Ezt jelenti a bértranszparencia: így válik mindenki fizetése nyilvánossá

Hónapok óta kering a pletyka a magyar irodákban, gyárakban és HR-osztályokon, hogy júniustól bárki megnézheti, mennyit keres a másik munkavállaló. Ennek alapja az Európai Unió bértranszparencia irányelvének június 7-ig való átültetése a magyar jogrendbe. Elmondjuk, mit érdemes ezzel kapcsolatban tudni!

Tényleg mindenki fizetése nyilvános lesz június 7-től?

Nem, nem lesz mindenki fizetése nyilvános. A bértranszparencia ugyanis nem azt jelenti, hogy a fizetések felkerülnek az internetre, vagy név szerint ki lesznek függesztve a faliújságra. A változások alapvetően a cégek belső folyamatait érintik majd, és ennek köszönhetően jóval több információt kaphatnak a munkavállalók a fizetéseket illetően, mint eddig.

Mit jelent a gyakorlatban a bevezetésre kerülő bértranszparencia?

Innentől kezdve, ha kérjük, a munkáltatónk köteles lesz megmutatni, hogy az azonos vagy egyenlő értékű munkakörben dolgozó kollégák átlagosan mennyit keresnek, nemek szerinti bontásban. Ennek pedig egyetlen célja van, az egyenlő munkáért egyenlő bér. Az Eurostat adatai szerint ugyanis az EU-ban a nők átlagosan 11 százalékkal keresnek kevesebbet óránként a férfiaknál ugyanabban a pozícióban, ez a bérszakadék nálunk, Magyarországon még a 13-14 százalékot is elérheti. Ez a különbség később a nyugdíjaknál már 25 százalékos szakadékká duzzad. Ezt akarja az EU egyszer és mindenkorra felszámolni.

Hogyan változik meg ezzel az álláskeresők élete?

Aki új munkahelyet keres, drasztikus és rendkívül pozitív változásokat fog tapasztalni. A toborzási folyamat teljesen átalakul, az új szabályok ugyanis már az állásra pályázókra is vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy eltűnnek az álláshirdetésekből a versenyképes jövedelem és a bérezés megegyezés szerint típusú mondatok. A cégeknek már az álláshirdetésben, vagy legkésőbb az első személyes interjú előtt kötelező lesz megadniuk a kezdőbért vagy egy reális bérsávot. Emellett az interjúztatók többé nem kérdezhetik meg, hogy mennyit kerestél az előző munkahelyeden.

Milyen jogaik lesznek innentől a munkavállalóknak?

• Évente egyszer hivatalosan kikérhetjük a munkáltatónktól az összehasonlítható munkakörök átlagbéradatait.
• A legalább 50 főt foglalkoztató cégeknek könnyen hozzáférhetővé kell tenniük azokat az objektív szempontokat, amelyek alapján a béreket és az előléptetéseket meghatározzák.
• Ha úgy érezzük nőként kevesebbet kapunk, mint a férfi kollégák ugyanazért a munkáért, és bíróságra megyünk, nem nekünk kell bizonyítani az igazunkat, hanem a cégnek kell bizonyítania, hogy nem sértett szabályt.

Akkor innentől kezdve mindenki ugyanannyit fog keresni?

Nem, ugyanis nem minden bérkülönbség jelent diszkriminációt. Teljesen legális és elfogadható, ha valaki többet keres, mert nagyobb a szakmai tapasztalata, magasabb a képzettsége, nehezebb munkakörülmények között dolgozik, vagy egyszerűen jobb a teljesítménye. A lényeg az, hogy ezeknek a különbségeknek objektívnak, dokumentáltnak és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük június 7-től. Ha pedig egy cég belső elemzéseiből vagy hatósági jelentéseiből az derül ki, hogy egy adott munkaköri kategóriában a férfiak és nők közötti bérkülönbség eléri vagy meghaladja az 5 százalékot, és erre nincs objektív, üzletileg is védhető magyarázat, akkor a cégnek 6 hónapon belül – a dolgozói képviselettel közösen – intézkedési tervet (bérértékelést) kell végrehajtania, és korrigálnia kell a fizetéseket.