Íme 7 tipp a húsvéti bevásárláshoz: ezekre érdemes figyelni a sonka vásárlásakor

A hatóság arra figyelmezteti a vásárlókat, hogy a húsvéti bevásárlás során ne csak az árra, hanem a minőségre és a sonka csomagolásán lévő jelölésekre is fordítsanak kiemelt figyelmet. Íme 7 tipp, amivel nemcsak pénzt lehet spórolni, de sok bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat!

Ne csak az ár alapján döntünk sonkavásárláskor!

A nagyobb áruházláncokban bőséges sonkakínálattal találkozhatunk idén is, a kérdés, hogy melyik ezek közül a jó minőségű. Ahhoz, hogy erre fényt derítsünk, nemcsak az árakat, hanem az összetevők listáját is érdemes alaposan szemügyre venni. Emellett pedig az sem mindegy, a hűtőpult mely részéről válogatunk! Íme, néhány gyakorlati tanács sonkavásárláshoz.

1, Tapintsuk, szagoljuk meg a sonkákat

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szerint minden esetben érdemes ellenőrizni a sonka érzékszervi tulajdonságait. Tapintáskor állománya ne legyen túl kemény, esetleg beszáradt. Fontos, hogy a termék ne engedjen levet nyomás nélkül, ez a tulajdonság ugyanis a pácolás nem megfelelő módját is jelezheti – például túl sok páclé befecskendezését-, de jelezheti a hús nem megfelelő minőségét, vagy utalhat akár romlási folyamatokra is.

2, Vizsgáljuk meg a csomagolást is

Sérült, szivárgó, felfúvódott, levegős csomagolású terméket ne vásároljunk meg! Amennyiben a vákuumcsomagoláson belül zavaros levet látunk, az mikrobiológiai romlásra is utalhat.

3, Mindig nézzük meg a lejárati időt

Mindig ellenőrizzük a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időt a sonkák csomagolásán. Érdemes olyan terméket választani, amelyek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje nem túl közeli.

4, Csomagolt sonkáknál erre figyeljük

A vákuumcsomagolt termékeknél gyakori jelenség a befülledés, ami korai romláshoz, penészedéshez vezethet. Ennek elkerülése érdekében ne a hűtőpult aljáról válogassunk, inkább a szellősebb kupacok tetejéről. A vákuumozott sonka csomagolása legyen feszes, ne buborékos, és semmiképp sem párás belülről, emellett ne legyen benne zavaros lé sem.

5, Alaposan vizsgáljuk meg az összetevőket

Az ár mellett az összetevők listáját sem szabad figyelmen kívül hagyni vásárláskor a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) szerint. Érdemes kerülni az ízfokozókat, színezékeket, cukrot, stabilizátorokat és a tartósítószert, egész konkrétan az alábbi összetevőket:

• Difoszfát, trifoszfát
• Nátrium-acetát
• Karragén (E407)
• Xantán (E415)
• Karamell (E150a)
• Kármin (E120)
• Nátrium-nitrit (E250)
• Kálium-nitrát (E252)
• Nátrium-aszkorbát (E301)
• Nátrium-eritroaszkorbát (E316)
• Nátrium-glutamát (E621)
• Acetelizett dikeményítő-adipát (E1422)

6, Vásárlás után figyeljünk a helyes tárolásra

A megfelelő tárolás attól függ, milyen típusú sonkát vásároltunk. A hagyományos nyers füstölt sonkát főzésig hűvös, szellős helyen kell tárolni, nem kell és nem is javasolt hűtőszekrénybe tenni. A főtt sonkát azonban hűtve kell tárolni, illetve még friss állapotban le is fagyasztható, akár kis adagokra porciózva, légmentesen záródó dobozban vagy fagyasztózacskóban.

7, Főzés előtt figyeljünk a romlás jeleire

• A nyálkás, csúszós felület,
• a savanykás, szúrós vagy kellemetlen szag,
• a zöldes, szürkés elszíneződés,
• a penészfoltok a csomagolás belsején vagy a hús felületén,
• a szivárgó, felfúvódott vákuumcsomagolás,
• illetve a zavaros vagy habos lé a csomagolásban mind-mind a romlás jelei.

Ha ezek közül bármelyiket is tapasztaljuk, ne főzzük meg, fogyasszuk el a sonkát!