Ukrajna uniós csatlakozása csőddel fenyegeti a magyar gazdákat. Évi 3 millió forintot buknának

Ukrajna uniós csatlakozásának a réme fenyegeti a magyar gazdákat. Ez ugyanis a közös agrárpolitika végét jelentené,  ami a magyar mezőgazdaság számára közel 1000 milliárd forintos veszteséget jelentene évente a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint.  Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában emlékeztetett, a közös agrárpolitika arra épül, hogy erősítse az európai mezőgazdaságot, támogassa a családi gazdaságokat, ugyanakkor Ukrajna csatlakozásával az összes pénz gyakorlatilag Ukrajnába menne.  Az államtitkár kijelentette, az ukrán csatlakozás nem a magyar gazdák és nem a közép-európai gazdák érdeke, mint ahogy a francia gazdák érdeke sem. Úgy vélte, éppen ezért ezekről az ügyekről beszélni kell, és büszke arra, hogy Magyarország ezt nyíltan megteszi.

Ukrajna uniós csatlakozása óriási veszteséget okozna a magyar gazdáknak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Ukrajna 41 millió hektárnyi termőfölddel rendelkezik, amely az EU jelenlegi mezőgazdasági területének egyharmadát tenné ki. Ez felboríthatná a piaci egyensúlyt az európai gazdák kárára. Ukrajna uniós csatlakozása után szabadon exportálhatja termékeit az EU piacára. Ennek eredményeként a magyar gazdák hatalmas versenynek lehetnek kitéve: 

• különösen az olyan ágazatokban, mint a gabona-, hús- és tejtermékek, ahol Ukrajna termelési költségei jelentős előnyt biztosítanak az európai gazdákkal szemben.

Ahogy azt korábban láttuk, az EU-ba irányuló olcsó ukrán mezőgazdasági export árcsökkenéséhez vezet a hazai piacon, ami számos magyar gazdaság jövedelmezőségét érintené. Vagyis a gazdák csak veszteséggel vagy sehogy sem tudják eladni a termékeiket. 
Ha Ukrajna európai uniós csatlakozása megvalósulna, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság, az európai agráriumnak gyakorlatilag semmi nem maradna – jelentette ki Nagy István agrárminiszter március 24-én Brüsszelben. Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak elmondta: a közös agrárpolitika (KAP), a mezőgazdaság jövőjéről szóló tárgyalást nagymértékben beárnyékolta „Ukrajna európai uniós csatlakozásának a réme”.  Magyarország azt szeretné, hogy olyan tükörszabályok lépjenek életbe, hogy egy termék – bárhol is állítsák elő a világban – ha megjelenik az Európai Unióban, ugyanazok a minőségi szabályok vonatkozzanak rá a termőföldtől az asztalig, mintha az EU-ban állították volna elő – húzta alá.

Ukrajna ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, így semmi nem tiltja a genetikailag módosított zöldség- és gyümölcsfajták termesztését. Ezzel szemben az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is 2001 óta (2001/18/EK irányelv, módosítva: 2015-ben) kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, illetve olyan takarmánynövény termeszthető, amelyet előzőleg hatósági engedélyezési eljárás során jóváhagytak. Az ukrán mezőgazdaság eltérő termelési szerkezetben, eltérő minőségi körülmények között állít elő mezőgazdasági termékeket. Nagy István szerint ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.

Nem Brüsszel dönt!

Április 15-étől megkezdődött a VOKS 2025 országos véleménynyilvánító szavazás, amelynek célja, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, még mielőtt Brüsszel végleges döntést hozna az ügyben. Ezzel a kezdeményezéssel végre nem Brüsszel, hanem a magyarok dönthetnek egy olyan sorskérdésben, amely hosszú távon meghatározza az Európai Unió jövőjét.