Az ukrán mezőgazdaság megfojtaná az EU gazdáit

Az ukrán mezőgazdaság tízszer nagyobb a magyarnál, és ha az ukrán agrártermékek minden mennyiségi és minőségi kontroll nélkül beérkeznek az Európai Unió piacára, akkor az uniós gazdálkodóknak teljes piacvesztéssel kell szembesülniük - mondta az agrárminiszter a múlt héten Monoron.
Nagy István az agrár országjárás Pest vármegyei állomásán kifejtette: az ukrán mezőgazdaság eltérő termelési szerkezetben, eltérő minőségi körülmények között - akár GMO-s termelésből származó növényekkel, akár olyan növényvédőszereket használva, amelyeket az Európai Unióban már 20-25 éve kivontak a forgalomból - állít elő mezőgazdasági termékeket.
A tárcavezető szerint ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.
Hozzátette: az országjárásnak az a feladata, hogy mindezt megismertessék a magyar gazdatársadalommal.
Beszélni kell a gazdatársadalommal arról is, hogy a járványok milyen veszélyeket okoznak - fogalmazott a miniszter.
Elmondta: Brüsszelben azt tervezik, hogy átalakítják az agrártámogatásokat, aminek nyomán megváltozik a területalapú támogatások szerepe, lehetősége, ez pedig nagyon komoly veszélyekkel jár a gazdatársadalomra nézve. Amennyiben a magyar gazdatársadalom nem fog össze, és nem védi meg az érdekeit, nem mutat erőt a támogatások megőrzése érdekében, a támogatások veszélybe kerülhetnek - mondta.
Hozzátette: nem véletlen, hogy a magyar kormány véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett, hogy mindenki egyértelműen ki tudja fejezni álláspontját ezekről a kérdésekről.
Nagy István beszámolt arról, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajos településen elindult száj- és körömfájás vírust sikerült leküzdeni, lokalizálni, így nem történt azóta újabb kitörés. Az állategészségügyi munkatársak kiválóan végezték a feladatukat, ezt a brüsszeli hatóságok is elismerték, és feloldották a magyarországi termékek kiviteli tilalmát, az érintett régió kivételével - mondta.
A miniszter beszélt arról is, hogy tavaly az agrártárca 40 pályázatot hirdetett meg, 2025-ben ezeket újabb 35 követi. A lezárult vidékfejlesztési program keretében mintegy 2600 milliárd forintot fizettek ki 2024 év végéig, ebből 50 milliárd forint érkezett Pest vármegyébe, 1150 támogatási kérelemre. Önkormányzati fejlesztéseket 362 pályázatban csaknem 15 milliárd forinttal támogattak - ismertette.
A külterületi helyi közutak fejlesztésére és az önkormányzati utak kezelését biztosító gépek beszerzésére 11,7 milliárd forint jutott a vármegyében, a helyi piacok infrastruktúrájának és eszközeinek, valamint a közétkeztetés fejlesztésére pedig 1,2 milliárd forintnyi pályázati forrás érkezett. Mintegy 600 millió forintnyi forrás jutott még a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi terek létrehozására és fejlesztésére is - sorolta Nagy István.
A helyhatóságok mellett gazdálkodók és mezőgazdasági vállalkozások több mint 56 milliárd forintot nyertek el, a támogatott kérelmek száma 788 darab volt. A legnagyobb érdeklődés az élelmiszeripari borászati beruházások iránt volt, erre 84 pályázatban 17,67 milliárd forintot ítéltek oda. A tárcavezető beszámolója szerint hasonló érdeklődés övezte az állattartó beruházási pályázati felhívásukat, amelynek révén 96 pályázó több mint 13 milliárd forinthoz jutott. Nyolcmilliárd forint jutott kertészeti beruházásokra, 4 milliárd takarmánygyártók fejlesztésére, precíziós gépbeszerzésekre pedig 3,3 milliárd forintot sikerült biztosítani Pest vármegyében - fűzte hozzá Nagy István.

Vészharangot kongat és védővámokat kér Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia az Európai Bizottságtól az Ukrajnából érkező valamennyi mezőgazdasági termékre, beleértve a már teljesen liberalizált termékeket is – közölte közösségi oldalán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

Vészharangot kongat az agrárkamara

Közös levelünkben javaslatot tettek arra is, hogy az ATM-rendelet júniusi lejárta után a bizottság állítsa vissza a háború előtti vámkontingenseket, mivel az ukrán import döntő része az úgynevezett frontországokba érkezik. "Automatikus regionális intézkedésekre, egyéni kvóták megállapítására is szükség van” – hangsúlyozták. Kiemelték, hogy a javaslat kitért egy felülvizsgálati záradék beépítésére, amely lehetővé tenné, hogy a megállapodást két év elteltével újraértékeljék, megelőzve a piactorzulást és biztosítva a tisztességes versenyt.

Mint ismert, az EU a háború 2022-es kirobbanása után úgy döntött, hogy azzal is segíti az ukránokat, hogy liberalizálják a kereskedelmet. Ennek hatására az ukrán árudömping leszorította az uniós országokban az árakat, súlyos helyzetbe hozva a helyi gazdákat. Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, ebből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében.
Az Ukrajnában működő nyugati hátterű cégeknek nem kell betartaniuk a szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokat, szemben az uniós gazdákkal, akik így versenyhátrányba kerülnek.

Ukrajna EU-csatlakozása súlyos kérdéseket vet fel. Hatalmas mezőgazdasági területe van Ukrajnának, 41 millió hektár, ezeken a termőföldeken nagy élelmiszeripari üzemek működnek, 

Ráadásul gyakorlatilag nem létezik valódi minőségellenőrzési rendszer, a növénytermesztésben például olyan vegyszereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban már régóta tiltottak.

Ukrajna belépése az Európai Unióba így az uniós mezőgazdasági termelés szétesését hozná, de Magyarország számára is súlyos következményekkel járna. Ez a lépés jelentősen csökkentené az uniós agrártámogatások mértékét, amelyeket jelenleg a tagállamok, köztük Magyarország is élvezhet. Vagyis: sokkal kevesebb pénzt kapnának a magyar gazdák, ami dráguláshoz vezetne, vagy még súlyosabb következményekkel járna, ha sorra abbahagynák a termelést a gazdák az egyenlőtlen piaci helyzet miatt. 

Arról nem is beszélve, hogy Ukrajnában több mint 500 ezer hektáron aknák vannak elrejtve a földben, az aknamentesítés pedig nagyon drága folyamat. Az ország csatlakozásával a háború utáni újjáépítés költségei elsősorban az uniós gazdákat terhelnék meg, ami további gazdasági nehézségeket idézne elő.

Ukrajna EU-csatlakozása: tönkremenne az európai és a magyar gazdaság

Ukrajna európai uniós tagsága ma azt jelentené, hogy az európai és benne a magyar gazdaság is tönkremegy, ezért az erről szóló döntést el kell tolni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott interjúban a csütörtöki EU-csúcsról szólva azt mondta: most 

Úgy értékelt: ezt a folyamatot időben meg kell állítani, mert jelenleg erről felelősen dönteni nem lehet. Hangsúlyozta: Ukrajna akkor lehet csak az Európai Unió a tagja, ha minden tagállam támogatja ezt. A kormányfő megerősítette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szeretne "tető alá hozni" egy véleménynyilvánító szavazást erről a témáról Magyarországon.