Nagy Elek: „A magyar gazdaságot tudás- és tőkeintenzív gazdasággá kell alakítani”

December 16-án a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) képviselői lezárták a 2025-ös évet. Így megtartották az év értékelőt, sőt Nagy Elek kitüntetéseket is átadott. Az eseményen a jelenlévők döntöttek a következő év költségvetéséről, a szakmai programról meg az alapszabályról. 

„A magyar gazdaságot tudás- és tőkeintenzív gazdasággá kell alakítani” - mondta Nagy Elek. 

Szakmai elismerések: 

• Főváros Gazdaság díj (üzleti szféra kategória) - Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke
• Fővárosi Gazdaság díj (köz- és civil szféra kategória) – Ősi Gergely, Budapest Főváros II. Kerületének polgármestere

A Tények azt írja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csaknem 330 ezer vállalkozással, a legnagyobb taglétszámmal működik a területi kamarák tekintetében.

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már egy ideje azon dolgozik, hogy olyan fejlődést mutasson be, ami most a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál is megtörtént. A vállalkozók bevonása a szervezet szakmai feladatainak ellátásába, releváns képzések tartása, valamint törvényes lobbitevékenység végzése a gazdasági döntéshozóknál. 

Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: a BKIK 2025-ös évét az egy éve elindult kamarai reneszánsz gondolatiságával lehet a legjobban jellemezni. Ez a kezdeményezés a vállalkozókat középpontba helyező, tudásalapú, modern, digitális és innovatív kamarai működést építi öt pillérre alapozva: Tradíció – Fenntarthatóság – Innováció és Digitalizáció – Tudás – Lendület. 

Egyre több segítséget ad a vállalkozásoknak az egy éve megújult Kamara

Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése. Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.

Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.

A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.

Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.

Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként:

• Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
• Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
• Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
• Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezveaz érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti

Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.

Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött:

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, 
• a Magyar Nemzeti Bankkal, 
• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
• a Magyar Művészeti Akadémiával,
• több nagy érdekképviselettel
• valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.

A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő" szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.

A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta: „ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.