RETRO RÁDIÓ

8 érdekesség, amit biztosan nem tudtál a karácsonyról

Létrehozva2024. 12. 24. 18:00
Frissítve2024. 12. 24. 18:24

Gondoltad volna, hogy csak azért ültetnek évente több tízmillió fenyőfát, hogy legyen mit feldíszítenünk? Vagy tudod, hogy mi az a szalonczukkedli? Hát azt, hogy hol állítottak először karácsonyfát a világon?

1. Mindig is létezett

A karácsony szavunk szláv eredetű, és a napfordulót jelöli. Nem véletlenül, hiszen a pogány kultúrákban a téli napfordulót ünnepelték ekkor. Az ókori Rómában is volt egy ehhez nagyon hasonló esemény, az ún. Szaturnália.

 

2. Mikor született Jézus?

Bár a karácsonyt Jézus születésnapjaként szokás emlegetni, valójában a Biblia nem tesz pontos utalást arra, hogy melyik napon jött világra a Megváltó, a történészek szerint pedig inkább tavaszra tehető a jeles esemény. Más ponton is eltér a ma ismert történet a Szentírásban foglaltaktól: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt szokás háromkirályoknak is nevezni, de a Bibliában szó sincs királyokról, de még a számukról sem, csak napkeleti bölcsekről...

3. Kötelező elem

A karácsonyi szokásokhoz nagyon szorosan hozzátartozik a betlehemállítás, ami kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az emberek átélhessék az egykori eseményeket, vagyis Jézus születésének körülményeit. A hagyomány a 13. századból származik, mégpedig Assisi Szent Ferenctől, aki egy umbriai városkában készítette el az első példányt.

4. Karácsonyfa-kisokos

– Pesten állítólag Brunszvik Teréz grófnő állított először fát, 1824-ben.

– Amerikába a német telepesek révén jutott el ez a szokás. Az első karácsonyfákról szóló feljegyzéseik az 1830-as évekből valók, de csak az 1890-es években lett igazán népszerű dolog fenyőfát állítani.

– Eleinte almával, dióval és marcipános aprósüteményekkel dekorálták a fenyőket. Aztán a 20. század elején az amerikaiak elkezdtek házilag gyártott díszeket aggatni a fákra. Rövidesen elterjedt az a szokás is, hogy a köztereken kivilágított örökzöldeket helyeztek el.

– Amikor Erzsébet királyné Madeira szigetén egy gyógykezelésen vett részt 1860-ban, a férje, Ferenc József még oda is küldött neki egy feldíszített fát.

– A Julianus-naptárt követő ortodox keresztényeknél, például Oroszországban, a fenyőfa szilveszterkor kerül be a lakásba, magát a szentestét pedig január 7-én ünneplik. 

5. Édes díszek

A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot a 14. századtól kezdték el készíteni a franciák, ez terjedt el aztán egész Európában a cukrászok körében. Az édesség a mai formájában csak a 19. századtól létezik. Régi magyar neve szalonczukkedli vagy szalonczukkerli volt. Bár nem magyar „találmány”, mégis hungarikumként tekintünk rá, mert állítólag hosszú időn keresztül magyarok gyártották a világ minden táján fellelhető szaloncukrokat. 

6. Üdvözlet a családtól

Az első karácsonyi képeslapokat, amelyek egy borozó családot ábrázoltak, Londonban kezdték árusítani 1843-ban.

7. Miért énekelünk karácsonykor?

Az angolok teremtették meg a karácsonyi dalok éneklésének szokását: ők anno azért daloltak, mert ezzel kívántak minden jót a szomszédaiknak.

8. Nemes gesztus

London a II. világháború idején segítő kezet nyújtott Oslónak, ezért a norvég főváros vezetése 1947 óta minden esztendőben küld egy karácsonyfát a briteknek. 

A számok tükrében

60 millió

Nagyjából ennyi fenyőfát ültetnek évente csak Európában azért, hogy aztán kivágják őket, és karácsonyfaként pompázzanak az otthonokban.

67,36 méter

Ekkora volt a világ legmagasabb karácsonyfája, amelyet az amerikai Seattle-ben állítottak fel még 1950-ben. 

2,5 milliárd forint

Megközelítőleg ekkora értékű dísz pompázott a világ legdrágábban felcicomázott karácsonyfáján 2010-ben. Hol máshol, mint Abu-Dzabiban, egy luxusszállodában?

 

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.