
Versenyfutás az idővel: élőben mentették a sztrók-gyanús beteget
Megállt az idő, mindenki figyelme egyetlen betegre szegeződött. Mintha a Vészhelyzet egyik epizódját láttuk volna: sztrók-gyanús beteg érkezett a kórházba. Mentő, EKG, CT, mesterséges intelligencia, életmentő döntések - kiderült, hogy nem csak a filmekben izgalmas a sürgősségi osztály világa. Mindezt a Kórház Éjszakáján élhettük át.
Valóságos dráma játszódott le a Szent Imre kórház sürgősségi osztályán, amikor is a Kórház Éjszakája programon több száz látogató szemtanúja volt annak, miként zajlik egy sztrók-gyanús beteg ellátása. A mentő érkezésétől az életmentő kezelésen át egészen a rehabilitációig végigkövethettük a fiatal beteg történetét. Valós időben, élőben zajlott minden. A sürgősségi osztály sokktalanítójában a mentősök, az orvosok és az ápolók villámgyors döntéseket hoztak – épp úgy, mint a Vészhelyzetben. A Szent Imre kórház dolgozói bemutatták, hogyan is zajlik a valóságban a sürgősségi ellátás.

Fotó: Tumbász Hédi / Ripost
Kezdődik a dráma: egy fiatal nő hirtelen összeesik
Magatehetetlen, az ájuláshoz közeli állapotban talált egy nőt egy járókelő. Egy padon feküdt. A nő fél oldala lebénult és nem tudott megszólalni. A járókelő mentőt hívott, ami hamarosan meg is érkezett.
A mentőtisztek megkezdték a beteg monitorozását: vérnyomást, véroxigénszintet, pulzust mértek - gyorsan és összehangoltan dolgoztak. Minden másodperc számít. Ahogy ezzel megvoltak, hordágyra fektették a beteget, rögzítették, majd a mentőorvosok számba vették a lehetőségeket. Infarktus? Agyvérzés? Vagy épp egy ér záródott el az agyban? Az EKG segített kizárni a szívproblémát, a tünetek alapján pedig felállították az elsődleges a diagnózist: a fiatal nő valószínűleg sztrókot kapott. A csapat közben rádión tartotta a kapcsolatot a kórházzal, így a sürgősségi osztályon már tudták, mire készüljenek, mire a mentő befordul az udvarra. A sztróknál ugyanis különösen fontos, hogy ne csússzanak ki a háromórás időablakból.
Sztrók: feszült verseny a percekkel
A sürgősségi osztályon már várta a magatehetetlen nőt a betegátvételre készen álló team. Az orvosok és nővérek egy szempillantás alatt elindították a szükséges vizsgálatokat: vérvétel, véralvadásmérés, vércsoport, minden ment a laborba. Ha a beteg véralvadásgátlót szed, az befolyásolhatja a kezelést, hiszen a vérrögoldás csak bizonyos feltételek mellett végezhető el, ezért ezt fontos már az elején tisztázni. Közben a neurológus a pupillákat vizsgálta, a tüneteket elemezte és sürgősen CT-vizsgálatot kért. A legfontosabb cél, hogy még az úgynevezett időablakon belül maradjanak, hogy a beteg ne szenvedjen visszafordíthatatlan agyi vagy érrendszeri károsodást.
És itt lép be a képbe a technológia! Ma ugyanis már a mesterséges intelligencia is segít a radiológusnak abban, hogy megítélje, mekkora az elhalt terület az agyban. Ha van esély, azonnal indul a vérrögoldó kezelés, vagyis a vér „hígítása”, amely újra megnyithatja az elzáródott eret.
A tünetek sokszor már az első órában javulnak, de a jelentős javuláshoz akár 24 óra is kell. Ezután pedig kezdődhet a rehabilitáció, a gyógytorna, a logopédia, súlyosabb esetben a betegnek akár újra kell tanulnia beszélni vagy járni. A gyógyítás tehát sokszor nem a sürgősségi falain belül fejeződik be.

Fotó: Tumbász Hédi / Ripost
A sürgősségi osztályon újraélesztést is tanulhattak a látogatók
A program nem állt meg a sztróknál, az est végén ugyanis a látogatók maguk is beállhattak gyakorolni az újraélesztést. Az orvosok nem győzték hangsúlyozni, milyen életbevágó, hogy ha valaki összeesik mellettünk, ne várjunk, hanem azonnal kezdjük el az újraélesztést.
Hogyan zajlik a helyes újraélesztés?
- Az első 10 másodpercben ellenőrizzük, lélegzik-e a beteg, szólítgassuk, nézzük meg, hogy magánál van-e.
- Ha nem, akkor jöhet a mellkaskompresszió: összekulcsolt kézzel, a mellkas közepén, a testsúlyunkat kihasználva végezzük a nyomásokat.
- Közben kérjünk meg valakit, hogy tárcsázza a 112-es segélyhívót.
- Mivel a mellkaskompresszió egy kemény fizikai próbatétel, ezért érdemes 2 percenként váltaniuk egymást a segítőknek. A lényeg, hogy amíg a mentők kiérkeznek, egy pillanatra se maradjon abba az újraélesztés.
A bemutató egyik legfontosabb üzenete az volt, amit az SBO vezetője, dr. Váradi Zsolt is hangsúlyozott: a sürgősségi ellátás nem egyszerű sorszámhívás. Minden beérkező eset mögött egy komplex döntéshozatali lánc áll: vizsgálatok, labor, diagnózis, terápia és végül az utókezelés. És mindez egy összehangolt csapatmunka eredménye.
A fehér köpeny áldozatkész orvost takar
A Kórház Éjszakája programsorozatot Dr. Bedros J. Róbert, a kórház főigazgatója hívta életre még 2016-ban. A célja az volt vele, hogy az emberek ne féljenek az orvosoktól, hanem a fehér köpenyek mögött valódi embereket lássanak, akik arra tették fel az életüket, hogy másokon segítsenek. Ez volt az idei program fő motivációja is. A nézők most testközelből láthatták: mert minden perc életet menthet.






