Lezárult a nagy szamócaellenőrzés: durva, milyen szabálytalanságokat találtak

Heteken át ellenőrizték az NKFH irányítása alatt dolgozó kormányhivatali dolgozók az árusokat. Közel 500 helyszínen jártak és rengeteg szamócaárustól vettek mintát a hatóság emberei. Kiderült, minden tizedik termékkel volt valami gond! Mutatjuk, hogy mi!

Rengeteg szamócaárust ellenőrzött a hatóság

Országszerte 479 helyszínen, összesen 512 tételt ellenőriztek a hatóság emberei. Jártak a nagybani piacokon a hipermarketekben, zöldségeseknél és az utcai, ideiglenes árusítóhelyeken is. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is. A teljes kereskedelmi palettát lefedő vizsgálat rávilágított arra, hogy minden tizedik termékkel van valami probléma. Az akció végére a hatóság munkatársai közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, de több eljárás még folyamatban van!

Mi volt a fő gond a szamócákkal?

A vizsgált tételek mintegy ötöde külföldi eredetű volt, ami nagyjából meg is felel a piaci arányoknak. A probléma azzal volt, hogy a vizsgált szamócák 10%-a (vagyis minden tizedik minta) nem felelt meg a

• minőségi,
• nyomonkövethetőségi
• vagy jelölési szabályoknak.

Ez az arány pedig magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetén mérnek a szakemberek. A leggyakoribb hiba egyébként a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetésének hiánya, illetve a nyomonkövethetőség hiánya, amikor az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru.

Sok gyümölcsről derült ki, hogy Lajosmizse helyett Romániából származik

A szamóca egyik legismertebb hazai termőhelye Lajosmizse és környéke. Az itteni gyümölcsnek már neve van a piacon és sokan keresik kifejezetten a lajosmizseit. Sajnos épp emiatt minden évben előfordul, hogy más, főleg Romániából származó szamócát próbálnak magyarként, sőt lajosmizseiként eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak, pedig aki így trükközik, súlyos bírságra számíthat-olvasható az NKFH közleményében.

Hogyan lehetünk akkor biztosak abban, hogy magyar szamócát veszünk?

A hatóság szerint fontos tudni, hogy a romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, így sokszor önmagában emiatt is népszerű. A tudatos vásárlás ezért kulcsfontosságú: a külföldi gyümölcsök általában más fajtájúak, más a színűek, formájúak, és csomagolásuk is árulkodó lehet. A magyar termelők jellemzően cserélhető 5 kilós faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.

Íme még néhány hasznos tanács 

• Ha gyanúsan olcsó, vélhetően nem magyar. A hazai szamóca ára ugyanis magasabb az importnál. Ennek oka, hogy a termelési költségek hazánkban többe kerülnek, mint a mediterrán vidékeken.
• Ha szuper- vagy hipermarketben vásárolunk, mindig ellenőrizhetjük a dobozon feltüntetett származási helyet.
• Ha piacon vásárolunk, legyünk óvatosak, mivel a kereskedők gyakran trükköznek azzal, hogy magyar jelzéssel ellátott ládákba csomagolják át az olcsóbb import szamócát, majd magyarként kínálják azt kétszeres-háromszoros áron. Nézzünk körül a helyszínen, sokszor a pult körül tornyosodó üres spanyol, görög vagy török rekeszek árulkodnak arról, hogy import terméket árulnak.
• Ha közvetlenül magyar termelőtől vásárolnánk, mindig kérdezzük meg az eladótól, milyen fajtájú gyümölcsöt árul, és melyik termőterületről származik. Bátran kérjük el az őstermelői igazolványát is.
• Ha kezünkbe vesszük a szemeket, érezhetjük, hogy az import áru keményebb, míg a magyar jellemzően puhább és lédúsabb.