RETRO RÁDIÓ

Versenyfutás az idővel: élőben mentették a sztrók-gyanús beteget

Létrehozva2025. 10. 19. 17:00

Megállt az idő, mindenki figyelme egyetlen betegre szegeződött. Mintha a Vészhelyzet egyik epizódját láttuk volna: sztrók-gyanús beteg érkezett a kórházba. Mentő, EKG, CT, mesterséges intelligencia, életmentő döntések - kiderült, hogy nem csak a filmekben izgalmas a sürgősségi osztály világa. Mindezt a Kórház Éjszakáján élhettük át.

Valóságos dráma játszódott le a Szent Imre kórház sürgősségi osztályán, amikor is a Kórház Éjszakája programon több száz látogató szemtanúja volt annak, miként zajlik egy sztrók-gyanús beteg ellátása. A mentő érkezésétől az életmentő kezelésen át egészen a rehabilitációig végigkövethettük a fiatal beteg történetét. Valós időben, élőben zajlott minden. A sürgősségi osztály sokktalanítójában a mentősök, az orvosok és az ápolók villámgyors döntéseket hoztak – épp úgy, mint a Vészhelyzetben. A Szent Imre kórház dolgozói bemutatták, hogyan is zajlik a valóságban a sürgősségi ellátás

A mentősök a sürgősségi osztályra szállítanak egy beteget, aki sztrók jeleit mutatja
A mentősök a sürgősségi osztályra szállítanak egy beteget, aki a sztrók jeleit mutatja: féloldali bénulás, zavart beszéd és a szájzug lebiggyedése. 
Fotó: Tumbász Hédi / Ripost

Kezdődik a dráma: egy fiatal nő hirtelen összeesik

Magatehetetlen, az ájuláshoz közeli állapotban talált egy nőt egy járókelő. Egy padon feküdt. A nő fél oldala lebénult és nem tudott megszólalni. A járókelő mentőt hívott, ami hamarosan meg is érkezett.

A mentőtisztek megkezdték a beteg monitorozását: vérnyomást, véroxigénszintet, pulzust mértek - gyorsan és összehangoltan dolgoztak. Minden másodperc számít. Ahogy ezzel megvoltak, hordágyra fektették a beteget, rögzítették, majd a mentőorvosok számba vették a lehetőségeket. Infarktus? Agyvérzés? Vagy épp egy ér záródott el az agyban? Az EKG segített kizárni a szívproblémát, a tünetek alapján pedig felállították az elsődleges a diagnózist: a fiatal nő valószínűleg sztrókot kapott. A csapat közben rádión tartotta a kapcsolatot a kórházzal, így a sürgősségi osztályon már tudták, mire készüljenek, mire a mentő befordul az udvarra. A sztróknál ugyanis különösen fontos, hogy ne csússzanak ki a háromórás időablakból.

Sztrók: feszült verseny a percekkel

A sürgősségi osztályon már várta a magatehetetlen nőt a betegátvételre készen álló team. Az orvosok és nővérek egy szempillantás alatt elindították a szükséges vizsgálatokat: vérvétel, véralvadásmérés, vércsoport, minden ment a laborba. Ha a beteg véralvadásgátlót szed, az befolyásolhatja a kezelést, hiszen a vérrögoldás csak bizonyos feltételek mellett végezhető el, ezért ezt fontos már az elején tisztázni. Közben a neurológus a pupillákat vizsgálta, a tüneteket elemezte és sürgősen CT-vizsgálatot kért. A legfontosabb cél, hogy még az úgynevezett időablakon belül maradjanak, hogy a beteg ne szenvedjen visszafordíthatatlan agyi vagy érrendszeri károsodást. 

És itt lép be a képbe a technológia! Ma ugyanis már a mesterséges intelligencia is segít a radiológusnak abban, hogy megítélje, mekkora az elhalt terület az agyban. Ha van esély, azonnal indul a vérrögoldó kezelés, vagyis a vér „hígítása”, amely újra megnyithatja az elzáródott eret. 

A tünetek sokszor már az első órában javulnak, de a jelentős javuláshoz akár 24 óra is kell. Ezután pedig kezdődhet a rehabilitáció, a gyógytorna, a logopédia, súlyosabb esetben a betegnek akár újra kell tanulnia beszélni vagy járni. A gyógyítás tehát sokszor nem a sürgősségi falain belül fejeződik be.

Dr. Váradi Zsolt épp az újraélesztés helyes lépéseit mutatja.
 Fotó: Tumbász Hédi / Ripost

A sürgősségi osztályon újraélesztést is tanulhattak a látogatók

A program nem állt meg a sztróknál, az est végén ugyanis a látogatók maguk is beállhattak gyakorolni az újraélesztést. Az orvosok nem győzték hangsúlyozni, milyen életbevágó, hogy ha valaki összeesik mellettünk, ne várjunk, hanem azonnal kezdjük el az újraélesztést. 

Hogyan zajlik a helyes újraélesztés?

  • Az első 10 másodpercben ellenőrizzük, lélegzik-e a beteg, szólítgassuk, nézzük meg, hogy magánál van-e. 
  • Ha nem, akkor jöhet a mellkaskompresszió: összekulcsolt kézzel, a mellkas közepén, a testsúlyunkat kihasználva végezzük a nyomásokat. 
  • Közben kérjünk meg valakit, hogy tárcsázza a 112-es segélyhívót.
  • Mivel a mellkaskompresszió egy kemény fizikai próbatétel, ezért érdemes 2 percenként váltaniuk egymást a segítőknek. A lényeg, hogy amíg a mentők kiérkeznek, egy pillanatra se maradjon abba az újraélesztés.

A bemutató egyik legfontosabb üzenete az volt, amit az SBO vezetője, dr. Váradi Zsolt is hangsúlyozott: a sürgősségi ellátás nem egyszerű sorszámhívás. Minden beérkező eset mögött egy komplex döntéshozatali lánc áll: vizsgálatok, labor, diagnózis, terápia és végül az utókezelés. És mindez egy összehangolt csapatmunka eredménye. 

A fehér köpeny áldozatkész orvost takar

A Kórház Éjszakája programsorozatot Dr. Bedros J. Róbert, a kórház főigazgatója hívta életre még 2016-ban. A célja az volt vele, hogy az emberek ne féljenek az orvosoktól, hanem a fehér köpenyek mögött valódi embereket lássanak, akik arra tették fel az életüket, hogy másokon segítsenek. Ez volt az idei program fő motivációja is. A nézők most testközelből láthatták: mert minden perc életet menthet.

 

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.