Létrehozva: 2024.12.24.
Módosítva: 2024.12.24.

8 érdekesség, amit biztosan nem tudtál a karácsonyról

Gondoltad volna, hogy csak azért ültetnek évente több tízmillió fenyőfát, hogy legyen mit feldíszítenünk? Vagy tudod, hogy mi az a szalonczukkedli? Hát azt, hogy hol állítottak először karácsonyfát a világon?

1. Mindig is létezett

A karácsony szavunk szláv eredetű, és a napfordulót jelöli. Nem véletlenül, hiszen a pogány kultúrákban a téli napfordulót ünnepelték ekkor. Az ókori Rómában is volt egy ehhez nagyon hasonló esemény, az ún. Szaturnália.

 

2. Mikor született Jézus?

Bár a karácsonyt Jézus születésnapjaként szokás emlegetni, valójában a Biblia nem tesz pontos utalást arra, hogy melyik napon jött világra a Megváltó, a történészek szerint pedig inkább tavaszra tehető a jeles esemény. Más ponton is eltér a ma ismert történet a Szentírásban foglaltaktól: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt szokás háromkirályoknak is nevezni, de a Bibliában szó sincs királyokról, de még a számukról sem, csak napkeleti bölcsekről...

3. Kötelező elem

A karácsonyi szokásokhoz nagyon szorosan hozzátartozik a betlehemállítás, ami kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az emberek átélhessék az egykori eseményeket, vagyis Jézus születésének körülményeit. A hagyomány a 13. századból származik, mégpedig Assisi Szent Ferenctől, aki egy umbriai városkában készítette el az első példányt.

4. Karácsonyfa-kisokos

– Pesten állítólag Brunszvik Teréz grófnő állított először fát, 1824-ben.

– Amerikába a német telepesek révén jutott el ez a szokás. Az első karácsonyfákról szóló feljegyzéseik az 1830-as évekből valók, de csak az 1890-es években lett igazán népszerű dolog fenyőfát állítani.

– Eleinte almával, dióval és marcipános aprósüteményekkel dekorálták a fenyőket. Aztán a 20. század elején az amerikaiak elkezdtek házilag gyártott díszeket aggatni a fákra. Rövidesen elterjedt az a szokás is, hogy a köztereken kivilágított örökzöldeket helyeztek el.

– Amikor Erzsébet királyné Madeira szigetén egy gyógykezelésen vett részt 1860-ban, a férje, Ferenc József még oda is küldött neki egy feldíszített fát.

– A Julianus-naptárt követő ortodox keresztényeknél, például Oroszországban, a fenyőfa szilveszterkor kerül be a lakásba, magát a szentestét pedig január 7-én ünneplik. 

5. Édes díszek

A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot a 14. századtól kezdték el készíteni a franciák, ez terjedt el aztán egész Európában a cukrászok körében. Az édesség a mai formájában csak a 19. századtól létezik. Régi magyar neve szalonczukkedli vagy szalonczukkerli volt. Bár nem magyar „találmány”, mégis hungarikumként tekintünk rá, mert állítólag hosszú időn keresztül magyarok gyártották a világ minden táján fellelhető szaloncukrokat. 

6. Üdvözlet a családtól

Az első karácsonyi képeslapokat, amelyek egy borozó családot ábrázoltak, Londonban kezdték árusítani 1843-ban.

7. Miért énekelünk karácsonykor?

Az angolok teremtették meg a karácsonyi dalok éneklésének szokását: ők anno azért daloltak, mert ezzel kívántak minden jót a szomszédaiknak.

8. Nemes gesztus

London a II. világháború idején segítő kezet nyújtott Oslónak, ezért a norvég főváros vezetése 1947 óta minden esztendőben küld egy karácsonyfát a briteknek. 

A számok tükrében

60 millió

Nagyjából ennyi fenyőfát ültetnek évente csak Európában azért, hogy aztán kivágják őket, és karácsonyfaként pompázzanak az otthonokban.

67,36 méter

Ekkora volt a világ legmagasabb karácsonyfája, amelyet az amerikai Seattle-ben állítottak fel még 1950-ben. 

2,5 milliárd forint

Megközelítőleg ekkora értékű dísz pompázott a világ legdrágábban felcicomázott karácsonyfáján 2010-ben. Hol máshol, mint Abu-Dzabiban, egy luxusszállodában?

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek