A húsvéti sonka után a tojásvásárláshoz is van néhány tippünk

Közeledik a húsvét, aminek az egyik fő eleme a sonka mellett a tojás. Sokan megfőzik és feldíszítik, vagy kifújják és felfűzik, de az ünnepi asztalra is jut belőle bőven. De vajon mire érdemes figyeli a húsvéti tojás vásárlás közben? Íme a szempontok!

Számít a méret a húsvétra szánt tojásoknál?

A tojás összetevőinek aránya minden tyúk esetében ugyanaz, de a kisebb tojásokban nagyobb a tojás sárgájának aránya, ami a tojás legtáplálóbb, legértékesebb része. Emiatt lehet érdemes kisebb méretű tojást venni. Egy másik érv a kisebb méret mellet az – főleg, ha húsvéti dekorációnak szánjuk –, hogy minél nagyobb egy tojás, annál vékonyabb a héja.

Van köze a méretnek a minőséghez?

A tyúk az élete során különböző méretű tojásokat tojik. S-es méretűt kezdenek tojni, aztán ahogy híznak, egyre nagyobbakat. Mire két kilósak lesznek, a tojásaik is elérik az M-es méretet, majd jön az L-es és az XL-es. Vagyis minél nagyobb, idősebb egy tyúk, annál nagyobb tojást tojik. S-es tojásról egyébként 52 gramm alatt beszélünk, M-esről 53-63 gramm között, L-esről 63 és 73 gramm között, XL-esről pedig 73 gramm fölött. Vagyis a méret inkább a tyúk korára utal és nem a minőségre.

Számít milyen a tojás héja?

Egyes tojásoknak sima, fényes héja van, míg más tojásoknak rücskösebb felülete és matt színe. Ez utóbbi változat, tehát a matt – szemcsés felületű tojás a jobb választás, mivel az ilyen felület magas ásványianyag-tartalmú tápról árulkodik.

Van jelentősége a tojáshéj színének?

A tyúktojás színe egyrészt a tojóhibrid fajtájától függ: a világosabb tollazatú tyúkok jellemzően fehérebb, a barnás, vöröses fajták barnább tojást tojnak általában. Másrészt a tyúkok a tojószezonjuk elején sötétebb, később világosabb tojásokat tojnak. A tojás héjának színe és a tápanyagtartalom között semmilyen összefüggés nincs, vagyis ebből a szempontból mindegy, milyen színű a tojás héja.

Ezt érdemes tudni a tojáson található jelölésről

Az étkezési tojásokat és csomagolásukat a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező egy számsorral jelölni. A tojásokat „A” és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben csak „A” minőségű termékekkel találkozhatunk – írja a Nébih. Az „A” minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák S, M, L, és XL kategóriákba, majd mindegyik héjára rányomnak egy nyilvántartási számot. Ez a szám 7 részből áll és a segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy melyik országból, városból, telepről és istállójából származik a tojás, és hogy a tojó tyúk ketrecben vagy szabadon él-e. Az egyes kódrészek jelentése a következő:

• az első számból kiderül, hogyan tartják a tyúkot, ketrecben vagy szabadon – ha 1-es számmal kezdődik a tojáson lévő számsor, akkor a tyúk szabadtartású, ha kettessel, akkor alternatív tartású, ha hármassal, akkor ketreces (a nullával kezdődő számsor ökológiai tartásra utal),
• a második kódrész az országra utal (a magyar tojáson HU jelölés van),
• a kódsor harmadik eleme a vármegye vagy főváros kódja (01-20 között),
• a negyedik az állat-egészségügyi kerület sorszáma (egy karakter),
• az ötödik elem a tojótyúk jelölése (T),
• a hatodik az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben,
• a hetedik (per jel után) pedig az istálló száma.

Mi a helyzet a jelölés nélküli tojásokkal?

A piacokon jelölés nélküli tojásokkal is lehet találkozni, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre. Az értékesítés helyén viszont ezeknek a termelőknek is fel kell tüntetniük a nevüket és a címüket.

Mi a különbség a ketreces, a mélyalmos és a szabadtartásból származó tojások között?

A ketrecben tartott tyúkok 750 négyzetcentiméteren élnek, egymás fölött. A mélyalmos (alternatív) módszernél a tyúkok is zárt térben élnek, de szabadon. Egy négyzetméteren 9 tyúk élhet így. Szabadtartás esetén a tyúkok napközben a szabadban vannak és csak éjszakára zárják be őket. Az ökológiai tartásnál pedig nagy területen élnek. Ez utóbbi módszer a legjobb az állat szempontjából. A boltokban kapható tojások legnagyobb része egyébként ketreces vagy mélyalmos.

Mire érdemes figyelni a vásárlás közben?

A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) szerint lehetőleg válasszuk a magyart és a frisset. Az importált tojás a szállítás miatt nagy valószínűséggel kevésbé friss. Emellett

• figyeljük a minőség-megőrzési időt: a tojás dobozán a minőség-megőrzési idő feltüntetése kötelező,
• közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor és mire szeretnénk felhasználni,
• nem árt tudni, hogy a tojás minőség megőrzési ideje a tojásrakást követő legfeljebb 28 nap,
• figyeljünk a csomagolásra, ami legyen száraz, tiszta és jó állapotban lévő.