tóth gabi
Gondoltad volna, hogy csak azért ültetnek évente több tízmillió fenyőfát, hogy legyen mit feldíszítenünk? Vagy tudod, hogy mi az a szalonczukkedli? Hát azt, hogy hol állítottak először karácsonyfát a világon?
1. Mindig is létezett
A karácsony szavunk szláv eredetű, és a napfordulót jelöli. Nem véletlenül, hiszen a pogány kultúrákban a téli napfordulót ünnepelték ekkor. Az ókori Rómában is volt egy ehhez nagyon hasonló esemény, az ún. Szaturnália.
2. Mikor született Jézus?
Bár a karácsonyt Jézus születésnapjaként szokás emlegetni, valójában a Biblia nem tesz pontos utalást arra, hogy melyik napon jött világra a Megváltó, a történészek szerint pedig inkább tavaszra tehető a jeles esemény. Más ponton is eltér a ma ismert történet a Szentírásban foglaltaktól: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt szokás háromkirályoknak is nevezni, de a Bibliában szó sincs királyokról, de még a számukról sem, csak napkeleti bölcsekről...
3. Kötelező elem
A karácsonyi szokásokhoz nagyon szorosan hozzátartozik a betlehemállítás, ami kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az emberek átélhessék az egykori eseményeket, vagyis Jézus születésének körülményeit. A hagyomány a 13. századból származik, mégpedig Assisi Szent Ferenctől, aki egy umbriai városkában készítette el az első példányt.
4. Karácsonyfa-kisokos
– Pesten állítólag Brunszvik Teréz grófnő állított először fát, 1824-ben.
– Amerikába a német telepesek révén jutott el ez a szokás. Az első karácsonyfákról szóló feljegyzéseik az 1830-as évekből valók, de csak az 1890-es években lett igazán népszerű dolog fenyőfát állítani.
– Eleinte almával, dióval és marcipános aprósüteményekkel dekorálták a fenyőket. Aztán a 20. század elején az amerikaiak elkezdtek házilag gyártott díszeket aggatni a fákra. Rövidesen elterjedt az a szokás is, hogy a köztereken kivilágított örökzöldeket helyeztek el.
– Amikor Erzsébet királyné Madeira szigetén egy gyógykezelésen vett részt 1860-ban, a férje, Ferenc József még oda is küldött neki egy feldíszített fát.
– A Julianus-naptárt követő ortodox keresztényeknél, például Oroszországban, a fenyőfa szilveszterkor kerül be a lakásba, magát a szentestét pedig január 7-én ünneplik.
5. Édes díszek
A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot a 14. századtól kezdték el készíteni a franciák, ez terjedt el aztán egész Európában a cukrászok körében. Az édesség a mai formájában csak a 19. századtól létezik. Régi magyar neve szalonczukkedli vagy szalonczukkerli volt. Bár nem magyar „találmány”, mégis hungarikumként tekintünk rá, mert állítólag hosszú időn keresztül magyarok gyártották a világ minden táján fellelhető szaloncukrokat.
6. Üdvözlet a családtól
Az első karácsonyi képeslapokat, amelyek egy borozó családot ábrázoltak, Londonban kezdték árusítani 1843-ban.
7. Miért énekelünk karácsonykor?
Az angolok teremtették meg a karácsonyi dalok éneklésének szokását: ők anno azért daloltak, mert ezzel kívántak minden jót a szomszédaiknak.
8. Nemes gesztus
London a II. világháború idején segítő kezet nyújtott Oslónak, ezért a norvég főváros vezetése 1947 óta minden esztendőben küld egy karácsonyfát a briteknek.
A számok tükrében
60 millió
Nagyjából ennyi fenyőfát ültetnek évente csak Európában azért, hogy aztán kivágják őket, és karácsonyfaként pompázzanak az otthonokban.
67,36 méter
Ekkora volt a világ legmagasabb karácsonyfája, amelyet az amerikai Seattle-ben állítottak fel még 1950-ben.
2,5 milliárd forint
Megközelítőleg ekkora értékű dísz pompázott a világ legdrágábban felcicomázott karácsonyfáján 2010-ben. Hol máshol, mint Abu-Dzabiban, egy luxusszállodában?