339 ukrán drón Oroszország felett

Az orosz védelmi minisztérium június 6-i jelentése szerint a légvédelmi egységek 13 óra alatt 339 ukrán drónt észleltek és semmisítettek meg az oroszországi régiók felett. „Moszkvai idő szerint 7.00 és 20.00 óra között a szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek 339 ukrán repülőgép típusú pilóta nélküli légi járművet fogtak el és semmisítettek meg” – áll a minisztérium közleményében. Az orosz–ukrán háború továbbra sem csitul-írja a Magyar Nemzet. 

Az orosz pontosítás szerint a drónokat Belgorodi, Brjanszki, Kalugai, Kurszki, Leningrádi, Novgorod, Orjol, Pszkov, Rosztovi, Rjazanyi és Szmolenszki területek, a Moszkvai terület, a Krími Köztársaság , valamint a Fekete-tenger felett fogták el.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának közlése szerint az orosz csapatok 64 alkalommal támadták meg az ukrán védelmi erők állásait, és 21 ellenséges rohamot regisztráltak Pokrovszkij irányában.

Mint írták, az ellenség tüzérségi támadást indított Rogizne, Rizsivka, Korenyok, Bunyakyne, Bachivsk, Szohnij, Neskuchne, Vovkivka, Szopych és Progress települések ellen a Szumi régióban. Légicsapást is regisztráltak Vorozsba településen a Szumi régióban.

Közben orosz katonai források arról számoltak be, hogy az orosz erők további előretörést értek el a Harkiv megyei határszakaszon. Az állítás szerint az orosz csapatok átvették az ellenőrzést a határ menti Sevcsenko település felett, ami Moszkva szerint javíthatja az orosz erők helyzetét a térségben.

Az orosz beszámolók szerint a harcok továbbra is intenzívek a zaporizzsjai és a donyecki frontszakaszokon. Orosz katonai bloggerek azt állítják, hogy az orosz egységek előrenyomultak Mala Tokmacska térségében, illetve folytatódnak az összecsapások Konsztantinovka környékén is – derül ki a life.ru összefoglalójából.

Oroszország nyílt és titkos kapcsolatokat fenntart Kijevvel - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorának nyilatkozva.

"Vannak nyílt és zárt kapcsolataink is a kijevi rezsimmel" - mondta Usakov, Vlagyimir Putyin elnök pénteki kijelentését kommentálva, amelynek értelmében egy orosz üzletember Kijevben járt, ahol fogadta őt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

"A nyílt kapcsolatfelvételek akkor voltak, amikor több tárgyalási fordulót is lefolytattunk" - tette hozzá.

Usakov szombat este Szentpéterváron újságíróknak azt mondta, hogy nem árulhat el semmit azokról a "konkrét személyekről, akikkel ezeket a nem nyilvános kapcsolatokat fenntarthatják".

"Időnként (ilyen kapcsolatfelvételek) előfordulnak" - tette hozzá.

A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselőt idézve azt írta, hogy a Kijevben járt orosz üzletember Roman Ambramovics volt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, ugyancsak a Rosszija 1 műsorában kommentálta azt a nyílt levelet, amelyben Zelenszkij tűzszünetet, valamint egy harmadik országban tartandó személyes találkozót sürgetett Putyinnal. "Ha levelet akarsz átadni, add át. Ha megafont használsz, ne nevezd azt levélnek"

- mondta.

Három civil megsebesült ukrán dróntámadások nyomán az orosz ellenőrzés alá vont zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodarban - közölte vasárnap délután Makszim Puhov, a város polgármestere Telegram-csatornáján.

"Tegnap éjjel a várost az ukrán fegyveres erők heves támadása érte. Sajnos, három civil megsérült. Az összes sérültnek azonnal megadták a szükséges orvosi segítséget, közülük kettőt kórházba szállítottak" - írta Puhov.

A polgármester szerint két bankfiókban és egy lakóházban károk keletkeztek.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a Vesztyi hírszolgálatnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az ukrán fél célja az atomerőmű személyi állományának és a város lakosságának megfélemlítése és végső kimerítése.

Szombaton egyébként szakemberek helyreállították az erőmű saját energiaellátását biztosító a Ferroszplavnaja-1 elnevezésű, 330 kilovoltos távvezeték működését. Pénteken három mérnök szenvedett sérülést a nukleáris energetikai létesítmény területén.

A hatóságok vasárnap leállították a forgalmat túlnyomórészt orosz ellenőrzés alá került Herszon megye és az elcsatolt Krím közigazgatási határán található három közúti átkelőhely egyikén. A Dzsankoj átkelő közelében, Csongar településénél ugyanis dróncsapás rongálta meg hidat. A forgalom az Armjanszk és a Perekop határátkelőhelyeken keresztül zajlik.

A délelőtti órákban felfüggesztették a forgalmat Kercsi-szorosban lévő a Krími hídon.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 12 ukrán repülőgép-típusú drón támadott egy többemeletes lakóházat Herszon megyének egy a fronttól távoli - meg nem nevezett - településén. Az épület teljesen leégett.

Szocsiban lehulló drónszilánkok találtak el vasárnap egy 15 utast szállító kisbuszt. Személyi sérülés nem történt.

A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán félezer ukrán repülőgép-típusú repülőszerkezetet lőtt le, valamint 11 irányított légibombát és egy HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és mintegy 1320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több járőrhajót, valamint üzemanyagraktárakat, katonai célokra használt közlekedési, energetikai és kikötői létesítményeket, nagy hatótávolságú drónok összeszerelésének és indításának helyszíneit, három harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet.

A RIA Novosztyi hírügynökség katona forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz dróntámadások megzavarták az ukrán fegyveres erők logisztikai átvonalait Harkiv és Szumi megye között, ezért kénytelenek a haditechnikát az egyik regionális központból a másikba a Poltava megyén át szállítani.

Az ukrán elnök levelet írt Putyinnak – de ez vajon valódi békekezdeményezés volt, vagy csupán diplomáciai színjáték? Zelenszkij korábbi sajtótitkára, Julia Mendel nyilvánosan bírálta egykori főnökét, a Kreml pedig udvariatlannak minősítette az üzenet hangnemét. Moszkva előzetes szakértői egyeztetéshez köti a béketárgyalásokat, míg Kijev az USA és az EU részvételét tartja elengedhetetlennek. A helyzet jól mutatja, hogy az orosz és az ukrán álláspont egyelőre összeegyeztethetetlennek tűnik.

Volodimir Zelenszkij korábbi sajtótitkára, Julia Mendel bírálta az ukrán elnök Vlagyimir Putyinnak küldött levelét, amelyet színpadiasnak és nem párbeszédkeresőnek tart – számolt be róla a RIA Novosztyi alapján az Origo. 

Zelenszkij a levélben közvetlen párbeszéd megkezdését és egy semleges területen történő találkozót javasolt, hangsúlyozva, hogy a tárgyalásokon Európának és az Egyesült Államoknak is részt kell vennie. A reakció nem maradt el Moszkva részéről sem. Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén kommentálta a levelet, megjegyezve annak udvariatlan hangnemét, és rámutatott, hogy a legmagasabb szintű egyeztetés csak azt követően lehetséges, hogy a szakértői delegációk előzetesen megállapodásra jutnak.

A vitához csatlakozott Julija Mendel is, aki az X közösségi platformon bírálta az ukrán elnök lépését. Mint írta, számára a levél inkább egy előre megírt nyilatkozatra hasonlít, mint valódi kísérletre a felek közötti párbeszédre. Szerinte ha a cél a konfliktus lezárása és a közös hang megtalálása lett volna, akkor az üzenet kevésbé lenne színpadias. Mendel azt is felvetette, hogy a levél inkább a nyilvánosságnak szólhatott, és megfogalmazása szerint egy sértődött gyerek benyomását kelti.

A lap egy másik cikke kiemelte, hogy az orosz elnöknek címzett levelében szándékosan olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek Oroszország számára elfogadhatatlanok. A Kreml válasza szerint az Egyesült Államok részvétele az orosz–ukrán háború lezárását célzó béketárgyalásokon Moszkva számára még elfogadható lenne, de ez nem mondható el az Európai Unióról. 

A RIA Novosztyi által szemlézett orosz reakciók többsége szintén mély szkepticizmussal fogadta a kijevi kezdeményezést. Az idézett hozzászólások visszatérő eleme, hogy az ukrán elnök valójában nem a valódi békére törekszik, hanem csupán aldiplomáciát használ arra, hogy a nyugati szövetségesektől további fegyvereket és pénzügyi támogatást csikarjon ki. 

A levélváltás és az azt követő éles nemzetközi és belpolitikai visszhang egyértelművé teszi: a felek hivatalos álláspontjai továbbra is összeegyeztethetetlenek. Miközben Kijev a nemzetközi közösség (USA és EU) bevonásával próbál többoldalú legitimációt szerezni a tárgyalási pozícióihoz, Moszkva mereven elutasítja a brüsszeli közvetítést, és előzetes szakértői megállapodásokhoz köti a csúcstalálkozót.