Orosz-ukrán háború: Brüsszel a harmadik világháború szélére sodorná Európát

Orosz-ukrán háború. Az Európai Parlament csütörtökön újabb határozatot fogadott el Ukrajna további támogatásáról, ami szinte olyan, mint a harmadik világháborúra való felhívás – állítja Michael von der Schulenburg EP-képviselő, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese. A politikus a Berliner Zeitungban felidézi, hogy a parlament már júliusban elfogadott egy határozatot, amely gyakorlatilag teljes háborút hirdetett Oroszország ellen. De az új állásfoglalás ennél is tovább megy.

Orosz-ukrán háború: a 13 oldalas EP-állásfoglalásban egyetlen mondat sem szól a diplomáciai tárgyalásokról

Az Európai Parlament kijelenti: Oroszország azon fenyegetése, hogy a támadásokra nukleáris csapásokkal válaszol, semmiképpen sem fogja visszatartani az EU-t attól, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. A határozat arra is kitér, hogy milyen fegyvereket kellene küldeni: Taurus rakétákat, Patriots rendszereket, repülőket, lőszereket. Figyelemre méltó, hogy az állásfoglalás nem ír elő semmilyen korlátozást a fegyverek használatára, ezért egész Oroszország célponttá nyilvánítható. Az a tény azonban, hogy ezeket a rendkívül összetett fegyverrendszereket általában NATO-katonáknak kell üzemeltetniük, és ez a NATO közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai háborúban, nem szerepel a határozatban. Oroszország esetleges reakcióiról egy ilyen eszkalációra szintén nem esik szó. Vagyis arról a veszélyről, hogy egy közvetlen NATO-támadás Oroszország ellen harmadik világháborút és nukleáris konfliktust indíthat el. Arról sem esik szó, hogy egy ilyen háború milyen pusztító következményekkel járna az európai polgárokra. A politikus szerint az Európai Parlament képviselői egy elszigetelt buborékban élnek, amely rég elvesztette kapcsolatát az intézményükön kívüli valósággal.
A 13 oldalas dokumentumból hiányzik a konfliktus békés megoldásának megközelítése. Egyetlen mondatot sem szentelnek diplomáciai lépéseknek vagy tárgyalásoknak. A parlamenti többség célja egyértelmű: győzelem Oroszország felett bármi áron.
A parlamenti vita során többször is felhívták a figyelmet arra, hogy közeleg Donald Trump amerikai elnöki beiktatása.  Az állásfoglalás felszólítja az EU tagállamait, győzzék meg  Donald Trumpot az Oroszország feletti győzelem szükségességéről. De ez a felhívás nem hangzik meggyőzően, és az a bizarr helyzet is előállhat, amikor Trump lesz az egyedüli ember, aki megmentheti az európaiakat a politikai elit háborús hisztériájától - állítja Michael von der Schulenburg.

Kaja Kallas: Nem zárható ki külföldi csapatok megjelenése Ukrajnában
 

A Mandiner az Unian ukrán hírügynökséget idézve arról ír, hogy Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője  Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, posztolt is róla az X-en. „Azért vagyok itt, hogy megvitassam Ukrajna védelmének konkrét uniós támogatását – fegyverek, pénz, szankciók, katonák kiképzése, politikai és diplomáciai támogatás." Újságírói kérdésre, hogy európai katonák szerepet vállalhatnak-e a háborúban, elmondta: „Nem zárható ki külföldi csapatok megjelenése Ukrajnában, és ebben Európa is szerepet játszhat. Ez egy komoly biztonsági válság, szerintem semmit sem szabad kizárni, és érdemes fenntartani egy bizonyos stratégiai kétértelműséget”.

Az EU létrejöttekor békét ígért, ideje, hogy tegyen is érte

Az Európai Parlament háborúval kapcsolatos állásfoglalásának katonai és pénzügyi vonatkozásai is megdöbbentőek – jelentette ki Dömötör Csaba a Fidesz EP-képviselője. A határozat minden tagállamot arra kötelezne, hogy az eddigi támogatáson túl a GDP 0,25 százalékát biztosítsa Ukrajna katonai támogatására. Ez Magyarország esetében 200 milliárd forintos kötelezettséget jelentene.
A határozat tovább bővítené a szankciókat, kiterjesztené azt az orosz gázra és az uránra is. Ez hazánk esetében a többi forrásnál olcsóbb orosz gázimport leállítását jelentené, és ellehetetlenítené a Paksi Atomerőmű jelenlegi működését. Az következmény drasztikus energiaár-emelkedés lenne. A határozat felszólítja a többi tagállamot, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, hogy az ne akadályozza a háborús politika végrehajtását. Annak ellenére akarják folytatni a Biden-adminisztráció háborús politikáját, hogy a Demokraták a választáson vereséget szenvedtek.
A Fidesz természetesen a határozat ellen szavazott. Továbbra is a béke hangja akarunk lenni a háborús zajban.

Európa továbbra is elkötelezett a háború folytatásának pusztító irányvonala mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz az X közösségi hálózaton intézett üzenetére reagált, amelyben jelezte, hogy Ukrajna támogatása nem fog gyengülni. A szóvivő elmondta, hogy az orosz vezető továbbra is kész a Scholzcal való kapcsolatfelvételre.

„Természetesen van értelme a kapcsolatok folytatásának, megújításának, mindig van. Az elnök többször is elmondta, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre céljaink elérése érdekében” – fogalmazott. Leszögezte, hogy

Oroszország folytatja a különleges műveletet, „amíg minden kitűzött feladatot” el nem végez.

Kijelentette, hogy Oroszország fenyegetésként fogja fel a maga számára Ukrajna esetleges NATO-tagságát, ami a „különleges hadművelet” megindításának egyik fő oka volt. „Ez teljesen ellentétes a biztonság oszthatatlanságáról szóló tézisünkkel” – mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat mindent elkövet az ukrajnai katonai konfliktus folytatásáért, de a segélycsomagok, mint mondta, „nem tudják megváltoztatni az események menetét, nem tudják befolyásolni a dinamikát” a frontokon.

Az iráni elnök tervezett oroszországi látogatásáról szólva közölte, hogy Maszúd Peszeskján oroszországi vizitje nem szerepel év végéig Putyin menetrendjében.

Hozzátette, hogy ennek előkészületei továbbra is folynak, „szükség esetén nagyon gyorsan meg lehet állapodni ilyen kapcsolatokról”, mivel Moszkva és Teherán nem kívánja halogatni az Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés aláírását.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Romanyivka és a Zaporizzsja megyei Novodarivka települést – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 25 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a kurszki régióban pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, négy tábori lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 40, pilóta nélküli repülőgépet, közülük négyet a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Rivne megyében orosz rakétacsapások értek egy olyan ukrán harckocsizó egységet, amelyben lengyel „zsoldosok” szolgálnak.

Emellett támadás ért Kijev külvárosában állomásozó olyan ukrán katonákat, akiket Csernyihiv megyébe, a fehérorosz határra szándékoztak vezényelni, erősítéséként vagy csak rotációra. Lebegyev szerint célpont volt egy katonai repülőtér is a Hmelnickij megyei Sztarokonsztantinivban. A környéken, mint mondta, tüzérségi raktárak robbantak fel.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a „különleges hadművelet” kezdete óta 19 600 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek. Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két harckocsi, négy gyalogsági harcjármű – köztük két amerikai Bradley – és 17 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 37 655 embert, 228 harckocsit, 165 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1223 páncélozott harcjárművet, 1079 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást.

Hiába a nyugati segítség, az ukrán hadsereg súlyos hiányosságokkal küzd: nincs elég katona, nincs elég felszerelés. Kétséges, hogy Kijev hosszú távon képes lesz a harcok folytatására.  

Hiába a nyugati segítség, az ukrán hadsereg súlyos hiányosságokkal küzd: nincs elég katona, nincs elég felszerelés – írja a Forbes magazin. Az amerikai gazdasági lap több kijevi egység kálváriáján keresztül mutatja meg az ukrán hadsereg hiányosságait.

2022-ben az ukrán fegyveres erők több száz dandárt voltak képesek kiállítani, kétezer fős állománnyal egységenként, ennek köszönhetően Ukrajna rendelkezett Európa legnagyobb aktív szárazföldi haderejével.

Azóta sok víz lefolyt a Dnyeperen, az orosz hadsereg pedig szabályszerűen kivéreztette az ukránokat a 800 kilométer hosszú frontvonalon

– írja a lap.

Példaként említik a 47. gépesített hadtest esetét, amely legnagyobb arányban használta az amerikaiak által Kijev számára átadott fegyvereket és felszereléseket, ugyanakkor csak 15 hónappal később, idén ősszel váltották le őket, mikor már teljesen kimerültek. Ennek ellenére a kijevi hadvezetés mégis a bevetésük mellett döntött, méghozzá a kurszki terület elleni invázió során.

A Kelet-Ukrajnában szolgálatot teljesített, Vuhledar erőddé nyilvánított városának védelmével megbízott 72. gépesített hadtestet szeptemberben kulcsfontosságú szektorok orosz kézre adása árán kellett kivonni a frontról, mivel az oroszok sarokba szorították őket és erősítést sem kaptak.

A 155. gépesített hadtest volt Ukrajna elit alakulata.

Leopard tankokkal és Caesar tüzérségi egységekkel szerelték fel őket. A hadtestet Lengyelországban és Franciaországban képezték ki.

Az egység azonban hiányt szenved drónblokkoló berendezésekből, emiatt védtelen az orosz és iráni kamikaze drónokkal szemben.

Bár a háború kezdete óta Ukrajna növelte drón- és blokkológyártási kapacitásait kétséges, hogy vajon ez elégséges lesz-e a harcok folytatásához.