Orosz olajraktárakat támadnak az ukránok

Az ukránok módszeresen próbálják lerobolni az orosz energetikai infrastruktúrát. Az orosz válaszcsapások természetesen nem maradnak el.

„A nap kezdete óta 196 harci összecsapást jegyeztek fel a fronton. A nap folyamán az agresszor 50 légicsapást hajtott végre, 148 irányított bombát használva. Ezenkívül a támadók 6242 kamikaze drónt használtak, és 2338 támadást hajtottak végre különféle fegyverekkel állásaink és a közeli települések elleni tűzzel” – áll az ukrán jelentésben.

Öt ember, köztük két gyermek sérült meg az ukrán fegyveres erők drónjainak Donyecki Népköztársaság elleni támadásában. Ezt Denisz Pusilin, a köztársaság vezetője jelentette be. „Egy férfi súlyosan megsérült Novopetrikivka faluban, a Velikonovoszelkovszkij városi járásban. Egy fiú megsérült Mariupol Primorszkij járásában” – írta a Max messenger alkalmazásban.

A drónok 11 polgári infrastrukturális létesítményt és 14 lakóépületet rongáltak meg Donyeck, Horlivka, Mariupol, valamint a Starobesheve és Jaszinuvata önkormányzati körzetekben.

• Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ukrajna vezetői június 7-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben öt feltételt határoztak meg, amelyeket Kijevnek és Moszkvának teljesítenie kell ahhoz, hogy megoldást találjanak Oroszország ukrajnai háborújára.
• Az orosz Telegram médiacsatornák jelentése szerint az ukrán hadsereg június 8-án éjjel újabb csapásmérő sorozatot indított Oroszország és az oroszok által megszállt területek ellen, több olajraktárat és elektromos alállomást is megtámadva.
• A krími vonatok utasait evakuálták a Moszkva–Szimferopol járat elleni dróntámadást követően.

Az Egyesült Államok, sajnos, nem mutat érdeklődést az Anchorage-ban elért megállapodáshoz való visszatérés iránt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.

„Nagyon remélem, hogy a korábbi kudarcok tapasztalatai, amikor a Nyugat megtagadta a saját maga által támogatott megállapodások teljesítését, nem fognak megismétlődni az alaszkai egyetértés esetében. De egyelőre, sajnálatos módon, amerikai partnereink nem mutatnak eziránt semmilyen érdeklődést” – mondta az orosz diplomácia vezetője bangladesi hivatali partnerével közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Közölte, hogy Oroszország kész a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusi anchorage-i találkozója során világosan meghatározott egyetértés alapján eljárni, de aggasztja Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata, aki nemrég a kongresszusi meghallgatásán kijelentette, hogy

az Egyesült Államok nem lehet közvetítő, mert Ukrajnát támogatja.

Hozzátette, hogy ugyanezt mondta Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint több más európai állami és uniós vezető is.

Lavrov szerint komolyan kell venni Putyin pénteki szentpétervári kijelentését, miszerint most nem a tárgyalásoktól, hanem a fronton harcoló hősök tetteitől függ minden. Kijelentette, hogy

Oroszország kész a becsületes, „csalás nélküli” tárgyalásokra Ukrajnával.

„Londonban (Nagy-)Britannia, Franciaország és Németország vezetői Zelenszkijjel (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel) együtt aláírtak egy dokumentumot a (kijevi) rezsim stratégiai támogatásáról, valamint a stabilizációs erők – más szóval a megszálló erők – felvonultatására ott, ami a konfliktus után Ukrajnából megmarad, megállapodást arról, hogy Ukrajnának további nagy hatótávolságú fegyvereket szállítanak, hogy azokkal orosz területeket támadhassanak, beleértve az orosz terület mélyét is. Nem tudom, hogy ilyen alapon hogyan lehet bármiféle tárgyalásról beszélni” – hangsúlyozta.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn egy másik helyszínen az ukrajnai konfliktus békés rendezésére vonatkozó brit-francia-német közös feltételekről szólva úgy vélekedett, hogy a jelenlegi körülmények között nagyon nehéz elképzelni, miként lehetne bármiről is megállapodni Kijevvel. Peszkov szerint a Kreml reagálása Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatára már azelőtt hangot kapott, hogy a deklarációt elfogadták volna.

A Kreml szóvivője kétszínűnek minősítette Macront, Starmert és Merzet mert a békéről beszélve azt hangsúlyozták, hogy segíteni kívánják Kijevet új típusú fegyverek gyártásban.

Lavrov kifogásolta, hogy Zelenszkij „nyílt levelét”, amely Putyinnak szólt, „valamilyen oknál fogva az egész világnak elküldték”.

„Udvarias emberek ilyet valószínűleg nem tesznek” – fogalmazott.

Mint mondta, Zelenszkij levelének nyilvános mivoltát Putyin úgy értelmezte, hogy Ukrajnának nincs szüksége tárgyalásokra.

Azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háborúról rendezett vasárnapi négyoldalú londoni csúcstalálkozó résztvevői.

A Downing Streeten tartott, éjszakába nyúló tanácskozáson a közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői – a vendéglátó Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár –, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt.

A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a résztvevők sürgős feladatként jelölték ki a légi elfogórendszerek gyártásának felfuttatását, valamint a ballisztikus rakéták elhárítására képes rakétarendszerek és a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök közös kifejlesztését. A négy vezető a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott csúcstalálkozón leszögezte, hogy az igazságos és tartós ukrajnai béke első feltétele a hadműveletek befejezése, és ennek érdekében

felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt a haladéktalan, teljes körű tűzszünet érvénybe léptetésére.

A feltételek közé tartozik a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint annak rögzítése, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni. A csúcstalálkozó résztvevői szerint maradéktalanul tiszteletben kell tartani Ukrajna ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy maga választhassa meg saját biztonságának szavatolási módját, és azt, hogy milyen szövetségi rendszerekhez csatlakozzon.

A közös közlemény szerint Ukrajnának robusztus és jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat kell biztosítani a tűzszünet életbe lépése után, beleértve az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force – Ukraine, MNFU) telepítését is. A kommüniké rögzítette azt is, hogy a nemzetközi szankciók keretében befagyasztott orosz vagyoneszközök zárlata mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország véget nem vet ukrajnai agressziójának, és amíg nem fizet kártérítést a háború okozta károkért.

A londoni csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bármilyen megállapodás szülessen az ukrajnai rendezésről, az egyezménynek rögzítenie kell Európa biztonsági érdekeinek védelmét is. A rendezési tárgyalások azon elemeihez, amelyek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz kötődnek, az EU és az atlanti szövetség tagjainak beleegyezése is szükséges – áll a londoni csúcstalálkozóról kiadott közös közleményben. Az állásfoglalás szerint

az E3-országok vezetői támogatták Zelenszkij javaslatát Ukrajna és Oroszország közvetlen párbeszédének elkezdésére, hangsúlyozva, hogy Európa és az Egyesült Államok aktív részvételére is szükség van.

A csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak. Úgy fogalmazott: Ukrajna „nem adja meg ezt a győzelmet” Putyinnak. Volodimir Zelenszkij a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak „befagyasztására”, mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.

Az ukrán elnök – Kijev részéről hivatalosan először – megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember – az angol első osztályban, a Premier League-ben játszó Chelsea futballklub volt tulajdonosa, aki ellen a nyugati hatalmak jelentős pénzügyi szankciókat tartanak érvényben Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt – az utóbbi napokban közvetítő szerepet vállalt közte és az orosz államfő között.