csapásokban egy ember meghalt és többen megsebesültek, lakóépületekben és civil infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk - jelentették az illetékes hatóságok.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 124 drónt hatástalanított az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 17 helyszínen 20 csapásmérő drón célba talált, 6 esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették - tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. A hivatalos közlemény kiadásának időpontjában egy tucatnyi drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Hétfőn a kora reggeli órákban az orosz hadsereg drónokkal támadta meg a Szumi megyei Konotop városát, a támadás következtében egy ember életét vesztette, hárman pedig megsebesültek - jelentette Oleh Hrihorov katonai kormányzó, valamint Artem Szemenyihin polgármester Telegramon közzétett bejegyzéseit idézve az Ukrinform hírügynökség. Az eddigi információk szerint a város lakóövezetét és civil infrastruktúráját érték találatok.
Az ukrán hírügynökség Szerhij Liszakra, Odessza katonai városvezetőjére hivatkozva arról is beszámolt, hogy hétfőn reggel három buszmegállóban várakozó utas megsebesült, amikor egy drón csapódott be a közelben. Egy 65 esztendős nőt súlyos állapotban szállítottak kórházba.
Az Odesszai megye déli részét ért légitámadás következtében megrongálódtak az egyik energiaellátó létesítmény berendezései, emiatt több mint ezer fogyasztónál szünetel az áramszolgáltatás - tájékoztatott Oleh Kiper megyei katonai kormányzó a Telegramon. Az energetikai szakemberek már dolgoznak a károk elhárításán - fűzte hozzá a megyevezető.
Ukrán dróncsapás érte egy Moszkva–Szimferopol útvonalon közlekedő személyvonat mozdonyát, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, egy pedig megsebesült – közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától elcsatolt Krím vezetője hétfőn a Max-csatornáján.
„Egy ellenséges drón által a Moszkva–Szimferopol személyvonat mozdonyára mért csapás következtében előzetes adatok szerint a mozdonyvezető megsebesült, a mozdonyvezető segédje meghalt, az utasok nem sérültek meg” – írta Akszjonov. A Krímben közlekedő összes személyvonatot evakuálták, közülük háromnak az utasait autóbusszal szállítják a régió központjába. További nyolc szerelvényt megállítottak.
Dróntámadás érte a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötővárost, egy „átrakodókomplexum” területén tűz ütött ki. Andrej Kravcsenko polgármester arról adott ki tájékoztatást, hogy a Gelendzsik felé vezető közlekedési útvonalat ideiglenesen lezárták. A luhanszki régióban lévő Liszicsanszkban vasárnap éjjel megsebesült egy 14 és egy 15 éves fiatal.
Hétfőre virradóra felfüggesztették a járatok fogadását és indítását két moszkvai repülőtéren, valamint Jaroszlavlban, Kalugában, Nyizsnyij Novgorodban, Krasznodarban, Volgográdban és Szaratovban. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem 310 ukrán repülőgép-típusú drónt semmisített meg 14 régió, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger fölött.
Újabb veszélyes szakaszába lépett a már több mint négy éve tartó orosz–ukrán háború. Miközben Kijev a hátország elleni eddigi egyik legmélyebb csapását mérte Szentpétervárra, Moszkva egy, a csernobili zóna közelében fekvő nukleáris tárolót talált el.
Aggasztó hírek érkeztek a csernobili zónából: az ukrán vezérkar közlése szerint egy orosz csapás megrongált egy nukleáris tárolót, alig 14 kilométerre az egykori atomerőműtől – hívja fel a figyelmet az amerikai CBS hírtelevízió.
Az Enerhoatom tájékoztatása szerint a létesítmény a támadás idején üres volt, a becsapódás viszont tüzet okozott, és részben lerombolta az épületet. Bár a lángokat egy órán belül megfékezték, és a sugárzási szintek a normál tartományban maradtak, Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója „mély aggodalmának” adott hangot a támadás miatt.
A szervezet szakértői hamarosan a helyszínre látogatnak, hogy felmérjék a kockázatokat.
Az orosz támadásokra adott válaszként Ukrajna szombaton az eddigi egyik leglátványosabb dróntámadását hajtotta végre Oroszország második legnagyobb városa, Szentpétervár ellen. A csapás, amelyet az orosz hatóságok példátlan méretű támadásként jellemeztek, alig néhány órával a városban tartott nagyszabású gazdasági fórum zárása után történt.
Mint arról beszámoltunk, a Leningrádi terület vezetése szerint a légvédelem több mint 140 ukrán drónt semmisített meg, miközben a városvezetés a 2022-es invázió kezdete óta először arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint maradjon otthon.
Eközben Keir Starmer brit miniszterelnök Londonban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, valamint Emmanuel Macron francia elnököt és Friedrich Merz német kancellárt. Az úgynevezett E3-csoport és Ukrajna vezetői a Kijevnek nyújtandó hosszú távú biztonsági garanciákról és a hajlandók koalíciója által felajánlott támogatásokról tárgyaltak.
Azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háborúról rendezett vasárnapi négyoldalú londoni csúcstalálkozó résztvevői.
A Downing Streeten tartott, éjszakába nyúló tanácskozáson a közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői – a vendéglátó Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár –, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt.
A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a résztvevők sürgős feladatként jelölték ki a légi elfogórendszerek gyártásának felfuttatását, valamint a ballisztikus rakéták elhárítására képes rakétarendszerek és a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök közös kifejlesztését. A négy vezető a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott csúcstalálkozón leszögezte, hogy az igazságos és tartós ukrajnai béke első feltétele a hadműveletek befejezése, és ennek érdekében
felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt a haladéktalan, teljes körű tűzszünet érvénybe léptetésére.
A feltételek közé tartozik a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint annak rögzítése, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni. A csúcstalálkozó résztvevői szerint maradéktalanul tiszteletben kell tartani Ukrajna ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy maga választhassa meg saját biztonságának szavatolási módját, és azt, hogy milyen szövetségi rendszerekhez csatlakozzon.
A közös közlemény szerint Ukrajnának robusztus és jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat kell biztosítani a tűzszünet életbe lépése után, beleértve az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force – Ukraine, MNFU) telepítését is. A kommüniké rögzítette azt is, hogy a nemzetközi szankciók keretében befagyasztott orosz vagyoneszközök zárlata mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország véget nem vet ukrajnai agressziójának, és amíg nem fizet kártérítést a háború okozta károkért.
A londoni csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bármilyen megállapodás szülessen az ukrajnai rendezésről, az egyezménynek rögzítenie kell Európa biztonsági érdekeinek védelmét is. A rendezési tárgyalások azon elemeihez, amelyek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz kötődnek, az EU és az atlanti szövetség tagjainak beleegyezése is szükséges – áll a londoni csúcstalálkozóról kiadott közös közleményben. Az állásfoglalás szerint
az E3-országok vezetői támogatták Zelenszkij javaslatát Ukrajna és Oroszország közvetlen párbeszédének elkezdésére, hangsúlyozva, hogy Európa és az Egyesült Államok aktív részvételére is szükség van.
A csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak. Úgy fogalmazott: Ukrajna „nem adja meg ezt a győzelmet” Putyinnak. Volodimir Zelenszkij a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak „befagyasztására”, mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.
Az ukrán elnök – Kijev részéről hivatalosan először – megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember – az angol első osztályban, a Premier League-ben játszó Chelsea futballklub volt tulajdonosa, aki ellen a nyugati hatalmak jelentős pénzügyi szankciókat tartanak érvényben Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt – az utóbbi napokban közvetítő szerepet vállalt közte és az orosz államfő között.







