Magas vérnyomás világnapja: ezt tehetjük a betegség ellen!

A megelőzés, a rendszeres otthoni ellenőrzés és a helyes mérési technika szó szerint életet menthet. Ehhez ismerni kell a hipertónia, vagyis a magas vérnyomás fázisait, a modern diagnosztikai lehetőségeket és a leghatékonyabb kezelési módokat. Ezeket gyűjtöttük most össze a magas vérnyomás világnapja alkalmából.

Május 17. a magas vérnyomás világnapja

A Hipertónia Világszervezet (World Hypertension League, WHL) kezdeményezésére május 17-én világszerte a magas vérnyomás betegségére, vagyis a hipertóniára irányul a figyelem. A globális és hazai egészségügyi kampányok elsődleges célja a tudatosság növelése, hiszen ez a veszélyes népbetegség az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 40 százalékát érinti a probléma, ami megközelítőleg 3,5 millió embert jelent. A legriasztóbb statisztika, hogy közülük nagyjából egymillióan egyáltalán nem kapnak kezelést, mivel nem is tudnak a betegségükről. A magas vérnyomás világnapja éppen ezért a rendszeres szűrések és az egyéni felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza.

Mit kell tudni a hipertóniáról?

A vérnyomás a szív pumpafunkciója és az erek falának ellenállása következtében jön létre. Értéke a szervezetet érő hatások miatt percről percre változik, napszakonként is eltérő, szabályozásáért pedig a vegetatív idegrendszer és a hormonok felelnek. Betegségről akkor beszélünk, ha ez a nyomás tartósan magas. Optimálisnak a 120/80 Hgmm alatti érték tekinthető, míg a 140/90 Hgmm feletti tartomány már magas vérnyomásnak minősül. A betegség legnagyobb veszélye, hogy az esetek többségében hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a szervek ugyanis képesek alkalmazkodni a megváltozott nyomáshoz. A háttérben megbúvó, kezeletlen magas vérnyomás azonban folyamatosan rombolja a keringési rendszert: a szívet, a veséket, a szemet és a végtagok ereit.

Mik lehetnek a magas vérnyomás betegség tünetei?

Ha mégis jelentkeznek a tünetek, azok leggyakrabban a következők: reggelente jelentkező fejfájás, tarkótáji nyomásérzés, szédülés, fáradtságérzet, idegesség, orrvérzés, látászavar vagy mellkasi fájdalom. Megkülönböztetünk elsődleges (primer) hipertóniát, amely önállóan alakul ki, valamint másodlagos (szekunder) hipertóniát, amely valamilyen egyéb alapbetegség (például pajzsmirigy- vagy veseprobléma) kísérőtünete. A hivatalos orvosi osztályozás az alábbiak szerint határozza meg a kategóriákat az Egészségvonal (NNGYK) szerint:

Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?

Ma már nem csak az idősek betegsége a magas vérnyomás. Bár az erek rugalmasságának természetes elvesztése miatt a kor előrehaladtával a vérnyomás fokozatosan emelkedik, ma már korántsem csak az idősebb generációk problémája ez a betegség. A legfrissebb egészségügyi adatok szerint az elhízás és a cukorbetegség terjedésével párhuzamosan a magas vérnyomás is rohamosan terjed a gyermekek és a fiatalok körében. A fokozottan veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a

• krónikus stresszben élők, 
• a mozgásszegény, ülő életmódot folytatók, 
• a túlsúllyal küzdők,
• valamint a láncdohányosok és a rendszeres alkoholfogyasztók. 

Mit tehetünk a betegség kialakulása ellen?

A magas vérnyomás betegség kialakulásáért legtöbbször a hosszú éveken át tartó, helytelen életmódbeli tényezők a felelősek, ami egyben azt is jelenti, hogy a megelőzés a saját kezünkben van. A következőket tehetjük: egészséges étrend (napi sóbevitel korlátozása, zöldségek, friss gyümölcsök, halak, olajos magvak és telítetlen zsírsavak fogyasztása, vörös hús kerülése), rendszeres mozgás (legalább heti 5–7 alkalommal minimum 30 perc), súlykontroll és káros szenvedélyek elhagyása.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A magas vérnyomás betegség hivatalos orvosi diagnózisához az szükséges, hogy nyugalomban, három különböző alkalommal (legalább egyhetes időközökkel), alkalmanként legalább háromszor mért érték utolsó kettő mérésének az átlaga elérje vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-ot. Az első ilyen észlelést követően az orvos átfogó kivizsgálást rendel el (labor, EKG, hasi ultrahang, szemészet), és gyakran alkalmaznak 24 órás hordozható vérnyomásmonitort is.