tóth gabi
Magyarország egyszerre ápol jó kapcsolatokat a leendő amerikai vezetéssel, Kínával, Oroszországgal és Törökországgal.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt Magyarország szerepe a nemzetközi politikában. Kis közép-európai országként rendszeres szereplői vagyunk a nemzetközi sajtónak, a magyar kormány pedig olyan stratégiát alakított ki, ami lehetővé teszi, hogy jó kapcsolatot ápolhassunk a világ nagyhatalmaival. A magyar diplomácia sikert sikerre halmoz.
A magyar diplomácia óriási sikereiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a következőket nyilatkozta:
Mátyás király óta nem volt olyan erős amagyar diplomácia, mint most. Az ő idején volt olyan világpolitikai befolyása Magyarországnak, mint most. Ki gondolta volna, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban pro és kontra is Magyarország a hivatkozási pont? Láthatja mindenki, hogy bármilyen furcsa egy tízmilliós kis országtól, de most a világpolitikát tematizálja.
Január 20-án iktatják be hivatalába Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kezdetektől jelezte, hogy ő Trump sikeréért szorít. Az Amerikai Egyesült Államok 47. elnöke és a magyar miniszterelnök között olyan szoros a kapcsolat, hogy tavaly háromszor is találkoztak személyesen.
Orbán Viktor a múlt novemberi választási siker után úgy fogalmazott:
Fényes győzelmet látok, a nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérését. Trumpot börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, szembefordult vele a teljes médiavilág.
Azon kevés európai országok közé tartozott 2024-ben Magyarország, ahova ellátogatott Hszi Csin-ping kínai elnök. A történelmi jelentőségű látogatáson jelentős eredmények születtek, a felek tizennyolc fontos megállapodást írtak alá.
Szijjártó Péter külügyminiszter a találkozó után elárulta:
Megindul a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében. Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.
Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni. Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal. Továbbá megkezdjük az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket.
Orbán Viktor és Hszi Csin-ping egyébiránt tavaly júliusban is találkozott, akkor a magyar kormányfő békemissziója egyik legfontosabb állomásának számított Kína, ahol az elnök biztosította Orbán Viktort afelől, hogy ő maga is elkötelezett a mihamarabbi béke mellett.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta lényegében megszűnt a diplomácia a világ legnagyobb országa és a világ között. Ez azonban oda vezetett, hogy még a lehetősége sem maradt meg annak, hogy tárgyalóasztalok mellett születhessen békemegállapodás.
Több nagyhatalom is inkább szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ami óriási inflációt és az energiaárak brutális drágulását hozta magával. Az orosz gazdaság azonban ettől nem rendült meg, két és fél évvel a háború kitörése után is stabilnak tekinthető az oroszok gazdasági helyzete.
Az európai vezetők közül elsőként Orbán Viktort fogadta Vlagyimir Putyin Moszkvában. A találkozóra szintén júliusban, a magyar miniszterelnök békemissziójának keretében került sor. Decemberben hosszas telefonbeszélgetést is folytattak, ahol az orosz elnök elfogadta Orbán Viktor javaslatát egy karácsonyi tűzszünetre vonatkozóan. Később azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a javaslatot elutasította.
A többi nagyhatalom vezetőjéhez hasonlóan Orbán Viktor a török elnökkel is találkozott tavaly, méghozzá kétszer is. A Recep Tayyip Erdogannal való személyes tárgyalásra először Washingtonban, egy NATO-csúcstalálkozón került sor, majd decemberben Törökországba látogatott a magyar miniszterelnök a békemisszió 2.0 keretein belül.
Ezen kívül a török elnök 2023. decemberében is tett hivatalos látogatást a magyar fővárosban, majd tavaly novemberben ismét Budapesten landolt az elnöki gép. A 2024-es látogatásra azért került sor, mert Magyarországon tartották az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján.
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a legnagyobb közösségi oldalára feltöltött videójában a magyar EU-elnökség óriási sikerének nevezte, hogy 2025. január 1-jétől Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagja lett.
Hangsúlyozta: a magyar-román határon évente mintegy 20 millió személy kel át,
Emellett megkönnyíti a kapcsolattartást Magyarország és az erdélyi magyar közösség között is – tette hozzá.
Szintén az óriási sikerek közé sorolandó az is, hogy elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek novemberi informális ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra naggyá akarják tenni Európát.
A kormányfő kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el. A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken.
Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia árat és négyszer nagyobb földgázárat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban.
Tavaly novemberben az Európai Politikai Közösség (EPK) találkozójának, valamint az informális EU-csúcsnak is a budapesti Puskás Aréna adott otthont. Ennek keretében összesen 47 állam- és kormányfő érkezett a fővárosba.
Ez a két rendezvény volt Magyarország történetének legnagyobb szabású politikai-diplomáciai eseménye.