Pontosan mit ünneplünk virágvasárnap és húsvéthétfőn? Ezt érdemes tudni a húsvétról!

Mutatjuk, mikorra esik idén, mit ünneplünk ilyenkor pontosan és miért járunk locsolkodni? Összegyűjtöttük a húsvéttal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A húsvéti időszak a nagyböjttel már kezdetét is vette, az ünnep java azonban még hátra van. Mutatjuk, mit ünneplünk majd virágvasárnap, nagycsütörtök, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, illetve hogy mely ünnepel zárul majd ez az időszak.

Mit ünneplünk húsvétkor pontosan? — Mit ünneplünk pontosan húsvét vasárnap és hétfőn? Mutatjuk! Fotó: Shaiith / Shutterstock

A húsvéti időszak a nagyböjttel kezdődött

A nagyböjt első napja a katolikus hitvilág szerint a hamvazószerda, ami a farsangi időszak zárása. Az ezt követő böjt 40 napig tart, mínusz a vasárnapok, ilyenkor ugyanis lehet(ett) húst enni. Ennek az időszaknak a vége a húsvéti nagyhét kezdete, ami virágvasárnapon indul.

Mikor lesz idén húsvét?

Idén a nagypéntek április 3-án, a nagyszombat április 4-én, húsvét vasárnap pedig április 5-én, húsvét hétfő pedig április 6-án lesz.

Milyen ünnepnapokból áll a húsvét?

A húsvéti ünnepkör főbb ünnepnapjai a böjt után kezdődő nagyhéten vannak. Ennek első napja a virágvasárnap (idén március 29.), ekkor kezdődik a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete. A virágvasárnapot a negyedik századtól vette komolyan az egyház, amikor a szentföldi zarándoklatok elterjedtek világszerte. A katolikus egyház ezt a napot Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékező körmenettel ünnepli. Ezt követi a nagycsütörtök, a nagypéntek, a nagyszombat, majd jön a húsvétvasárnap és a húsvét hétfő. Az ünnepkör zárónapja pedig a pünkösd lesz majd.

Mit ünneplünk nagycsütörtökön?

Nagycsütörtök a gyász napja. A húsvét előtti csütörtökön még a harangok is elnémulnak és szombat estig nincs harangozás. Régebbi hiedelmekhez igazodva a jó termést előidézendő, ilyenkor salátát, spenótot, illetve csalánt főztek. Nagycsütörtököt emiatt sok helyen zöldcsütörtöknek is nevezték, főleg német nyelvterületen. Ezen a napon volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora is, és van, ahol a tojások gyűjtése is ekkor kezdődik.

Erre emlékezünk nagypénteken

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Hazánkban 2017 óta munkaszüneti nap. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. Nagypénteken a víz mágikus ereje is előtérbe került: rituális mosakodás volt szokás hajnalban, amit csak fiatal lányok végeztek, és ami bajelűző szereppel bírt. Ezen a napon a templomok oltárai üresek, nincs rajtuk sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

Easter,Breakfast,With,Traditional,Holiday,Dishes,And,Easter,Cake — A 40 napos böjt majd csak húsvétvasárnap ér véget. Fotó: Marta Maziar/Shutterstock

Mire emlékezünk nagyszombaton?

Ilyenkor este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Rómában nagyszombaton már a feltámadási szentmisekor a Szent Péter-bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. Ez a nap a tűz ünnepe.

Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, és a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg.
Sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását.
Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég.

Erre emlékezünk húsvétvasárnap

Húsvét vasárnap a feltámadás napja, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. Sok országban szokás ezen a napon a napfelkeltét, egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik. Egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak az emberek, mivel ezen a napon ér véget a 40 napos böjt.

A húsvéthétfő már nem egyházi ünnep

Húsvét másnapja, vagyis húsvéthétfő a vidámság, a mulatság ideje és a termékenység napja. Ekkor mennek az emberek locsolkodni is, méghozzá a mondai magyarázat szerint azért ekkor, mert ezen a napon történt, hogy a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, hogy elhallgattassák őket. Vízbevető hétfőnek is hívják ezt a napot, mert ez a nap a locsolás napja.

Miért és mióta locsolkodunk húsvét hétfőn?

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, de a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, ami szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat. Magyarországon a 17. században terjed el a szokás, legalábbis írásos emlékek csak ekkortól kezdve maradtak fent.

Pünkösddel ér majd véget a húsvét

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Idén május 25-én zárul a húsvéti ünnepkör, ekkor lesz ugyanis pünkösdhétfő.