INSIDER
Gyémántfokozatú Magyarországon a sztrókos betegek ellátása – aki időt nyer, életet nyer
A világ összes országa közül egyedüliként, hazánk minden régiója gyémánt fokozatot kapott a Nemzetközi Stroke Társaságtól. Vagyis aki sztrókot kap, nemzetközi összehasonlításban is a legjobb ellátást kapja. Hogyan sikerült ezt elérni? Erről kérdeztük Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivőjét.
Az agyi érkatasztrófák esetén a mentőké az egyik és az elsődleges főszerep, az ellátás pedig valóságos versenyfutás az idővel. Minél előbb kap ellátást a sztrók kialakulása után a beteg, annál nagyobb az esélye a gyógyulásra. Na de pontosan mi is az a sztrók és hogyan lehet észrevenni? Cikkünkből mindez kiderül.
A kép illusztráció! Fotó: Peakstock / Shutterstock
Sztrók esetén az első három órában dől el minden
Győrfi Pál elmondta lapunknak, hogy különösen az érelzáródásos sztrók esetén vannak kiváló eredmények, ahol sokszor gyakorlatilag úgy ki tudják tisztítani az elzáródott eret, hogy a bénulás nem marad meg, hanem teljesen felépül a beteg. Ezeket az eredményeket azonban csak friss esetekben lehet elérni.
Ha három órán belül bekerül a beteg a sztrókcentrumba, akkor van még esély, hogy ne legyen agyi károsodás azon az agyi területen, amelyik vér nélkül maradt. Így aztán a legfontosabb, hogy a betegek 3 órán belül érjenek be a sztrókcentrumba
— magyarázta lapunknak a szóvivő.
És itt jön a képbe a Nemzetközi Stroke Társaság, ami épp azt vizsgálja, hogy hol hogyan alakul a sztrókos betegek sorsa. Vagyis, hogy aki sztrókot kapott
- hogyan jut be a kórházba,
- a megfelelő kórházba jut-e be,
- a 3 órás időablakon belül kerül-e be,
- illetve az ellátás kiértékelése során az is fontos szempont, hogy a kórház mennyire felkészülten várja a beteget.
A világ 152 országából épp Magyarország kapta meg a teljes területére érvényes gyémánt fokozatot
Győrfi Pál elmondta lapunknak, hogy minek köszönhető az Angels-díj kiváló minősítése, amit Magyarország immár harmadjára kapott meg, ráadásul mind a hét régiójában:
A magyar mentőszolgálat unikum, egyedülálló a világon, hiszen nálunk egyetlen állami mentőszolgálat fedi le az egész országot, szemben a világ többi országával, ahol többféle mentőszervezet dolgozik össze. Mivel egységes mentésszervezés van Magyarországon, ezért nincs elmaradottabb térség, mindenhol ugyanaz az informatikai rendszer működik
— magyarázta a mentőtiszt.
A magyar mentőszolgálat magas szintű működéséhez az is hozzájárul, hogy 2017-2018 körül teljesen digitalizálták a rendszert. Azóta a segélyhívástól kezdve, a beteg adatainak felvételén át, a kórházban való átadásig minden adatot digitalizálva rögzítenek.
Ugyanakkor a nagyszerű eredmény kulcsát Győrfi Pál abban is látja, hogy a magyar mentőszolgálat már az 1887-es megalakulása óta a szakmaiságra helyezi a hangsúlyt.
A világ legtöbb mentőszolgálata lényegében betegszállítóként működik. Mi Magyarországon viszont a helyszíni ellátást is elvégezzük, sőt nagyon magas, sokszor orvosi szinten látjuk el a betegeket. Legfőképpen azonban a bajtársainknak köszönhető ez az eredmény
— hangsúlyozta az OMSZ szóvivője.
Fotó: mentok.hu
Élen a sztrókellátásban
Pár évvel ezelőtt a mentőszolgálat az orvosi ügyeletek feladatát is átvette, ami szintén hozzájárul, hogy a beteget a 3 órás időablakon belül szakszerűen ellássák. Korábban ugyanis nagyon sokszor az ügyeletet hívták a beteghez, de mire az ügyeletes orvos kiért, illetve mire mentőt hívott, rengeteget időt veszítettek. Azzal viszont, hogy egy kézbe került az orvosi ügyelet és a mentőellátás, jelentősen felgyorsult ez a folyamat.
Győrfi Pál azt is elmondta lapunknak: manapság még mindig nagyon gyakran előfordul, hogy a sztrók tüneteit nem ismerik fel időben, ezért sok betegen már nem lehet segíteni.
A sztrók három legfontosabb tünete:
- féloldali végtaggyengeség vagy -bénulás,
- a szájzug legörbülése, az arc aszimmetrikussá válása,
- illetve az, hogy a beszéd érthetetlenné válik, vagyis próbál beszélni az illető, de a beszéde érthetetlen.
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk vagy látjuk másokon, akkor azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót. Aki ugyanis időt nyer, életet nyer.
Magyarországon évente 30-40 ezer ember kap sztrókot, ami azt jelzi, hogy a lakosság egészségi állapotán sokat lehetne még javítani. Ugyanakkor van mire büszkének is lennünk, ugyanis a magyar mentősök maximális pontszámot értek el a sztrókellátás terén. Még mindig nagyon sokan hiszik azt, hogy a sztrók és az agyvérzés egy és ugyanaz, pedig nem. A sztrók lényegében egy gyűjtőnév, ami az agyi érkatasztrófákat foglalja össze. Az agyvérzés ebből csupán egy kisebb szelet, mintegy 20 százalék, a döntő többségért azonban az agyi érelzáródás felel. Bár ezek különbözőek, kimenetelük azonban ugyanaz: bénulás, súlyosabb esetben halál.
Bár vannak olyan esetek, amikor minden előzmény nélkül érkezik egy sztrók, rendszeres szűrővizsgálatokkal, illetve egészséges életmóddal csökkenthetjük az esélyét — hangsúlyozta lapunknak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője.
Ripost hírek
